Kedvelem az életrajzi filmeket és napjaink hongkongi filmjei között kevés az ilyen jellegű mű. Olyan alig akad, amely a tankák, e különös körülmények között élő halásznemzet életébe enged bepillantást. A hasonló halászfaluk mind a mai napig fellelhetők Hongkong északi részén, bár lakói már cölöpökre épült fa-, illetve bádogházakban és nem hajókon élnek.

Igazából a főszereplőt alakító Aaron Kwok kedvéért ültem le megtekinteni, és az IMDb és egyéb nem túl magas ráták ellenére is odaragasztott a fotelhez. A témája szokványosnak mondható.

Bo Wah-Chuen, a Kelet-indiai Hajózási Társaság egyik magas rangú munkatársa az élete derekán számot vet önmagáról, és a visszaemlékezéseiből kibontakozik előttünk egy, a társadalom legmélyebb rétegéből, a tengeren összeláncolt lakóhajókból álló "gettóban" élő halászcsalád nevelt fiának a sorsa. Vér szerinti anyja kínai volt, apja külföldi - minden bizonnyal fehér - tengerész volt. Ezért társai csak "vörös fejűnek", vagy "félvérnek" csúfolják. Ráadásul nevelőapja sem szereti, mert akarata ellenére került a családba. Ilyen háttérrel, számos atrocitást megélve, angliai tanuláson át küzdi fel magát a távol-keleti szigetország társadalmának felsőbb köreibe. De hiába a rendezett anyagiak, a magánélet gondjai őt sem kímélik.

A film vegyes kritikákat kapott, jórészt a főszereplő személye és karaktere miatt. Tény, hogy Aaron Kwok külsőleg nem igazán alkalmas egy vörösesszőke, kék szemű, félvér kínai férfi megformálására. Az is igaz, hogy a belső identitászavar miatt gyakran feltett, kissé patetikus kérdése: "Ki vagyok én?" a legváratlanabb pillanatokban jön elő. Ennek talán az is oka lehet, hogy bár munkahelyén elfogadják, Angliába történő utazása előtt a repülőtéren tudomására hozzák, hogy hiába él az angol kolónián és angol az útlevele, valójában nem tartozik oda, hanem kínai. Ő pedig ízig-vérig angolnak képzeli magát. Szintén kissé zavaró, hogy a film időben és az események sorrendjében egyaránt csapongó. A történet az 1990-es években "in medias res" indul, és a visszaemlékezés nem követ kronológiai sorrendet,  ezért olykor felületesnek tűnik. De, ha ezek egyáltalán hibák, mindenképpen a rendezőnek Ho Yimnek (Red Dust, Asszonysorsok Kínában) és nem a főszereplőnek róhatók fel. Jónak tartom a szándékot, hogy egy letűnt világot próbál közelebb hozni a nézőkhöz, mind gondolati, mind képi világában, bár mint említettem, a film sorrendisége néha kaotikus. A képi megjelenítés - különösen a hajnali és alkonyati felvételek gyönyörűek - Ardy Lam (Szerencsevadászok, Kemény halál) operatőr munkáját dicséri. A film zenéje azonban, az ázsiai filmeknél szokatlan módon, nem hagyott bennem nyomot.

Magam sem tudom miért, de Aaron Kwokot a Viharlovasok (The Storm Riders) Srtiding Cloudjaként és az Anna Magdalena csélcsap írópalántájaként még nem kedveltem. Az And I Hate You So lemezlovasa már közeledett hozzám. A Love for Life nagybetege megérintette a szívemet. Az Empire of Silver "Harmadik Mestere" megtalálta az odavezető utat. A Floating City Bo Chuenje pedig be is fészkelte magát, egyenesen a közepébe. Alighanem örökre.

A fentebb említett négy mozira még joggal mondhatnám, hogy a kollégák vitték el helyette, hiszen Ekin Cheng, Kelly Chen és Zhang Ziyi óriásit alakítottak bennük. Az Empire of Silver viszont nélküle nem biztos, hogy ilyenre sikerült volna. A Floating City pedig, - bár az anyát alakító, Josie Ho mellett a feleség szerepében Charlie Yeung és Fiont alakító, Annie Liu, valamint, az esküdt ellenségét, Dick Calalahant megszemélyesítő David Peatfield mind nagyszerű alakítást nyújtottak, - szerintem egyértelműen Aaron Kwokról szól, akiből mostanra kiforrott egyéniségű színész lett. Ha nem akarja elveszíteni a hitelét, ennél lejjebb nem szabad adnia. Apróbb kirándulásokat tehet majd ezután is más jellegű filmekbe, mégis azt remélem, hogy egy-egy rendező/producer segítségével visszatér oda, ahová a 40-es évei közepére sikerült felküzdenie magát. Az igazi karakterszerepekhez, amelyekben a kisfiús mosoly jelen van ugyan, de aki felénk küldi, joggal várja el a nézőktől, hogy vegyék észre a mögötte rejlő értékeket.

IMDb