belépés∆

Shadow Hunters - Echo of Destiny (Kage gari: Hoero taiho) (1972)

 

Shadow Hunters - Echo of Destiny (Kage gari: Hoero taiho) (1972)
 

IMDb 

Főszereplők: Ishihara Yujiro; Uchida Ryohei; Narita Mikio

Rendezte: Masuda Toshio

(1972, 90 perc)

 A Shadow Hunters sikeresnek bizonyult csekély művészi értéke ellenére. Jött hát gyorsan a folytatás, ugyanabban a stílusban. Talán túl gyorsan is...

A 3 nindzsaölő ezúttal egy hatalmas ágyú elszállítását vállalja a hegyeken át. A lőfegyvereket a Shógunátus betiltotta, csak állami kézben és engedéllyel lehetett belőlük néhány. Egy ágyúöntő dinasztia tagja megszegte az előírásokat, de ez pont kapóra jött az egyik klánnak. A hatalmas erejű ágyú persze felkelti a kormány "érdeklődését", így ismét jönnek a nindzsák, a legváltozatosabb álcákban...

A történetnek ismét van egy kis valós alapja, de aztán már csak "képregény mélységű" problémák és karakterek kerülnek elő. (Naná, hogy nem a nívós képregények adják az alapot...) Az első részt még csak elvitték a harci jelenetek, de itt még ez sincs meg. Vödörszámra ömlik ismét a piros festék, de nem ér semmit. A  vezér, Jubei ugyan nagyobb, drámai lehetőséghez jut, de a rendező végképp bizonyítja alkalmatlanságát. Dráma helyett érzelgősségbe fullasztja az egyébként jó kiinduló helyzetet. Még több humort pakolnának "Napfény" nyakába, de elég idétlenül teszik. Egy kalandfilm halála a rossz harci jelenetek sora és itt a többség pocsék lett. Van néhány valóban jó kaszkadőri pillanat az ágyú szállításakor, tényleg megdolgoztak a pénzükért, de máshol a rosszul beállított kamera "leleplezi" a turpiságokat, úgy mint a Zatoichi - In Desperation néhány jelenetében, meg hát itt sok van belőlük. A rendező ritka gyenge teljesítményt nyújt, a jobb sorsra érdemes színészek légüres térben mozognak. A zene az első rész stílustalanságára még ráfejelt. Nem csoda, hogy a második résszel "kimúlt" a sorozat. (Új hír: elkészült a remake változat, de még nem volt hozzá szerencsém. Vagy így jártam jól...Laughing)

Csak azoknak merem ajánlani, akik beérik aznap egy szellemi erőfeszítést nem igénylő, szimpla kalandfilmmel, verekedésekkel, dilis humorral nyakonöntve. Egy percig sem tessék komolyan venni.

Hozzászólások   

#1 Boros69 2007-10-19 22:10
Annyira jó volt az első részről a leírás, hogy nem is szóltam hozzá,és ehhez sem akartam igazából, csak gondoltam jelzem, hogy láttam mindkét részt és teljesen egyetértek az ajánlóval.
Gyakorlatilag minimális vélemény-különb ségem sincs,mondjuk csak annyit, hogy azért nem teljesen rossz a film, bár tény, hogy valóban gyenge, de egy agy-kikapcsolós szórakozásnak nem rossz.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Kelly Chen Wai-Lam

Kelly Chen Wai-Lam

Kelly Chen Wai-Lam (陳慧琳) 1972. szeptember 13-án született Hongkongban, születésekor még a Vivian Chen Wai-Man nevet kapta. A család három gyermeke közül ő volt a középső, egy nővére és egy öccse van. Öccse szintén híresség...

Crazy Love (Mat to sing suk si) (1993)

Crazy Love (Mat to sing suk si) (1993)

Crazy Love (Mat to sing suk si) (1993)iMDBA category III filmek máig kultikusnak számító darabjai szinte kivétel nélkül az extremitásuknak köszönhetik népszerűségüket, ám törvényszerű, hogy a „tömegtermelés” miatt bizony készült jópár közepes, illetve gyengécske alkotás...

The Show Must Go On (2007)

The Show Must Go On (2007)

IMDb  A főnökéhez végtelenül lojális, ám az események szerencsétlen alakulása miatt vele, és saját bandájával mégis szembeforduló gengszter figuráját már jól ismerjük mindannyian. Kevés olyan recept van a filmiparban, mely az esetek döntő többségében...

Koreai verekedős jelenetek (TOP15)

Koreai verekedős jelenetek (TOP15)

  Az ázsiai filmesek utolérhetetlenek, ha küzdőjelenetekről van szó, legyen az kézitusa, netán botokkal, tőrökkel, láncokkal vagy lőfegyverekkel vívott összecsapás. A koreaiak ezen a téren talán nem olyan technikásak, mint a kínaiak, nem olyan kifinomultak, mint...