Ázsiafilm

A játék szabályaira, illetve körülményeire most nem térnék ki bővebben, mivel ezekről már írtam az első rész kapcsán, és alapjaiban nem változtak.
Az új csapat ismét érdekes szereplőkből lett összeállítva. Egy középkorú meglehetősen erőszakos férfi, egy életét végleg feladni készülő, mély depresszióval küszködő alak, egy vallási fanatikus fiatal nő, illetve, egy a játékot állítólag már háromszor teljesítő fiatal nő. „Profi” mondhatnánk róla, ám az eredeti tervekben nem szerepelt, hogy ő is a játékosok közt lesz. Sajnos azonban egy baleset következtében csupán három tagúra olvadt volna a létszám, márpedig a szabályok ezt nem engedik, ezért küldték a szervezők a tartalékost. A többiek érthető okokból tiltakoznak ez ellen, ám a szponzorok mindenre gondoltak, kárpótlásul megemelik a nyeremény összegét a duplájára, mely így már húszmillió yen-t tesz ki.

Az egyik legérdekesebb figura egyébként a vallásosságát egyfolytában hangoztató „Manabe Mutsuko”, akinek személyében óriási vallási kritikát kap a néző. Ugyan egyszer sem említi milyen hitvilág képviselőihez tartozik, ám mindaz amit mond, leginkább a katolicizmusra hasonlít. A megtisztulás, a sátán gyermeke, vagy épp annak vére. Ezenfelül mikor valami bölcsességet próbál mondani, előre, és kissé felfelé néz, miközben egyházi kórust halhatunk a háttérben. Rendkívül vicces alakja ő a filmnek, nyilvánvalóan szándékosan az. Elvakultan hisz, még a terhességét is a vallásosság jegyében fogja fel, meglehetősen eltúlzott mértékben. Azt mindenki eldöntheti maga, hogy konkrétan a nálunk honos vallásnak szólt mindez, vagy általánosságban minden egyébre is. Az mindenesetre megmosolyogtató, ahogy a szende kislány átszellemül a körülmények hatására, azt gondolom már mondanom sem kell, hogy milyen irányba...

A filmet az előző részhez hasonlóan építették fel. Az első percek itt is a legelső feladatot mutatják be teljes egészében, majd a játékban egy-egy feladat közé beiktatva láthatunk részleteket a bemutatkozáskor zajlott eseményekből, ami segít jobban megérteni a karaktereket, és előrevetíti, kitől mire számíthatunk, ha épp számára kedvező helyzetbe kerül. A zenékkel ezúttal sem volt semmi probléma, ritmikus, lüktető dallamok dobják föl a hangulatot. Az egymásra kiszabott feladatok kapcsán pedig ismét a perverzió, és a szex kapja a főszerepet, olykor nem kevés vérrel megtámogatva. A filmnek ezen része tökéletesen rendben is van, az alkotók ugyanazt a réteget célozták meg vele, mint az előddel.

Kisebb problémák azért akadtak itt is, például az, hogy ugyan az író/rendező hatalmas lehetőségeket nyitott azzal hogy a játékban lehet tárgyakat is alkalmazni, ám azután ezeket nem használta ki kellőképpen. Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy ahol használnak valamit, azt ötletes módon teszik. Másik különös dolog a befejezés. Az utolsó negyed már a scifi műfaj szellemében készült, ami meglehetősen furcsán hatott rám, mivel teljesen váratlan volt, bár ez sem okoz túlzottan komoly törést az eseményekben, hiszen évszámokról szó sincs, és a külvilágot nem is látjuk egyszer sem.
Összességében véve azt mondhatom, hogy nekem ez a film is tetszett, ezentúl oda fogok figyelni Yamanouchi Daisuke munkásságára. Csak azoknak ajánlható ez a film is, akiknek tetszett az első rész. A műfaj kedvelőinek pedig kötelező darab, de csakis az előd megtekintése után. És hogy melyik sikerült jobban? Nos, szerintem az első próbálkozás hatásosabb volt, de mindenképpen érdemes megnézni mind a két epizódot.

imdb

az első rész