belépés∆

Lone Wolf Isazo (Hitokiri okami) (1968)

Lone Wolf Isazo

A Lone Wolf ugyan elsősorban a közismert szamuráj kalandfilm sorozat által vonult be a köztudatba, Kenji Misumi és Wakayama Tomisaburo által fémjelezve. Persze, a "magányos farkas" gyakori kifejezés más nyelvekben is, nem csak a magyarban. Így aztán akad még olyan film, amiben felbukkan, karate történettől a westernig. Ezúttal egy jakuza történetben jut ez a cím a főhősnek.

A legfájóbb titokA mesélő

Egy eldugott fogadóban egy idősödő jakuza mesével szórakoztatja a hallgatóságát. Nincs nehéz dolga, hiszen életében többször módjában áll találkozni a japán alvilág egyik leghíresebb, legendás kardforgatójával. Isazónak, a senkivel nem barátkozó, kardját gyakran bérbeadó, független jakuzának az élete teli van gyötrelmes titkokkal, amelyek fokozatosan feltárulnak a fogadó vendégei és a nézők előtt...

Jakuza körökbenNehéz a vándorélet

A jakuzák világa titokzatos, már csak a "mesterségükből" adódóan sem szeretik a nyilvánosságot. Manapság többnyire az olasz maffia filmekben feltűnő alvilági alakokhoz kapcsolja őket a köztudat, nem véletlenül. Ám a kezdetek kezdetén még nem ez volt jellemző a japán alvilágra. A Sógunátus korában még egyfajta biztonsági szelepnek szánták őket. A szigorúan szabályozott, kasztokkal, osztályokkal erősen behatárolt társadalmi forma nem sok esélyt adott az egyénnek a kitörésre. De mindig vannak olyanok, akik beilleszkedésre képtelenek, vagy egyszerűen csak másra vágynak, mint ami van. A jakuzák világa a megrögzött szerencsejátékosokkal indult, akik fokozatosan bandákba tömörültek és a szórakoztatás világára összpontosítottak. A fogadási láz távol-keleten szinte népbetegség, még ma is, amelytől a társadalom egyetlen rétege sem mentes. Több száz évvel ezelőtt sem volt másként. Könnyen rámehetett az ember pénze, háza, összes vagyona, (felesége, lánya!) annál, aki nem bír úrrá lenni a szenvedélyén. A jakuzák ezt hamar felismerték, és meggazdagodtak rajta. Ekkoriban még kevesen voltak, egyik helyről a másikra utaztak. Később persze letelepedtek, körzetekre osztották a tartományokat, főnököket választottak a bandák élére. Bár a szamurájokat nem kedvelték, sok mindent átvettek tőlük, pl. a szigorú alá-fölé rendeltségi rendszert, a kemény szabályozást, egyfajta "becsület kódexet", amit persze a saját igényeikre alakítottak. (Idővel belefolytak a piroslámpás negyed dolgaiba, pénzkölcsönzésbe, parasztok és kereskedők megzsarolásába, de ez még nem ennek a filmnek a témája.) A szamurájok többnyire nem foglalkoztak velük, ha nyíltan nem avatkoztak a helyi politikába, csak a köznépet sanyargatták. Eldugott helyeken, a nyilvánosságot kizárva, büntetlenül vívhatták a bandaharcaikat, ehhez még roninok segítségét is igénybe vehették. Ami a legfurcsább, ha valaki felesküdött jakuzának, még rövid kardot is viselhetett, ami pedig egyébként szigorúan tilos volt. Isazo története a formálódó japán alvilág viszonylag kezdeti szakaszában játszódik, de a bemutatásra kerülő bajok korántsem csak annak a szűk rétegnek az életéről szólnak, hanem a teljes társadalom embert nyomorító gúzsbakötöttségét mutatja be.

Sértett büszkeségTudáspróba

Raizo Ichikawa számtalanszor játszott szamurájt. Idealizált kardforgatókat éppúgy megformált, mint rendhagyó roninokat, vagy  vígjátékok hőseit. Minden szerepben kiváló volt a beleélő képessége. Ez ebben a filmben is érezhető, bár nem megszokott jakuza szerepet kapott, ugyanis sok szamuráj vonás ismerhető fel a vándor alakjában. A forgatókönyv erre idővel magyarázatot ad. A DAIEI a bemutatóiban hangsúlyozta, ők "igazi mozit" tálalnak a nagyérdemű elé. Ez alatt a kimunkált, alapos forgatókönyvekre céloztak, rejtetten odavágva más filmstúdióknak. El kell ismerni, az esetek nagy többségében tényleg így volt. Ennek a filmnek szintén ez az egyik nagy erénye. Kellően fordulatos, drámai, tanulságot hordozó, de nem didaktikus tanmese. Egy letűnt kor mai szemmel elképesztő szabályrendszerének buktatóiról szól, ahol a becsület és tisztesség látszatának fenntartása fontosabb az emberi megértésnél. Ugyanakkor nagyon világosan mutatja be, hogyan taszították a szamurájok szabályai elviselhetetlen helyzetbe a társadalom többi rétegeit, miként fordult át a hagyománytisztelet elviselhetetlen ósdi szabályozásba. Ichikawa mellett a másik húzónév, a Three Outlaw Samurai-ból lándzsásként megismert Isamu Nagato szereplése volt kellemes meglepetés. Az idősödő, igazi emberi tisztességet hordozó karakterek eljátszására mondhatni ideális alany. Nincs kifogásolnivaló a többi szereplő teljesítményén sem, egyáltalán az egész mozi míves kivitelű minden téren. Ahhoz túlságosan belterjes témát taglal, hogy igazán kiugró lehessen, de megfelel a stúdió fő célkitűzésének. "Ha DAEI, akkor az MOZI." Megéri személyesen ellenőrizni a dolgot. Mindenkinek ajánlom megtekintésre.

Rendezte: Kazuo Ikehiro

Főszereplők: Raizo Ichikawa; Mayumi Ogawa; Isamu Nagato

(1968, 84 perc)

imdb


Hozzászólások   

#1 Veres Norbert 2010-01-01 12:54
Múlthéten megnéztem,erőse n ajánlott.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Godzilla 2000 - Millennium (1999)

Godzilla 2000 - Millennium (1999)

  iMDB   Godzilla 45. születésnapját ünnepelte 1999-ben és az ezredforduló is már a kapukat zörgette, így a Toho stúdió elhatározta, hogy immár harmadszorra feléleszti az egyik legnagyobb sztárját, a japán nézők legkedveltebb ős-szörnyetegét. Ennek folyományaként,...

Mr. Vampire II (Geung si sin saang juk jaap) (1986)

Mr. Vampire II (Geung si sin saang juk jaap) (1986)

Mr. Vampire II (Geung si sin saang juk jaap) (1986)iMDBA hatalmas sikert aratott első rész után egyáltalán nem volt meglepő, hogy Ricky Lau és csapata leforgatta a Mr. Vampire második részét is. A lehetőségekhez képest...

I'm a Cyborg, But That's OK! (2006)

I'm a Cyborg, But That's OK! (2006)

Ha Chan-wook Park-ot be kell mutatni ezen oldal látogatóinak, akkor ott már baj van. Talán azt lehet róla mondani, hogy napjaink egyik legnépszerűbb, s legnagyobb hatású ázsiai filmrendezője, aki a leginkább csak „bosszú trilógiaként” emlegetett...