Emmanuelle in Hong Kong (2003)

iMDB  

Adott egy Yan nevű pszichiáter és a fotósként dolgozó felesége, Emily, aki meglehetősen fagyosan viselkedik a férjével szemben. A férj aztán „beutalja” egy Dr. Lam nevű illető meglehetősen „érdekes” terápiájára, aminek a végén az ígéret szerint ismét szerető feleség válik belőle. Azonban a terápia nem úgy sül el, ahogyan a férj elgondolta…

Igen debil sztori, az biztos. Ez még nem is lenne nagy gond, hiszen az elvárások egy HK Cat III filmmel nem túl magasak, de ez a film még ezeket a nem túl magas elvárásokat is mélyen alulmúlja. A történetben rengeteg elvarratlan szál marad, valamint egy csomó dolog nincs elmagyarázva benne. Alapból például már az furcsa, hogy egy pszichiáter nem tud a feleségével semmit sem kezdeni ilyen esetben, de végülis ez még belefér. Aztán az sincs előadva, hogy honnan tud erről a helyről, ahol hatalmas orgiákkal próbálnak az embereken segíteni. Továbbá ott van a rejtélyfokozás, azaz az, hogy az éjszaka az orgiákon résztvevő emberek nappal nem emlékeznek semmire (vagy csak nem akarnak?), szintén nincs kidolgozva, hogy miért is. Az meg pláne nincs megmagyarázva, hogy Yan ezekkel szemben miért emlékszik a dolgokra, hiszen napközben igazi hívő emberként megy a templomba meggyónni bűneit… Röviden a történet túlzottan is zagyva, ráadásul még ez is nagyon vontatottan van előadva, hiszen a gyéren csordogáló sztorit unos-untalan megszakítják a hosszabb-rövidebb (általában hosszabb) szexjelenetek. Rendben van, hogy ez egy erotikus film, de akkor is zavaróan hosszúak és unalmasak, ráadásul a hangulathoz sem tesznek hozzá semmit sem. Egy ilyesmi kategóriájú filmnél azt várná el az ember, hogy egy többé-kevésbé vállalható sztori mellett jó hangulat is legyen azért (ami megvan ugye a japán Hanzo , vagy Weather Woman című filmekben, de az általam etalonnak tartott Sex & Zen című hongkongi alkotásban is), ebből a filmből azonban mindez hiányzik. Van helyette viszont gyertya, kötél és borotva, végig béna kézikamerás felvételek, na meg import japán lánykák… Egyedül a film zenéjét tudnám kiemelni, ami nagyon hangulatos, jó kis elektronikus zenei alapokon nyugvó kórusok, szívesen hallgattam, kár, hogy a zenei élményt nagyban csökkentette a folyamatos nyögdécselés… Összefoglalva ez egy nagyon gyenge film, kerüld el minél messzebbre!