Ázsiafilm

Lelki szemeink előtt jelenjenek meg az elmúlt két évtized emlékezetes tudományos-fantasztikus mozifilmjei. Az egészet gyúrjuk össze egyetlen képlékeny, három órás masszává, miközben a látványvilágról a XXI. század speciális effekteket gyártó cégeinek egyik legjobbja gondoskodik. Acélozzuk meg idegeinket, ehhez még hozzá kell képzelni a lélegzetelállító ex-Miss World Priyanka Choprát is (Krrish, Don). De nem csak úgy natúrban, neeem! Egy hentai figurát megszégyenítő sminkkel, hajkoronával és - leglényegesebb - aligruhákban. Eddig megvan?
És akkor most erre a gyönyörűségre szabadítsuk rá a Cüneyt Arkin és Chuck Norris életműveket jegyző forgatókönyvírókat, megspékelve mindazzal a borzalommal, rettenettel és dilettanizmussal, amit Bollywood valaha is elkövethet. Emlékszünk még, mit műveltek Michael Jackson Thriller klipjével vagy a Mátrix-szal? Hát kérem a Love Story 2050 messze veri mindet igénytelenségben. Minden idők legdrágább indiai filmje az új évezred legnagyobb trash-movie-ja, de akkora, hogy még Cüneyt Arkin is megnyalná a nyeles kézigránátot a gyönyörűségtől. Már nem is egyszerűen Zs-, hanem ez valóban a "celluloidra vetett trágya"-kategóriája.

Röviden az igen eredeti cselekmény: a hagyományos bollywoodi romantikus vígjátékként induló sztori hirtelen átcsap az Időgépbe, majd kevéske dráma után már Az ötödik elem kulisszái között vonul az ünnepelt dizőz, aki ez esetben nem kék, hanem vörös. Hajú. És magasan szálló hajón énekel. A 200 éves emberből szalasztott, Q.T. nevű (ejtsd: cutie - jelentése: cuki) nőnemű robotra az I, Robot kulisszái között talál a főhős, aki Q.T-től a Sec.C. nevet kapja (ejtsd: sexy - jelentését fejtse meg mindenki maga), utalva arra, hogy a C szektorban futottak egymásba. Közben a nem fekete, hanem vörös bőrszerkót viselő Darth Vader mindent figyel hörögve, majd miután a Dragonball-Z univerzumból importált energiagömbökkel nem tudja legyűrni Szexit, echte indiai nindzsákat szabadít rá. A buta indiai nindzsák nem tudják, hogy a lézerkard nem egészen úgy működik, mint egy katana, így hamar darabokban végzik. Nincs mit tenni, Vader nagyúr előkapja a naftalinból jolly-joker fegyverét, a Terminátort. Közben a szerelmesek (a szexi, meg a dizőz) a kötelező, mondvacsinált ürüggyel kieszközölt haragszomrád után nagy sírás-rívás közepette omlanak egymás karjaiba, hogy még az utolsó másodpercben elérjék a hazafelé tartó időkapszulát. Ez a rettenet így néz ki a filmvásznon:

Erre a szemétre elpazaroltam az életemből három órát. Ezt soha nem fogom megbocsátani a készítőknek. Az egész filmben összesen talán 6 darab, egyenként félperces jelenet volt, ami értékelhető. Mert hiába a futurisztikus látvány, mit sem ér, ha csak üres díszlet. Ráadásul ez a látvány nem kifogástalan, helyenként egy alsókategóriás pc-játék átvezető videóinak színvonalát üti (egyébként pedig, mondjuk olyan 80%-ban viszont Hollywoodban is vállalható lenne).
Az egy örökkévalóságnak tűnő 180 perc után nem kívánok még több időt áldozni rá, ezért csak három, találomra kiragadott epizód álljon itt - mert igazából az ÖSSZES jelenetet olyan balfék módon készítették el, hogy mindegyiket oldalakon át lehetne szapulni.

- Miközben az eget repülő autók és vonatok hasítják, valamint a 200 éves emberből koppintott (a forgatókönyv szerint már elavultnak számító) Q.T. kalauzolja Sec C.-t, addig a jövő legnagyobb popsztárjának lakája és mindenese a high-tech rózsaszín maci, becsületes nevén Boo. Külsejéből ítélve Boo az evolúcióban a kínai piacon kapható plüssmacik kihalt oldalágát képezi, egy szovjet alvósbaba teljes mimikai skálájával felvértezve, hajlékonyságát tekintve annak anatómiáját is megörökölve (magyarul: finoman szólva darabosan jár), míg intelligenciája a konyhai kenyérpirítóéval vetekszik. Nesze neked jövő csúcstechnikája.

