Ichikawa Raizo hirtelen halálakor mintegy féltucatnyi előkészített filmjéhez kellett új szereplőt találnia a DAIEI stúdiónak. Miután az ő személye akkorra már legendává lett, nem volt egyszerű a feladat. Nem is tolongtak érte a színészek, pedig komoly kiugrási lehetőséget adhatott. Vagy hatalmas bukást, ha a közönség nem fogadja el a sztár helyébe lépő új arcot. Végül a berkeken belül a pályakezdő Hiroki Matsukata lett kijelölve a pótlásra, aki színész dinasztia sarja volt.

A vöröshajú félvér, mint annyiszor már, ismét rossz pillanatban lép közbe, így magas rangú ellenségeket szerez magának. Kyoshirónak mindez nem újdonság, az ellenfeleinek annál inkább a ronin makacssága és veszélyessége. Bár a megszokott hányavetiségével áll az ügyhöz, hamarosan rá kell jönnie, ezúttal nem teheti meg, hogy félvállról vegye, mert a véletlen igazán gonosz, a legfelsőbb körökhöz kapcsolódó, veszélyes politikai terepre sodorta. Ám Nemuri nem szokta félbehagyni azt, aminek nekilátott, így aztán felforrósodnak az események…

Egyszerre hálás és hálátlan dolog egy legenda helyébe lépni. Igazi kihívás színésznek, rendezőnek egyaránt. Tovább vinni valami sikereset úgy, hogy ne akarják majd szolgai másolással vádolni. Ezzel a feladattal kellett megbirkóznia a Kazuo Ikehiro és Hiroki Matsukata rendező-színész párosnak. Az ügyben legnagyobb gond természetesen a főszereplő személye volt. A halála előtt Ichikawa magasan képzett, jóképű, elképesztően népszerű színésznek számított, aki a pályafutása csúcsán járt. Amihez hozzányúlt, aranyat fialt. A Nemuri sorozat a kezdeti botladozások után ekkorra már jókora rajongói kört vívott ki magának. Badarság lett volna megpróbálni, hogy egy az egyben a helyébe lépjen valaki. Továbbá az érintett Hiroki maga is tisztában volt, hogy színészileg nem mérkőzhet Ichikawával. Vívni viszont már kiválóan tudott. Így aztán megszületett, két film erejéig, az új Nemuri. Sötétebb karakter mint az eredeti, talán még veszélyesebb, bár igazán azzá majd a következő, Nemuri Kyoshiro 14 - Fylfot Swordplay filmben lesz. Nem annyira hódító jelenség, mint férfi, de az a típusú, veszélyesen élő, félig jótevő, félig gazfickó, akire bukik a nők jelentős része. Ez már illett a kezdő színészhez és kitörési lehetőséget adott. Azért a stúdió és a rendező csak módjával vállalták a kockázatot. Megmaradtak a sorozat bevált fordulatai, jellemei. Ez a film igazából semmi újat nem hoz a történet jellegét illetően. Persze azért kerek, logikailag jól összerakott. Matsukatát többnyire csak távolabbról filmezik, közelképet ritkán kap. A rendező érzi, a színészi játékával óvatosan kell bánni. Másrészről viszont valószínűleg az eredeti 14 film legtöbb akcióval rendelkező történetét vették fel. Minden 8-10 percre jut valami mozgalmas jelenet. Az új Nemuri talán kevésbé elegáns, mint a régi, de elképesztően hatékony, ha megvillannak a kardok. Egyértelműen ez viszi el a mozit. A zene, fényképezés, rendezés megbízhatóan jó, de igazán emlékezetre méltó dolgot én nem találtam egyikben sem.

Ajánlás: A magasabb rendű kivitelezést, kiforrottabb drámákat szeretők minden bizonnyal hiányérzettel állnának fel a végén a képernyő elől, de a szamuráj kalandfilm vonulatot kedvelőknek bízvást javaslom.

Rendezte: Kazuo Ikehiro
Főszereplők: Hiroki Matsukata, Tomomi Sato, Sanae Nakahara
(1969, 82 perc)

imdb