belépés∆

The Realm of Senses

 

The Realm of Senses

IMDb


E filmet Nagisha Oshima rendezte, aki talán a Gohatto (Taboo) című filmjéről lehet imerős mégpedig 1973-ban. A történelem egyik legnagyobb botrányfilmje volt, amit meg is értek. Ha belegondolunk, a Deep Throat című pornófilm még kategórájában is botrányt kavart akkoriban, az itt tárgyalt alkotás pedig képi világában nem sokban különbözik attól. Hogy tisztán fogalmazzak, gyakorlatilag a nemi aktusból mindent mutat a kamera. Azonban a két mű ezen túl semmiben össze nem mérhető. Az Érzékek Birodalma rendes film, rendes színészekkel, képzett rendezővel, rendes történettel, ami ráadásul igaz történet. Hogy miért természetes ez a szexualitás? Hát nem éppen arra célzok ezzel, hogy valami naturalista filmecske lenne, hiszen pont egy pár túlzott perverzióit tárja fel. Inkább a bemutatásmódot emelném ki, ami ellentétben más, hasonló filmekkel, se nem túl szerény, se nem túl rámenős, nem csinál sem kikockázást, meg p*niszelrejtegetést, se nem nagytotálokat. Teljes mértékban mindent úgy mutat, mint ahogy az megtörténik, még ha ami történik, az már közel sem olyan természetes.
Maga a film rendkívül szuggesztív és megrázó, teljes mértékben magával ragadja az embert, úgyhogy aki nem fél az újszerűtől, meg nem is túl prűd, az nem hagyhatja ki.

Hozzászólások   

#2 fea 2007-09-30 22:50
A szex a szerelem része, de azért különítsük már el tőle. A filmben a szexen keresztül mutatja be Oshima a szerelmet, ebben igazad van. De ne mond nekem, hogy ez a fajta szerelem annyira általános lenne, tehát szerintem egyáltalán nem természetes a legtöbb ember számára. Ilyen értelemben vettem a "nem természetes" jelzőt, nem pedig az "aberrált" szinonímájaként (és azt sem írtam, hogy természetellene s). Pl. az étel tekintetében, mint szexuális játékszer, a legtöbben maximum addig jutnak el, hogy tejszínhabbal bekenik egymást. De amit ebben a filmben a tojással művelnek, az némileg megdöbbentő.
#1 Guest 2007-09-30 00:05
Nem inkább az-e a perverzió, hogy a mai nyugati társasalomban perverzióként mutatunk be egy VALÓS szenvedélyt?
Nagisha filmje egy sajátos nézőpontból ábrázolja a szerelmet, ami nem egyezik a hétköznapi szerelemképpel.
A szerelemnek azt a mélységét mutatja be a film, amikor két ember teljesen egyesül, és egyikük számára sincs kiút a másikból. Minden, amit mi perverziónak tekintünk, és a filmen megjelenik, végig a cselekmény logikájából következik, ezért is indokolatlan egyrészt természetellene snek nevezni, másrészt összehasonlítan i akár a Mély torokkal, akár más, kielégülést szolgáló és ún. aberrációt bemutató pornófilmmel.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Ghost Story of Yotsuya (Tokaido Yotsuya Kaidan) (1959)

Ghost Story of Yotsuya (Tokaido Yotsuya Kaidan) (1959)

Ahogy múltak az évek, egyre nehezebb dolog volt újat hozni a kísértet történetbe, de azért a filmvállalatok rendületlenül igyekeztek megoldani a problémát. Különösen amikor két stúdió is egyszerre látott neki a forgatásnak, ami 1959-ben megtörtént.

2LDK (2002)

2LDK (2002)

   Mottó: "A nők nagyon kegyetlenek tudnak lenni, ha akarnak."Mottó: "No other creature is like a human being... Even wolves do not prey each other, but humans will eat each other alive." (Takeshi Miike: Fudoh)Mottó: "Jackie...

Longinus (2004)

Longinus (2004)

   IMDb Ryuhei Kitamura stílusa valahogy nem az én világom. Talán azért, mert a filmjei általában nem rendelkeznek igazi történettel, csak kevés alapot kapnak a pörgős akciójelenetek, amik így, biztos táptalaj nélkül csak rövid időre tudnak lekötni....

Prodigy (Shindou) (2007)

Prodigy (Shindou) (2007)

Prodigy (神童) (2007)iMDBEnnek a filmnek a címe (magyarul Csodagyerek) önmagáért beszél. A korosztályukból valamilyen képességük, vagy tehetségük folytán kiemelkedő és emiatt beilleszkedni nem tudó, vagy nem is akaró fiatalok életéről előszeretettel szoktak filmet készíteni, hiszen...