belépés∆

The embryo hunts in secret (Taiji ga mitsuryou suru toki) (1966)

The embryo hunts in secret (胎児が密猟する時) (1966)

The embryo hunts in secret (Taiji ga mitsuryou suru toki) (1966)

iMDB

A japán sexploitation filmeknek igazából két ága volt és van mind a mai napig. Az egyik a kommersz, általában különféle képregényekből adaptált szórakoztató alkotások egész sora, amik közül jónéhányról van már az oldalon ajánló (pl. Sex & Fury, Female Prisoner, Sukeban Guerrilla, stb.), a másik irányzat pedig az, ahol ezt az egészet komolyan vették. A témát komolyan vevő filmrendezők egyik leghíresebbjét Wakamatsu Kouji-nak hívják, aki 1963-as rendezői bemutatkozása óta is leginkább ebben a műfajban rendezi filmjeit. Előszeretettel tanulmányozta nemi erőszakért elítélt emberek történeteit és életét, aztán ezekből a forrásokból készített több filmet is. Ezen rendezések egyike a The embryo hunts in secret.

The embryo hunts in secret (Taiji ga mitsuryou suru toki) (1966)

A történet nagyjából annyi, hogy egy este, szakadó esőben egy pár szeretkezik egy autóban, majd némi közjáték után felmennek a férfi lakására. Ismeretségük abból fakad, hogy ugyanannál a cégnél dolgoznak, a férfi valami menedzser, a nő pedig alkalmazott. Ahogy az lenni szokott, elkezdenek zajlani az események, a férfi bedrogozza a lányt, majd kiéli rajta szadista hajlamait. Másnap reggel a nő az éjszakai események miatt néhány sértő megjegyzést tesz a férfiúra, aki mindettől bevadul és foglyul ejti a hölgyet, hogy (sajátos eszközökkel) álmai hölgyét faragja belőle. A továbbiakban pedig egy meglehetősen egyenlőtlen párviadal kezdődik, de vajon ki lesz a kitartóbb? A megtörni kívánt hölgy, vagy pedig az álmai hölgyét érdekes eszközökkel „előállítani kívánó” férfi?
Wakamatsu, akinek egyébként ez volt az első producerként is jegyzett filmje, a filmjeit általában minimálköltségvetésből forgatta, javarészt teljesen ismeretlen színészekkel. Természetesen ez ebben a filmben is így van, gyakorlatilag a film legelejét, az autós részt leszámítva (amin szintén látszik a már-már amatőrfilmes jelleg, világosan látható, ahogyan locsolják a vizet, esőt imitálva) folyamatosan bent játszódik a lakásban, igyekezvén előtérbe hozni a klausztrofóbiás hangulatot. A főszereplő, megalázott hölgyet Shima Miharu alakította, akinek ez volt az egyetlen filmszerepe, a férfi megformálásával pedig máig tartó karrierjét indította be Yamatani Hatsuo. Rajtuk kívül pedig a férfi visszaemlékezéseiben (vagy inkább a jellemét megértendő, a múltját bemutató részekben) a volt feleség látható még, más szereplő nincs is.

The embryo hunts in secret (Taiji ga mitsuryou suru toki) (1966)

A film már-már sokkolóan természetesnek és hitelesnek tűnik, a néző hamar átérzi azt a kilátástalannak tűnő helyzetet, amibe a főszereplő hölgy kerül. Wakamatsu viszont nem csak ezt próbálja bemutatni, hanem igyekszik úgy bemutatni az emberrablót is, hogy ő is áldozat, akin megesik az ember szíve. Ez utóbbi nálam nem működött (végig arra vártam, hogy mikor döglik már meg végre), de nyilvánvalóak az erre történő utalások. Tovább fokozza a hatást a sok filmes trükk, amit bevet a rendező. Néha kimerevedik a kép egy rövid időre, néha elcsúszik a kép és a hang, helyenként több jelenetet filmez egymásra, sok a kézikamerával rögzített jelenet, a film alatt szinte végig szól a sejtelmes zene, valamint nem használ különleges világítást, ami fényt lát a néző, az tényleg a lakásban levő világítás, illetve az ablakokon beszűrődő fény.

The embryo hunts in secret (Taiji ga mitsuryou suru toki) (1966)

Mint Wakamatsu történetei általában, ez a film sem tartozik a könnyen emészthető darabok közé. Ugyan mindössze 71 perc, de a klausztrofóbiás érzet miatt rettenetesen hosszúnak tűnik, ráadásul a látvány is kellőképpen sokkoló, néhol gyomorforgató. Wakamatsu a továbbiakban is hasonló filmeket készített, a legismertebbek ezek közül talán az 1967-es Violated Angels, az 1969-es Go Go Second Time Virgin és az 1972-es Ecstasy of Angels, legutóbbi ilyen jellegű rendezése pedig a 2004-es, a Perfect Eduction sorozatba tartozó Kanzen naru shiiku: akai satsui volt.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Zatoichi's Cane Sword (Zatoichi tekka tabi) (1967)

Zatoichi's Cane Sword (Zatoichi tekka tabi) (1967)

Ahhoz képest, hogy eredetileg egy kisebb karakternek szánták, és az első mozi egy kísérleti mű volt, a sorozat meglehetősen nagy iramban haladt előle, aminek az egyik oka, - a jól eltalált figurán túl - a...

The Sun Also Rises (Tai yang zhao chang sheng qi) (2007)

The Sun Also Rises (Tai yang zhao chang sheng qi) (2007)

Jiang Wen filmjéről nem tudtam sokat, mielőtt nekiültem. Mindössze annyit, hogy több nagynevű nemzetközi filmfesztiválon is vetítették (Velencében az Arany Oroszlán díjra is nevezték) és nem akármilyen szereplőgárda játszik benne. Talán furcsának tűnik, de miután...

Goddess of Mercy (Yu Guanyin) (2003)

Goddess of Mercy (Yu Guanyin) (2003)

iMDBKi tudja miért, de a filmrendezés (is) valahogy a férfiak privilégiuma lett, nagyon kevés filmrendező nő dolgozik és közülük még kevesebben válnak híressé. Akinek azonban sikerül befutnia, arra mindig nagy figyelem vetül. Ázsia talán legismertebb...

Mayonaka No Yaji San Kita San - Yaji and Kita, the Midnight Pilgr…

Mayonaka No Yaji San Kita San - Yaji and Kita, the Midnight Pilgrims

Mindig meglepődök a japánokon, elképesztő, hogy milyen filmeket tudnak csinálni... A Mayonaka Yaji San Kita San egész egyszerűen a legkülönösebb film, amit valaha is láttam, és meglepően sokat rejt magában. Egyrészt egy...