Zatoichi And Yojimbo (1970)
Az egyik legérdekesebb Zatoichi film ez, amit eddig láttam. A huszonhat eredeti (Katsu Shintaro szereplésével készült) film közül a huszadik helyet foglalja el, és ezt érezni is lehet rajta: Zatoichi jellemének változásai, a váratlan helyzetekben adott reakciói és a történet fordulatai mind arra utalnak, hogy múlik az idő és vannak dolgok, amik nem maradnak a régiek - se a film világán belül, se azon kívül.
Zatoichi, a vak ex-jakuza masszőr, aki mesterien forgatja a kardot, de rég belefáradt már a küzdelembe és megtagadta régi életét, visszatér egy kis faluba, ahol egyszer járt már, mert emlékeiben élénken él a békés hangulat, ami itt fogadta. Rögtön konfrontációba kerül egy részeges testőrrel (Yojimbo), Sasa-val (Toshiro Mifune játssza, zseniálisan - szerintem legalábbis sokkal jobb Sasa-nak, mint Miyamoto Musashi-nak...), aki kijelenti, hogy meg fogja ölni őt a fejére kitűzött 100 ryu-s vérdíjért. Marakodásuk, vitáik, néha már-már gyerekes piszkálódásaik végigkísérik a filmet, és bár az egymás fejéhez vágott sértések megmaradnak, jelentésük megváltozik, ahogy lassan valamiféle tisztelet és barátság (vagy inkább cinkosság) kezd szövődni köztük. Ez azonban, úgy tűnik, párbajukat csupán késlelteti, de nem akadályozza meg... Zatoichi-nak azonban nem csak vele gyűlik meg a baja: a helyi hivatalos szervek gyilkossággal vádolják, valamint egy bonyolult aranypénz-hamisítási ügybe is belekeveredik, az aranyra pedig nemcsak neki fáj a foga, hanem a jakuzák vezérének (az ő testőre Sasa) és a kormány kissé korrupt kémeinek is...
A Zatoichi And Yojimbo az általam látott régebbi Zatoichi filmekhez képest több különbséggel is rendelkezik. Egyrészt Zatoichi sokkal esendőbb: bár a kardharcban még mindig kiváló, a film cselekménye direkt olyan helyzeteket teremt, ahol Zatoichi abszolút nem méltóságteljesen jelenik meg, pedig épp ez a méltóságteljesség volt az, amit a Zatoichi filmek során az elsőre olyan esendőnek tűnő kövérkés vak férfi különös módon nagyon is jellemezte. Ebben a filmben azonban ez másképp van: rögtön az elején például Zatoichi eltöri a kardját, később lépcsőkön botladozik (sok lépcső nem lehetett akkoriban azon a tájon, ezért tulajdonképpen persze érthető, hogy nem szokta meg őket), a börtönben küzd a halálfélelemmel, trükköket eszel ki és komédiázik, Sasa piszkálódására lehajtja a szakésüveg tartalmát és a porban kúszik-mászik aranyt keresve...
Hozzászólások
Javaslom a Zatoichi Challenged és Z. and the Chess Expert vagy a Z's Revenge filmeket,ahol a legjobb Zatoichi karakter jelenik meg.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.