- Priyanka Chopra átszalad a soksávos sztrádán fagyiért, de mivel ezt nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen teszi, gyanítható, hogy visszafelé hiába enyeleg nyálas szépfiújával, itt dráma lesz kőkeményen, el fog kenődni, és nem csak a fagyija. Így is lőn, a belvárosban elcsapja egy csúnya, nagy kamion, majd a drámai hatást fokozandó, a készítők lassítva bemutatják a vásznon átrepülő, derekasan kalimpáló és sikoltozó Priyankát, akinek szinte még arra is van ideje, hogy megigazítsa a frizuráját.

- A zenés betétek esetében is igyekeztek minél extravagánsabbat alkotni, ami természetesen elsült, visszafelé. Nem elég, hogy a film fénypontjának szánt dal esetében a kihívó díva szerepében tetszelgő Priyanka mondókája kb. olyan, mintha VV Ágica és BB Évi két hónapig izzadt volna első közös, angol nyelvű számuk szövegén, de mindezt legtöbbször Alka Yagnik hangján teszi. A nagy dalszöveg: "Hey you lover boy / Will you be my toy" - ehhez inkább no comment. És hogy kicsoda Alka Yagnik? Az 1966-ban született hölgy elismert playback-énekesnő, különleges hangja ideális - a klasszikus, tradicionális indiai dalokhoz. Trendi, modern számok esetében azonban olyan az összhatás, mintha a közszolgálati televízió nótás műsoraiból szabadult nénikével énekeltetnénk Britney Spears számot, és feltétlenül kérnénk, hogy lihegjen és nyögjön is hozzá.

A rekordnak számító 500 millió rúpiás költségvetés (~ 2 milliárd HUF) egyben rekordméretű buktát is jelent, a kiadásoknak alig 20%-át fedezte a mozijegyekből származó bevétel. És hogy megérte-e? De meg ám!
Az író-rendező-producer Harry Baweja eddig pályafutása során alig tucatnyi, csupa B-, de inkább C-kategóriás filmet jegyez. Gondolva öregkorára fejébe vette, hogy csemetéjéből szupersztárt farag. De Bollywoodban szupersztárrá nem kitartó munkával kell válni, hanem a vásznon történő első megjelenéssel. Kezdő színésznek akkor van esélye bekerülni a nagyok közé, ha első filmjeitől kezdve félistenként tekint rá a nézősereg. Ehhez pedig egyetlen filmes família sem sajnálja a pénzt.
Indiának azt jelenti a színész Kapoor család, mint Amerikának a Kennedy-klán. Ezért mozgattak meg tavaly minden követ, hogy minél nagyobb durranás legyen az új generációt képviselő Ranbir Kapoor filmje, a Saawariya. Hiába hasalt el végül a kasszáknál, ha a bemutató előtti hatalmas felhajtás közepette a fiatal Kapoor fiú elég főszerepet kapott rendezőktől és producerektől. Ha pedig végül ezek között csak 1-2 blockbuster akad (és időközben akadt), akkor máris magasan jegyzett sztár válik belőle. Ugyanezt kívánja most megismételni Harry Baweja, ezért nem sajnálta számolatlanul kihajítani a vaskos köteg rúpiákat a szemétbe, ha ezzel fia, Harman Baweja karrierjét egyengeti.
Mert bizony az egész film Harman-ra van kihegyezve. Egyértelműen ő a díva, őt mutatja legtöbbször a kamera, lehetőleg csakis a legelőnyösebb oldaláról véve. Még látatlanban is hatalmas presztízst jelentett neki, hogy a valaha készített legdrágább indiai mozifilm főszereplője, aki mellesleg Priyanka Choprával randizik. Még a bemutató előtt több főszereppel halmozták el a csillogásából profitálni kívánó rendezők, és ha ezek között lesz legalább egy kasszasiker, akkor már megfogta Síva lábát. Vagy valamelyik karját a sok közül.
A Baweja család mesterkedése ettől függetlenül nem hat meg, a rongyrázás és a számítógépes trükkök helyett jobban jártak volna, ha megtanítják tisztességesen táncolni fiacskájukat, nem mellékesen olcsóbb is lett volna valamivel.

Belegondolni is félelmetes, hogy ebből a pénzből legalább ötezer nincstelen családot emelhettek volna ki a nyomorból. Három óra, amit visszavonhatatlanul elvettek tőlem. Akit szórakoztat a zs-kategória, annak igazi csemegét jelent majd a Love Story 2050. Három óra... Soha nem fogom megbocsátani, mondtam már?
Szívből gyűlölöm a trash movie-kat.

imdb