belépés∆

Time and Tide (Seunlau ngaklau) (2000)

 

Time and Tide (Seunlau ngaklau) (2000)

IMDb 

Tsui Hark miután teljesen feleslegesen átment az USA-ba, ott találkozott Steven Seagallal, na és néhány amcsi producerrel, akik miatt legyártott két teljesen pocsék filmet, hazatért és összedobta ezt az akciómozit. Célja egyértelműen látszik: a csorbát kiköszörülni és újra bebizonyítani, hogy az egyik legjobb akciórendező, ha hagyják dolgozni. Be is mutat rendesen Amerikának. 

Time and Tide (Seunlau ngaklau) (2000)

A történet akciófilmhez méltó - nem túl eredeti. Ettől függetlenül a több szálon futó történet szépen kavarog, a szálak hol találkoznak, hol elválnak, látszik, hogy odafigyeltek rá. Hark profizmusát mutatja, hogy teljesen ura a történetnek, nincs egyetlen értelmetlen, vagy nehezen érthető snitt sem. A filmnek két főhőse van, két férfi, akik gyorsan mély barátságot kötnek egymással, de ahogy bonyolódik a helyzet egymás ellenségei lesznek, aztán megint barátok és így tovább. A film hőse a szépfiú Nicholas Tse tökrészegen lefekszik egy nővel, akiről később kiderül, hogy rendőr, leszbikus és terhes lett tőle. Bár a lány elutasító, ő mégis pénzelni akarja, s ezért beáll egy illegális testőrcéghez dolgozni. Itt jön a számomra egyik legszimpatikusabb dolog a filmben, nagyon ügyes megoldással nem ő az akciósztár, az a szerep partnerére, Wu Baira marad. Tse egyébkén azon túl, hogy a nők számára minden bizonnyal szívdöglesztő pasi, nyugati barátaival ellentétben játszani is tud. 

Time and Tide (Seunlau ngaklau) (2000)

Bár van a filmben rengeteg machozás: a napszemüveg-bőrdzseki, illetve napszemüveg-öltöny kombináción túl a férfiak nem nagyon ismernek más öltözéket, ennek ellenére hál' istenek nincs az egész túljátszva, s megfelelő mennyiségű, kellemes humorral fűszerezve pont jó kombinációt alkot. Az akciók sem a szokványos ki nem fogyó fegyverek, golyóálló hősök klisét követik, nagyon látványosak, de valószerűek, mindennek megvan a magyarázata. A mellékszereplőkre is nagy hangsúlyt fektettek, jól kitalált karaktek, jó színészi játékkal. Ez utóbbi alól sajnos egy figura kivétel, akiről már azelőtt lerí, hogy ez az első filmszerepe, mielőtt egyáltalán megszólalna. Valószínűleg punccsal kapta ezt a szerepet és nagyon-nagyon sokat gyakorolta azt a három vérbuta mondatot, amit a kelleténél is rosszabbul ad elő. Nagy hiba ez egy ilyen jó kivitelezett filmben. A másik rossz pont, hogy úgy éreztem a végére leesik a film, veszt a lendületéből. Véleményem szerint nyugodtan lezárhatták volna az utolsó előtti helyszínen, mivel az utolsó közel sem olyan látványos, eredeti és izgalmas, mint az összes többi. Mindettől eltekintve talán a legjobb HK akció, amit láttam, könnyen emészthető, de nagyon szórakoztató mozi.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

The Silver Season (Giniro no season) (2008)

The Silver Season (Giniro no season) (2008)

Egyszerre örömteli és sajnálatos, hogy a japán filmipar egyre több bevételt és egyre drágább filmeket produkál. A látvány és a kivitelezés terén (ami korábban is magas színvonalú volt egyébként) egyértelműen látszik az elsősorban technikai fejlődés,...

The Lowly Ronin - The Spray of Blood (Suronin makari toru - Chike…

The Lowly Ronin - The Spray of Blood (Suronin makari toru - Chikemuri no Yado) (1982)

  iMDB   Alcím: The Spray of Blood Főszereplők: MIFUNE Toshiro; TAKAHASHI Choei; SANO Atsuko Rendezte: YOSHIKAWA Kazuyoshi (1982; Fuji TV; színes; 91 perc) Az öreg, magányosan vándorló ronin többször is összefut egy fiatal asszonnyal, aki minden alkalommal kétségbeesetten menekül valakik elől...

Ozu Yasujiro (1903-1963) (1. rész)

Ozu Yasujiro (1903-1963) (1. rész)

  Ozut tartják mindmáig a legjapánabb rendezőnek úgy az egyetemes, mint hazája filmtörténetében. Olyan érzékenységgel festette meg korának társadalmát, illetve az abban élők egzisztenciális és lelki világát, mint előtte senki. Mind formanyelve, mind témaválasztása...

Castle of Owls (Ninja hicho fukuro no shiro) (1963)

Castle of Owls (Ninja hicho fukuro no shiro) (1963)

    A polgárháborús időszak mindig kedvenc területe volt a japán filmeseknek. Szamurájok, daymiók, parasztok és nindzsák harcai bőséges anyagot szolgáltattak a forgatókönyvíróknak. Ezúttal a nindzsáké lett a főszerep.