belépés∆

Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)

 

Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)


 

Nehéz egy olyan filmről írni, ami talán az egyik első mérföldkő volt, ami az ázsiai filmek felé fordította a a világ figyelmét, hogy aztán azok manapság tapasztalható diadalútjához vezessen. Ebben az évben a rendező, Ang Lee a legjobb rendezőnek járó díjat kapta az Oscar gálán, illetve az egyik főszereplő, Zhang Ziyi helyet kapott a cannes-i zsűriben, és hogy a fesztiváloknál és a díjaknál maradjunk, maga a film 4 Oscart és világszerte összesen 70 különböző díjat nyert. Ez a rövid bevezető is érzékelteti, hogy kimagasló alkotásról van szó.

 

 

Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)

 


A téma és a történet, a szereplők annyira összetettek, hogy nem igazán lehet azt pár mondatban összefoglalni. Maga a film több olyan elemből épül fel, melyek egyenként is elegek lennének egy-egy külön alkotáshoz. Szintén nehéz kiemelni, hogy ki a főszereplő, több oldalról lehet közelíteni és sokféleképpen lehet hangsúlyozni. Vajon a Chow Yun-fat által alakított wutan mester és halott barátjának kedvese közötti kapcsolat áll a központban, vagy a fiatal Zhang Ziyi által játszott karakter jellemfejlődése? Esetleg a Zöld Végzet néven emlegetett kard, egy 400 éves relikvia birtoklása feletti küzdelem? Érzésem szerint egyik sem, ezek összefonódva, időtlenségbe vezetve alkotnak egy örökérvényű legendát.

 

Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)

 


Bár wuxia filmről van szó, stílustársaitól eltérően itt nem a harc és a küzdelem, ami az eseményeket mozgatja, persze az is van benne, nem is kevés. Inkább az érzelmek állnak a központban, de nem a hősiesség vagy a becsület, mint azt már megszokhattuk, hanem a ragaszkodás, szeretet és a szerelem. Ez mégsem egy romantikus film. Nincsenek nagy, felkavaró, könnyfakasztó jelenetek. Minden nyugodt és légies, akár egy meditáció. Ezt támasztja alá, hogy a harci jelenetek sem erővel és brutalitással telítettek, hanem könnyedek, olyannyira, hogy a küzdő felek lába gyakran alig érinti a földet, vagy akár a vizet. Hajszál híján repülnek és ütéseiknek sincs igazából látható ereje.
Minden kép gyönyörködteti a szemet. Hihetelen jó beállítások, gyönyörű színek és szereplők jellemzik a képi világot. Az operatőr és a rendező nagyon érthette egymást, képesek voltak a szerelmesek elfojtott és beletörődő, de az együttlét miatt mégis boldog lelkiállapotát belesűríteni egy állóképbe, amitől eláll az ember lélegzete.

 

Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)

 


A film sikere miatt Hongkongban később több hasonló hangvételű filmet is forgattak, mint a Hős vagy a Repülő Tőrök Klánja, s bár azok sem elhanyagolható művek, a Tigris és Sárkányhoz soha nem értek fel, s talán más wuxia filmek sem fognak soha.

 

Hozzászólások   

#8 Z 2009-04-05 23:38
Az én gyerekkorom nagy kedvencei a Bruce Lee filmek voltak és néhány Jackie Chan is köztük a Részeges (Karate-LOL)Mes ter, amiket a mai napig szívesen nézek újra. A Ti ajánlásotok miatt néztem meg a The Bride with White Hair-t, és Green Snake-et is. De be kell vallanom, hogy ezeket, a filmeket alig bírtam végigszenvedni és csak is azért nem kapcsoltam ki a DVD, hogy képben legyek milyen is egy „alapmű”. Úgyhogy valóban nagy igazság van abban, hogy kinek mi tetszik jobban, az nagyban függ attól, hogy melyik korszakból készült filmet látta először.
#7 YEZy 2009-04-05 21:40
Hogy ki mit tekint jobbnak, az attól függ, hogy melyik korszak tetszik neki legjobban. Én is a 90-es évek első felében készült wuxiákat szeretem legjobban, de főleg úgy, hogy valaki ezeket az újakat látta először, úgy nem biztos, hogy ugyanazt a hatást fogják a régiek kiváltani nála, mint pl. nálam. :) Ha viszont csak a 21. századi darabokkal hasonlítjuk össze, akkor mindenképp ez és a Hős a két legjobb. A House of Flying Daggers és az azt követő darabok már átestek a ló túloldalára.
#6 kisho 2009-04-05 20:34
Szerintem a The Bride with White Hair, a Green Snake, a Hero, meg a House of the Flying Daggers jobbak, de ez se rossz wuxia, főleg a fényképezés meg a zenéje miatt (meg persze a színészek).
#5 Z 2009-04-05 11:41
Szerintem kategóriájában egyértelműen ez idáig a legjobb alkotás. Mind a történet, mind a harcjelenetek, mind a látványvilág még a zene is együtt közösen egy páratlan hangulatot teremtettek meg. Egyesül benne minden, ami miatt az Ázsiai filmeket szeretem – és szerencsére hiányoznak belőle a blőd poénok, ami miatt nem. Kötelező, felejthetetlen darab, nem csak megnézni, hanem otthon a polcra kitenni a DVD-t is.
#4 oldfan 2008-12-25 16:55
Gabriel:nem értem miért lett ez a film ekkora siker...

Na, hál' Istennek, már azt hittem, csak egyedül vagyok ezzel így... :D

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Ázsia nyugati szemmel - Wasabi (2001)

Ázsia nyugati szemmel - Wasabi (2001)

Ázsia nyugati szemmel - Wasabi (2001)iMDBAz európai népek közül talán a franciák a legnyitottabbak az ázsiai kultúra irányába. Jól mutatja ezt az is, hogy nem sokkal azután, hogy Japán megnyitotta határait a több évszázados elzárkózás...

1-Ichi (2003)

1-Ichi (2003)

Prequel az Ichi the Killerhez, a főszereplő ugyanaz, a rendező más. Az egész egy kicsit egyszerűbb, nem annyira szélsőséges, de ez pont jó ahhoz, hogy Ichi előtörténetét, gimnáziumi életét bemutassa. Sajátos íze van, kicsit novella...

Zatoichi and the Fugitives (Zatoichi hatashi-jo) (1968)

Zatoichi and the Fugitives (Zatoichi hatashi-jo) (1968)

  A japán moziforgalmazás időnként a Bermuda-háromszöget idézi. Az első meglepetés már a történet indulása előtt éri a nézőt. Ismét a jól ismert DAIEI logót látjuk feltűnni a "Katsu Production" helyett. Valószínűleg még egy régi szerződés...

The Realm of Senses

The Realm of Senses

 IMDb E filmet Nagisha Oshima rendezte, aki talán a Gohatto (Taboo) című filmjéről lehet imerős mégpedig 1973-ban. A történelem egyik legnagyobb botrányfilmje volt, amit meg is értek. Ha belegondolunk, a Deep Throat című pornófilm még...