Takeda Shingen (1990)
Főszereplők: Yakusho Koji; Sonny Chiba; Matsukata Hiroki
Rendezte: Nakajima Sadao
(TBS TV, 1990, 2x 120 perc)
Az 1500-as években Japánt belháborúk sorozata rázta meg. Az ASHIKAGA Shógunátus 15., egyben utólsó uralkodója, Yoshiaki, eredetileg egy kolostorban élt. Bátyja meggyilkolása után, a család becsületének fenntartásáért lépett politikai pályára. Ehhez támogatókra, erős hadsereggel rendelkező klánurakra volt szüksége. Csakúgy, mint ellenfeleinek.Megindult a harc a Japán feletti egyeduralom megszerzéséért.Ennek a belháborús időszaknak volt az egyik kiemelkedő alakja TAKEDA SHINGEN, akinek csatái legendává váltak. A japán TV társaságok SAMURAI WARLORDS címmel sorozatot készítettek a korszak jelentős egyéniségeiről. A történelmi sorrendet figyelembe véve elsőként Shingen(1521-73) élete került képernyőre.
Az első részben az ifjú Shingen tetteit követhetjük nyomon, felemelkedését a klán élére. Legnagyobb riválisa tulajdon apja (Sonny Chiba) , aki maga szeretne a legfőbb hadúr lenni és féltékeny lesz fia sikereire. Bepillanthatunk a korabeli klánviszonyokba, az érdekeltségek és egyeni ambíciók bonyolult szövevényébe. Mindezt látványos tálalásban kapjuk, korhű jelmezekkel,néhány pazar harci jelenettel fűszerezve. A 2. rész Takeda felnőttkorát taglalja. Ez inkább már kamaradráma jellegű. Láthatjuk a nagy hadvezér emberi gyengéit, titokzatos betegségét, hogyan ismétli meg azokat a hibákat, amiket az apja ellene követett el. Mint azt a KAGEMUSHA ismerői tudhatják, ezek vezettek végül a klán végzetéhez.
A film erőssége a szövevényes korabeli viszonyok bemutatása, ügyesen keverve azt a magánélet eseményeivel. A hatalmi játszmák mögött emberi tragédiák sorozata áll, melyeket még a leghatalmasabbak sem kerülhetnek el. Van mit eljátszani a színészeknek.Úgy tűnik, Sonny Chibának nagyobb szerencséje volt a TV-vel, mint a mozifilmekkel. Takeda Shingen apjának megformálása hálás szerep, jól megírt karaktert kapott. Élt is a lehetőséggel. Yakushi Koji-nak ki kellett tennie magáért a címszerepben, mert a tinédzser harcostól kellett eljutnia a láztól gyötrődő idős hadúrig, a maszkmester jelentékeny közreműködésével.
Egy dolgban azért maradt hiányérzetem a film kapcsán. Shingen a haditaktika megújítója volt, akinek a színrelépése után teljesen átalakult a japán hadviselés. Az ifjúkori részben még csak-csak felvillan valami ebből, de pont akkor, amikor hatalma csúcsán van, a háborúi a háttérbe szorulnak a filmben a magánélet miatt. Ez a shakespeari színpadi technika, miszerint hírnök jő lihegve és elmondja a közönségnek, hogy de jó kis csata volt, kár hogy nem láttátok, nem szerencsés dolog egy történelmi film esetében. Bizony ez nem működött.
A dolognak ezt a részét leszámítva a történet elnyerte a tetszésemet. Azoknak ajánlom, akiket érdekelnek a történelmi részletek a hadurak korszakából, szeretik a látványos, korhű jelmezeket, az emberi nagyság és gyarlóság bemutatását és mindezekért cserébe elnézik, hogy nem akciófilmet kapnak könnyed fogyasztásra.