Antarctica (1983)
Két kutya igaztörténetét dolgozza fel ez az azóta már klasszikussá vált, 1983-ban készült mozi.
Az első japán expedíció 1958-ban végzett kutatásokat az Antarktiszon, ahol igen nagy segítségükre volt 15 jól képzett, hűséges és rendkívül okos huskie. Az időjárás hirtelen rosszra fordult és a csoportnak hátra kellett hagynia bázisát, ám a kutyákat otthagyták az utánuk következő kutatók számára, akiket azonban végül a szűnni-nem-akaró vihar miatt nem küldtek ki. A kutyák ottmaradtak megláncolva azok között a hihetetlenül zord körülmények között, szinte teljesen élelem nélkül. A kutatók közül kettő visszatérvén Japánba nem tudta elfelejteni, hogy otthagyták hű társaikat, és egy év múlva visszamentek a helyszínre, ahol nem kis meglepetés várt rájuk.
A film központjában egyértelműen a kutyák állnak, ezért kicsit nehéz hagyományosan értékelni a filmet, például színészi oldalról. Az emberi szereplők nem játszanak túl jól, de igazából rosszul sem, mellékszereplőként ez pont megfelel, az állatokat pedig természetesen nem lehet a szokásos kritériumok szerint mérni. Bár a hasonló amerikai filmekben megpróbálnak emberi gesztusokkal és viselkedéssel felruházni állatokat, itt ez nem annyira jellemző. Az alkotók törekedtek arra, hogy hűek maradjanak a kutyák természetes viselkedéséhez. Ettől függetlenül persze van benne nem egy könnyfakasztó jelenet, illetve hatásvadász snitt, de ezek mégsem annyira visszatetszők. Engem például egyáltalán nem ragadott magával a drámai vonulat, ám mindenki más teljesen el volt kenődve rajta. Azt gondolom, hogy az érzékenyebb lelkűeket és a fiatalabbakat fogja meg a film ezen aspektusa, ám másoknak sem kell aggódniuk. A fényképezés lenyűgöző, rettentően jól átadja a hatalmas és rideg földrész hangulatát, amit erősít az akkor éppen fénykorát élő Vangelis muzsikája. Pár dallam még ma is ismerősen csenghet sokunknak. A készítők nagyon ragaszkodtak a valóság hű bemutatásához, ezért azoknak is biztosan elnyeri tetszését a film, akik az átlagosnál jobban ismerik a természetet. Nincsenek valószerűtlen, a film kedvéért még a fizika törvényszerűségeit is meghazudtoló események, cselekedetek, és ami külön tetszett, hogy a kutyák sem azok a kiválogatott, agyonmanikűrözött cuki-muki ebek, hanem tényleg szánhúzásra és túlélésre kiképzett, s néha igen megviselt állatok.
Nem hiába ez az állandó hasonlítgatás az amerikai filmekhez, hiszen ez évben készült el az Antarctica remakeje Hollywoodban Eight Below címmel.