belépés∆

The Realm of Senses

 

The Realm of Senses

IMDb


E filmet Nagisha Oshima rendezte, aki talán a Gohatto (Taboo) című filmjéről lehet imerős mégpedig 1973-ban. A történelem egyik legnagyobb botrányfilmje volt, amit meg is értek. Ha belegondolunk, a Deep Throat című pornófilm még kategórájában is botrányt kavart akkoriban, az itt tárgyalt alkotás pedig képi világában nem sokban különbözik attól. Hogy tisztán fogalmazzak, gyakorlatilag a nemi aktusból mindent mutat a kamera. Azonban a két mű ezen túl semmiben össze nem mérhető. Az Érzékek Birodalma rendes film, rendes színészekkel, képzett rendezővel, rendes történettel, ami ráadásul igaz történet. Hogy miért természetes ez a szexualitás? Hát nem éppen arra célzok ezzel, hogy valami naturalista filmecske lenne, hiszen pont egy pár túlzott perverzióit tárja fel. Inkább a bemutatásmódot emelném ki, ami ellentétben más, hasonló filmekkel, se nem túl szerény, se nem túl rámenős, nem csinál sem kikockázást, meg p*niszelrejtegetést, se nem nagytotálokat. Teljes mértékban mindent úgy mutat, mint ahogy az megtörténik, még ha ami történik, az már közel sem olyan természetes.
Maga a film rendkívül szuggesztív és megrázó, teljes mértékben magával ragadja az embert, úgyhogy aki nem fél az újszerűtől, meg nem is túl prűd, az nem hagyhatja ki.

Hozzászólások   

#2 fea 2007-09-30 22:50
A szex a szerelem része, de azért különítsük már el tőle. A filmben a szexen keresztül mutatja be Oshima a szerelmet, ebben igazad van. De ne mond nekem, hogy ez a fajta szerelem annyira általános lenne, tehát szerintem egyáltalán nem természetes a legtöbb ember számára. Ilyen értelemben vettem a "nem természetes" jelzőt, nem pedig az "aberrált" szinonímájaként (és azt sem írtam, hogy természetellene s). Pl. az étel tekintetében, mint szexuális játékszer, a legtöbben maximum addig jutnak el, hogy tejszínhabbal bekenik egymást. De amit ebben a filmben a tojással művelnek, az némileg megdöbbentő.
#1 Guest 2007-09-30 00:05
Nem inkább az-e a perverzió, hogy a mai nyugati társasalomban perverzióként mutatunk be egy VALÓS szenvedélyt?
Nagisha filmje egy sajátos nézőpontból ábrázolja a szerelmet, ami nem egyezik a hétköznapi szerelemképpel.
A szerelemnek azt a mélységét mutatja be a film, amikor két ember teljesen egyesül, és egyikük számára sincs kiút a másikból. Minden, amit mi perverziónak tekintünk, és a filmen megjelenik, végig a cselekmény logikájából következik, ezért is indokolatlan egyrészt természetellene snek nevezni, másrészt összehasonlítan i akár a Mély torokkal, akár más, kielégülést szolgáló és ún. aberrációt bemutató pornófilmmel.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Once Upon a Time in China III. (Wong Fei Hung ji saam: Si wong ja…

Once Upon a Time in China III. (Wong Fei Hung ji saam: Si wong jaang ba) (1993)

imdb A trilógia utolsó részében Wong Fei Hun-nak, a neves harcművész mesternek immáron Pekingbe vezet az útja, ahol meglátogatja apját. Az utazás célja, hogy bemutassa jegyesét, aki mindvégig mellette volt, s bár névben rokona, valójában azonban...

Onibaba (1964)

Onibaba (1964)

  imdb1964-es horrorklasszikus, időtlen film. A mai rövidéletű popkultizmusban nehéz elképzelni olyan mozgókép-alkotást, melynek egy eleme sem veszti el aktualitását, az évtizedek alatt nem válnak nevetségessé az öltözetek, a színészi játék, vagy egyáltalán a történet. Az...

The Lowly Ronin (Suronin Makari Toru) (1981)

The Lowly Ronin (Suronin Makari Toru) (1981)

Mindennek van kezdete. A munkának, a feliratkészítésnek, a mérkőzéseknek, az időnek, sőt még a TV sorozatoknak is. Nem kivétel hát a Lowly Ronin mini-sorozat sem.

Barking Dogs Never Bite (Flandersui gae) (2000)

Barking Dogs Never Bite (Flandersui gae) (2000)

  imdbRendezte: Joon-ho BongA film egy egyetemen phd-t tanuló fiúról, a feleségéről, illetve egy a világban helyét kereső lányról szól, no meg persze néhány kutyáról. Bár igazából mindegyik karakter keresi az útját a filmben. A fiú...