Sword of The Beast (Kedamono no Ken) (1965)
| Ismertetők - Japán |
Gosha második nagy sikerű filmje egy menekülő szamurájról szól, akit halálra keresnek, mert politikai gyilkosságot követett el. (A Shógunátus végefelé ez tipikusnak volt mondható mind az elzárkózást folytatni akarók, mind a nyitást támogatók részéről.) A merénylő a hegyekbe menekül, nyomában a legjobb barátjával és a klán válogatott harcosaival. Ám a hegyek között más is rejtőzik, halálos titkot hordozva és nem kedveli a szemtanúkat...
Ez már igazi chambara mozi, Gosha tisztelgése gyermekkorának kedvenc műfaja előtt. Intenzív párbajok, villogó kardok, felfokozott érzelmek, drámai helyzetek-szóval minden, ami ennek ehhez a filmtipushoz kell. Ami plusz benne, az Gosha filmjeinek gyakori témája, a szamuráj lét árnyoldalainak bemutatása. A büszkeség, a tekintély fenntartásának "cifra nyomorúsága", időnként bizony embertelen tettekre kényszerítették az uralkodó kaszt tagjait. A klán mindenhatósága,érdekeinek védelme sokszor a fejetetejére állította az igazságot. (Erről Gosha a Goyokinban mesél igazán magas fokon, de ez a film is jó példa rá.)
Kevéssé közismert, de a 60-as évek szamuráj filmjei létrejöttüket az akkoriban Japánban dúló társadalmi válságnak köszönhették. Furcsa fintora a sorsnak, hogy egy válság járult hozzá a japán film új vonulatának kialakulásához. A 2. Világháború keserves emlékeire, a vakhűségre, az állam mindenhatóságára történő utalások teljesen világosak voltak a korabeli nézőknek. Az akkori társadalmat tüntetések, sőt lázadások rázták meg, generációk vitája zajlott. Ehhez hozzájött az amerikaiakkal kötött "Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezmény", ami a gyakorlatban a végtelenbe tolta ki az USA csapatainak jelenlétét a szigetországban. Ez nyilvánvaló feszültségekhez vezetett.
Gennosuke, a film főhőse a szamuráj bürokrácia ellen küzd, ahogy Gosha küzdött a stúdiók művi világa ellen. Egyike volt azoknak, akik a forgatási helyszíneket a műtermekből valós körülmények közé igyekeztek áthelyezni. Munkáiban eltűnt a színházat idéző hagyományos szerepformálás, megjelent a vér, a szenvedés, az erőszak világa, egyre hitelesebb bemutatásban. Átalakul a nők szerepe is. A passzív, alárendelt hősnőket felváltják a cselekvő karakterek. A film egyik női alakjának kijelentése - "Magam is vadállat akarok lenni" - meglehetősen merész volt a maga korában és azt mutatta, a nők ki akarnak törni a férfiak uralta világban a rájuk kényszerített szerepből. Ez a film az úttörő mozik egyike.
Ennek a forrongó társadalmi időszaknak a legjelentősebb filmjei:
- Kinji Fukusaku: Battles Without Honor and Humanity
- Seijun Suzuki: Fighting Elegy
- Kihachi Okamoto: Kill!; The Sword of Doom
- Masaki Kobayashi: Samurai Rebellion
- Hideo Gosha: Three Outlaw Samurai; Sword of The Beast; Tenchu
Idetartozik az Onibaba, Harakiri, Goyokin is, amelyekről már vannak részletes ismertetők.
Eredeti cím: Kedamono no Ken
Főszereplők: Hira Mikijiro; Kato Go; Iwashita Shima
(1965, fekete-fehér, 85 perc)
» The Housemaid (Hanyo) (2010)
» Samurai Vendetta (Araki Mataemon: Ketto kagiya no tsuji) (1952)
» The Gate of Hell (Jigokumon) (1953)
» Killer's Mission (Shokin kasegi) (1969)
» The Lowly Ronin - The Teenage Orhpan Girl (Suronin makari toru dai gobu namida ni kieru mikka gokuraku) (1983)
oldfan nevű szerzőnk 2006. augusztus 16., szerda óta tag.







Hozzászólások
A film: Nagggyyon jó!
A hegyekbe kényszerült pár egymásra ( a férfira) utaltsága, aki felesége fölé helyezi a küldetését és későn eszmél...
+ a becsatlakozó (főszálon) menekülő szamuráj viszontagságai+ ennek a két férfinak a furcsa, el- és lekötelezett viszonya ( na persze a nő miatt is), mesterien megkomponált mű.
Lassan bajban leszek nem fogom tudni eldönteni melyiket dícsérjem jobban..?!
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.