Ma 2012. május 24., csütörtök, Eszter és Eliza napja van.
W's Tragedy (W no higeki) (1984)
2007. június 09. szombat, 15:00 | 
Írta: YEZy | 
| 
| 
| Ismertetők - Japán |
W's Tragedy (Wの悲劇) (1984)
iMDB
A filmet Natsuki Shizuko írónő hasonló című regényéből adaptálták és Sawai Shinichirou rendezésében került a filmvászonra, aki olyan filmekkel tette le a névjegyét, mint az idehaza néhány éve az egyik Japán Filmhéten is vetített The Wild Daisy, vagy éppen a Hello! Project idolgyár tinisztárjaival forgatott Koinu dan no monogatari. A filmjei közül azonban talán mégis a W’s Tragedy volt a legsikeresebb, valószínűleg nem is véletlenül.
A történet ugyanis egy mindig érdekes világba, a színészek és a sztárok életébe enged egy kis betekintést, bemutatva részletesen az intrikákat, az egymás közti viszonyt, ami általában nem egyezik az előadás végi taps idején bemutatott mosolyparádéval, az eltitkolt „ballépéseket”, illetőleg azt, hogy milyen áldozatokat kell hoznia egy színésznőnek ahhoz, hogy befuthasson (ez utóbbinál persze nem kell senkinek sem arra gondolnia, hogy ez egy sexploitation film lenne), illetve az áldozathozatal mellett azt az utat is láthatjuk, ahogyan sztárrá válik valaki. Az a plussz pedig külön érdekességet hoz bele, hogy a darabban látható események megidéződnek a valóságban is.
A film 1985-ben díjak tömkelegét kapta meg a különféle filmfesztiválokon. Ez persze nem utolsósorban a nagyszerű színészeknek is köszönhető volt, elsősorban a kor legnépszerűbb idoljának, Yakushimaru Hiroko-nak köszönhetően, aki valóban jól játsza a szerepét, de érzésem szerint inkább az akkori népszerűsége miatt kapta érte a díjakat. A Shizukával kényszerű szövetséget kötő idősebb színésznőt játszó Mita Yoshiko is remekelt, nagyon jól, érzékletesen játszotta el, milyen is egy igazi, sztárallűrökkel teli színésznő, aki már érzi, hogy hamarosan vége lesz a szárnyalásának, mert kiöregszik. Teljesen megérdemelten kapta meg a játékáért a Japán Filmakadémia, a Blue Ribbon Awards, a Kinema Jumpo Awards és a Mainichi Film Concours Legjobb mellékszereplő díját is. Kettejük mellett a rendezés és a forgatókönyv is díjnyertes volt, a filmet pedig megválasztották a legjobb és a legnépszerűbb filmnek is.
Összességében tehát ez egy jól sikerült japán dráma, amiből a sztárok világával kapcsolatos elgondolkodtató események mellett viszonylag részletes képet kaphat a néző a korabeli japán életről, életvitelről, mentalitásról is.
iMDB
A film címe valójában egy színdarab címe, ami körül az egész történet forog. Néhány fiatal színésznő útját követhetjük végig (legalábbis eleinte), akik egy meghallgatáson vesznek részt, hogy a sok profi színész között az egyik főszerepet, a fiatal lányét eljátszhassák, valamint közülük kerül ki néhány statisztika is. Mita Shizuka is közéjük tartozik, hajnalonta egy üres szabatéri színpadon próbálgatja tehetségét és minden vágya a főszerep eljátszása, azonban ahogy az lenni szokott, a szerepet „elhappolja” előle egy tehetségesebb(?) lány. A társulat színpadon kívüli életében azonban olyan fordulatok történnek, amik emlékeztetnek a darab fordulataira és Shizuka esélyt kap arra, hogy átvehesse a szerepet a másik lánytól. A kérdés csak az, hogy milyen áron?
A filmet Natsuki Shizuko írónő hasonló című regényéből adaptálták és Sawai Shinichirou rendezésében került a filmvászonra, aki olyan filmekkel tette le a névjegyét, mint az idehaza néhány éve az egyik Japán Filmhéten is vetített The Wild Daisy, vagy éppen a Hello! Project idolgyár tinisztárjaival forgatott Koinu dan no monogatari. A filmjei közül azonban talán mégis a W’s Tragedy volt a legsikeresebb, valószínűleg nem is véletlenül.
A történet ugyanis egy mindig érdekes világba, a színészek és a sztárok életébe enged egy kis betekintést, bemutatva részletesen az intrikákat, az egymás közti viszonyt, ami általában nem egyezik az előadás végi taps idején bemutatott mosolyparádéval, az eltitkolt „ballépéseket”, illetőleg azt, hogy milyen áldozatokat kell hoznia egy színésznőnek ahhoz, hogy befuthasson (ez utóbbinál persze nem kell senkinek sem arra gondolnia, hogy ez egy sexploitation film lenne), illetve az áldozathozatal mellett azt az utat is láthatjuk, ahogyan sztárrá válik valaki. Az a plussz pedig külön érdekességet hoz bele, hogy a darabban látható események megidéződnek a valóságban is.
A film 1985-ben díjak tömkelegét kapta meg a különféle filmfesztiválokon. Ez persze nem utolsósorban a nagyszerű színészeknek is köszönhető volt, elsősorban a kor legnépszerűbb idoljának, Yakushimaru Hiroko-nak köszönhetően, aki valóban jól játsza a szerepét, de érzésem szerint inkább az akkori népszerűsége miatt kapta érte a díjakat. A Shizukával kényszerű szövetséget kötő idősebb színésznőt játszó Mita Yoshiko is remekelt, nagyon jól, érzékletesen játszotta el, milyen is egy igazi, sztárallűrökkel teli színésznő, aki már érzi, hogy hamarosan vége lesz a szárnyalásának, mert kiöregszik. Teljesen megérdemelten kapta meg a játékáért a Japán Filmakadémia, a Blue Ribbon Awards, a Kinema Jumpo Awards és a Mainichi Film Concours Legjobb mellékszereplő díját is. Kettejük mellett a rendezés és a forgatókönyv is díjnyertes volt, a filmet pedig megválasztották a legjobb és a legnépszerűbb filmnek is.
Összességében tehát ez egy jól sikerült japán dráma, amiből a sztárok világával kapcsolatos elgondolkodtató események mellett viszonylag részletes képet kaphat a néző a korabeli japán életről, életvitelről, mentalitásról is.
További cikkek :
» The Housemaid (Hanyo) (2010)
A kortárs dél-koreai film legambiciózusabb szerzői előszeretettel vegyítik a melodráma különböző alakzatait sajátos visszatérő motívumokkal, és az arányok tökéletesítése során akkor érik el a nemzetközi áttörést, amikor a...
» The Gate of Hell (Jigokumon) (1953)
Nem könnyű egy híres, de mára gyakorlatilag alig ismert moziról írni, mint amilyen ez a film. Sokat változott a közönség ízlése, ami egykoron sikeresnek bizonyult, tartani lehet tőle, hogy mára teljesen érdektelenné lett.
» The Lowly Ronin (Suronin Makari Toru) (1981)
Mindennek van kezdete. A munkának, a feliratkészítésnek, a mérkőzéseknek, az időnek, sőt még a TV sorozatoknak is. Nem kivétel hát a Lowly Ronin mini-sorozat sem.
» Instant Numa, Ultra Miracle Love Story, Oto-Na-Ri
Aso Kumiko arcai
» The Invincible Fist (Tie shou wu qing) (1969)
Fölöttébb jó év volt az 1968-as a Shaw Brothers stúdió számára, de az 1969-est sem érhette panasz.
