belépés∆

Love and Honor (Bushi no Ichibun) (2006)

 Love and Honor (Bushi no Ichibun) (2006)


Yoji Yamada szamuráj-trilógiájának utolsó darabja, melyet Shuhei Fujisawa regénye alapján készített. Csodálatos képi-világ és színészi teljesítmény jellemzi ezt az alkotást.

Mimura Shinnojo (Kimura Takuya) ételkóstolóként dolgozik egy nemesnél, mivel ez az alattvaló szamurájok dolga. Munkáját nem szereti, nem lát benne semmi fantáziát. Feleségével Kayo-val él és van egy szolgálójuk Tokuhei, aki már Shinnojo apját is szolgálta.

 

Mimura boldogan él, hiszen felesége kedves, csinos, szerelmes belé, ráadásul bár nem fényűzően, de megélnek. Kissé arrogáns és pimasz szamuráj, de jólelkű, és szeret viccelődni.
Mivel munkájával nincs megelégedve - hülyeségnek tartja, felesleges dolognak - arról álmodozik, hogy nyit egy vívóiskolát, ahol a régi tanítási módszerek helyett, egy újat alakítana ki. Olyat, ahol bármely gyerek tanulhat, kaszttól függetlenül, és ahol minden gyerek egyéni elbánásban részesülne.
Azonban a sors szokás szerint közbelép: az egyik étel, melyet meg kellett kóstolnia (vörös kagyló) rosszul lett elkészítve és ettől Shinnojo megbetegszik, később elveszíti látását.
Egy vak szamuráj? Ez elképzelhetetlen, és Shinnojo is végezne magával, ha felesége hagyná. Azonban megélhetésük veszélybe kerül. A családi kupaktanács úgy dönt, hogy Kayo-nak el kell mennie Shimada Toya első tiszthez, hogy kérje a közbenjárását. És Kayo el is megy, arra azonban nem számít, hogy ezzel életük pokollá változik...

Ennél többet nem árulok el, hiszen akkor nem lenne érdemes megnézni. Csak ajánlani tudom ezt a fantasztikus filmet mindenkinek. Gyönyörű képek, hangulatok sokszínűsége, szerelem, ármány, boldogság, boldogtalanság, becsület és büszkeség, mind-mind elénk tárul. Kicsit bepillanthatunk az egykori Japán hétköznapjaiba, társadalmi rendszerébe. Tanulságos.

Ez volt az első Kimura Takuya film amit láttam (előtte csak doramákban szerepelt) és el kell mondanom, hogy a színész itt is megmutatta, hogy mennyire tehetséges, hogy mennyire jó színész. Most sem okozott csalódást.

 

Eredeti cím: Bushi no Ichibun
Műfaj: történelmi, dráma, romantika
Epizódok száma: 1 (movie)
Rendező: Yoji Yamada
Forgatókönyv: Yoji Yamada, Shuhei Fujisawa regénye alapján
Év: 2006

Szereplők:
Kimura Takuya/ Mimura Shinnojo
Dan Rei / Mimura Kayo
Bando Mitsugoro / ShimadaToya
Sasano Takashi /Tokuhei
Momoi Kaori /Hatano Ine
Kobayash Nenji /Higuchi Sakunosuke
Ken Ogata

 

IMDb

Hozzászólások   

#2 Papinóth Viktor 2009-01-28 21:54
Röviden csak annyit, hogy imádtam!! Egy Békásmegyeri kis könyvesboltban bukkantam rá, a címe alapján nem sok reményt szavaztam neki...örülök, hogy sikerült végül az előítéletemet leküzdeni. A díszlet nagyon jó a történet nem túl pörgős, de a jellemek annál jobbak. Aki teheti fektessen bele egy kis pénz,(kb. 2ezer forint) megéri.
#1 GaboJa 2008-06-13 23:49
Én is láttam ezt a filmet kellemes egy darab akár többször is nézhető kicsit lassú folyású de így is igazán élvezhető én is ajánlom mindenkinek.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

An Actor's Revenge (Yukinojo Henge) (1963)

An Actor's Revenge (Yukinojo Henge) (1963)

An Actor's Revenge (雪之丞変化) (1963)iMDBIchikawa Kon ezen filmje egy remake, egyben egyfajta tisztelgés a kettős főszerepet alakító Hasegawa Kazuo előtt, akinek ez volt a 300. filmszerepe és ennek a filmnek az 1935-ben forgatott eredeti változatában...

May 18 (2007)

May 18 (2007)

  A May 18 egyike a 2007-ben legjobban várt három dél-koreai filmnek. Egyrészt mindenképpen felüdülést jelent a tucatszám készülő romcomok és szellemlányos filmek sorában, másrészt, mivel a közelmúlt koreai történetével foglalkozik és erősen nacionalista beállítottságú, ottani...

Truck Drivers No One Can Stop Me (Torakku yarou Goiken muyou) (19…

Truck Drivers No One Can Stop Me (Torakku yarou Goiken muyou) (1975)

1975 környékén a Toei könnyedre hangolt akciófilmjei szinte futószalagon kerültek ki a filmstúdiók mélyéről. A pink filmek hullámának lecsengésével az azzal a műfajjal befutott alkotóknak is meg kellett újulniuk és ez talán Suzuki Norifumi-nak sikerült...

Branded to Kill (Koroshi no rakuin) (1967)

Branded to Kill (Koroshi no rakuin) (1967)

Érdekes hangulatú és lenyűgözően ötletes Seijun Suzuki film Japán harmadik legjobb bérgyilkosáról. Egy-két munkáját látjuk és éppen futó nőügyeit, illetve tulajdonképpen egyszerre a kettőt, mert lassan összekeverednek a dolgok, és ez, mint tudjuk, nagyon veszélyes...