belépés∆

Revenge (Adauchi) (1964)

 

 

 

Főszereplők: NAKAMURA Kinnosuke; TANBA Tetsuro; MITA Yoshiko

Rendező: IMAI Tadashi

(1964; fekete-fehér; 104 perc)

A Tokugawa korszak hosszú békeidőszakát élik a klánok. A szamurájok hétköznapjait belengi az unalom. A semmittevés rossz tanácsadó, ilyenkor könnyen felforrnak az indulatok, mert a büszkeség nem tűnt el a háborúk leköszöntével. A szokásos évi fegyverszemlén két szamuráj összevitatkozik egy semmiségen, párbaj és halál lesz belőle. Köznemes és magasrangú csapott össze és az alantas győzött. Ez annyiban nem maradhat! A vérbosszú sor már a klán létét fenyegeti. A két érintett család megegyezik egy mindent lezáró, hivatalos  összecsapásban. Kijelölik a helyszínt, a ruházatot, a résztvevőket, meg azt is, kinek kell meghalnia...

A begyepesedett szamurájtársadalom kritikája egy kemény, drámai alkotásban. Feltárul a lételemét vesztett uralkodó kaszt belső meghasonlottsága, amely már szinte minden kapcsolatát elvesztette a társadalom többi rétegével, de a józan ésszel is. A látszat minden. Fennhéjazás és dölyf jellemzi a gazdagokat, akik még a magukfajtát is semmibeveszik, ha az tőlük szegényebb. Megértés, a saját hiba elismerése? Lehetetlen, hiszen az a KLÁN szégyene lenne! Ördögi kör, számos tragédia okozója.

Nakamura parádézik a vágóhídra szánt szamuráj szerepében, mélyen emberi az alakítása. Tanba Tetsuro, számos megnyerő szamuráj hős megformálása után, ezúttal egy igazi tenyérbemászó alakot jelenít meg. Ez nem a THREE OUTLAW SAMURAI önfeláldozó roninja, hanem egy  a saját fontosságától eltelt pimasz klán kényúr. A két főszereplőn kívül számos kiválóan megírt mellékalak van a filmben és remek színészek viszik vászonra őket. A rendező ügyesen fokozza a hatást. Engem leginkább annak megjelenítése fogott meg, mekkora eltérés van a szamurájok Bushidóba ágyazott világa és a köznép gondolkodása között. Az egyik fél élete  véres, nagy eseményére készül, ahol a legkisebb hiba újabb halálesetekhez vezethet, a másiknak mindez cirkusz, értelmetlenségek sorozata.

Nyomasztó, de igen hatásos film, magas minőségi fokozatú, a legjobb helyet érdemli ki a polcon. Nálam a HARAKIRI és a SAMURAI REBELLION mellett van a helye.

 

Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!Kattints a nagyobb mérethez!
Kattints a nagyobb mérethez!

 

Hozzászólások   

#1 oldmeesee 2011-07-25 16:24
Gyönyörű, drámai, egyben mélyen elgondolkodtató film. Főleg a bushido-ról, a szamuráj becsületességrő l hallottakat revideálja felül kissé a történet. Valóban a legjobb három szamuráj mozi közé tartozik.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Demon of the Lute (Liu zhi qin mo) (1983)

Demon of the Lute (Liu zhi qin mo) (1983)

ANOTHER SHAW PRODUCTION  A Demon of the Lute egy kései SB-film, amit az addig többnyire színészkedéssel és akciókoreográfuskodással foglalkozó Lung Yat Sing rendezett. Az SB-vetereán Ni Kuang történetéből készült ez a nem mindennapi akciókkal telezsúfolt, fantasy...

Postman Blues (Posutoman burusu) (1997)

Postman Blues (Posutoman burusu) (1997)

Újabb zseniális Sabu film! A Driver-t még nem tudtam illő mértékben élvezni, mivel kissé szokatlan volt a stílusa, és utólag visszanézve jöttem rá, hogy milyen jó is volt. (Újra is fogom nézni.) A Postman Blues...

The Detective (C+ jing taam) (2007)

The Detective (C+ jing taam) (2007)

Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a dilemmámmal, mely a mai hongkongi film két fontos figurája, a Pang testvérpár kapcsán merült fel bennem. A kérdés egyszerű: most szeressük őket, vagy sem? Minden új filmjük egy-egy lehetőség,...

Strokes of Fire (Chihwaseon) (2002)

Strokes of Fire (Chihwaseon) (2002)

XIX. század, Korea. Az ország kül- és belpolitikai helyzete meglehetősen viharos. Japán és Kína serege szinte felváltva masírozik az utcákon, miközben lázadások, polgárháborúk törnek ki a Choson dinasztia utolsó évtizedeiben. Ebben a zavaros időszakban élt...