belépés∆

Floating City (2012)

floatingcity

Kedvelem az életrajzi filmeket és napjaink hongkongi filmjei között kevés az ilyen jellegű mű. Olyan alig akad, amely a tankák, e különös körülmények között élő halásznemzet életébe enged bepillantást. A hasonló halászfaluk mind a mai napig fellelhetők Hongkong északi részén, bár lakói már cölöpökre épült fa-, illetve bádogházakban és nem hajókon élnek.

Igazából a főszereplőt alakító Aaron Kwok kedvéért ültem le megtekinteni, és az IMDb és egyéb nem túl magas ráták ellenére is odaragasztott a fotelhez. A témája szokványosnak mondható.

Bo Wah-Chuen, a Kelet-indiai Hajózási Társaság egyik magas rangú munkatársa az élete derekán számot vet önmagáról, és a visszaemlékezéseiből kibontakozik előttünk egy, a társadalom legmélyebb rétegéből, a tengeren összeláncolt lakóhajókból álló "gettóban" élő halászcsalád nevelt fiának a sorsa. Vér szerinti anyja kínai volt, apja külföldi - minden bizonnyal fehér - tengerész volt. Ezért társai csak "vörös fejűnek", vagy "félvérnek" csúfolják. Ráadásul nevelőapja sem szereti, mert akarata ellenére került a családba. Ilyen háttérrel, számos atrocitást megélve, angliai tanuláson át küzdi fel magát a távol-keleti szigetország társadalmának felsőbb köreibe. De hiába a rendezett anyagiak, a magánélet gondjai őt sem kímélik.

floatingcity1floatingcity2

A film vegyes kritikákat kapott, jórészt a főszereplő személye és karaktere miatt. Tény, hogy Aaron Kwok külsőleg nem igazán alkalmas egy vörösesszőke, kék szemű, félvér kínai férfi megformálására. Az is igaz, hogy a belső identitászavar miatt gyakran feltett, kissé patetikus kérdése: "Ki vagyok én?" a legváratlanabb pillanatokban jön elő. Ennek talán az is oka lehet, hogy bár munkahelyén elfogadják, Angliába történő utazása előtt a repülőtéren tudomására hozzák, hogy hiába él az angol kolónián és angol az útlevele, valójában nem tartozik oda, hanem kínai. Ő pedig ízig-vérig angolnak képzeli magát. Szintén kissé zavaró, hogy a film időben és az események sorrendjében egyaránt csapongó. A történet az 1990-es években "in medias res" indul, és a visszaemlékezés nem követ kronológiai sorrendet,  ezért olykor felületesnek tűnik. De, ha ezek egyáltalán hibák, mindenképpen a rendezőnek Ho Yimnek (Red Dust, Asszonysorsok Kínában) és nem a főszereplőnek róhatók fel. Jónak tartom a szándékot, hogy egy letűnt világot próbál közelebb hozni a nézőkhöz, mind gondolati, mind képi világában, bár mint említettem, a film sorrendisége néha kaotikus. A képi megjelenítés - különösen a hajnali és alkonyati felvételek gyönyörűek - Ardy Lam (Szerencsevadászok, Kemény halál) operatőr munkáját dicséri. A film zenéje azonban, az ázsiai filmeknél szokatlan módon, nem hagyott bennem nyomot.

floatingcity3floatingcity4

Magam sem tudom miért, de Aaron Kwokot a Viharlovasok (The Storm Riders) Srtiding Cloudjaként és az Anna Magdalena csélcsap írópalántájaként még nem kedveltem. Az And I Hate You So lemezlovasa már közeledett hozzám. A Love for Life nagybetege megérintette a szívemet. Az Empire of Silver "Harmadik Mestere" megtalálta az odavezető utat. A Floating City Bo Chuenje pedig be is fészkelte magát, egyenesen a közepébe. Alighanem örökre.

A fentebb említett négy mozira még joggal mondhatnám, hogy a kollégák vitték el helyette, hiszen Ekin Cheng, Kelly Chen és Zhang Ziyi óriásit alakítottak bennük. Az Empire of Silver viszont nélküle nem biztos, hogy ilyenre sikerült volna. A Floating City pedig, - bár az anyát alakító, Josie Ho mellett a feleség szerepében Charlie Yeung és Fiont alakító, Annie Liu, valamint, az esküdt ellenségét, Dick Calalahant megszemélyesítő David Peatfield mind nagyszerű alakítást nyújtottak, - szerintem egyértelműen Aaron Kwokról szól, akiből mostanra kiforrott egyéniségű színész lett. Ha nem akarja elveszíteni a hitelét, ennél lejjebb nem szabad adnia. Apróbb kirándulásokat tehet majd ezután is más jellegű filmekbe, mégis azt remélem, hogy egy-egy rendező/producer segítségével visszatér oda, ahová a 40-es évei közepére sikerült felküzdenie magát. Az igazi karakterszerepekhez, amelyekben a kisfiús mosoly jelen van ugyan, de aki felénk küldi, joggal várja el a nézőktől, hogy vegyék észre a mögötte rejlő értékeket.

IMDb

Hozzászólások   

#2 katka50 2013-02-12 14:13
Köszi, a Cold Wart már fordítom és szerintem abban mindenki jó, beleértve Andy Laut is. És a film is jó. Én azért amondó vagyok, hogy ő az utóbbi években forgatott klassz filmeket. Nekem különösen a romantikus szerepei jöttek be (Look for a Star, What Women Want), ott valahogy természetesebbn ek tűnik, mint a drámákban. De szerettem a Simply Life-ban is.
#1 YEZy 2013-02-10 09:41
Jó cikk! Kwok Fu-sing régóta a kedvenc színészeim egyike, mert nem tolja annyira előtérbe a popsztár énjét, mint például Andy Lau. A Cold War-ban is jó, bár a fizimiskája kicsit George Clooney-sra sikeredett.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Samurai Banners (Furin kazan) (1969)

Samurai Banners (Furin kazan) (1969)

 IMDb  Egy regényből készült a film, eredeti címén: Samurai Banner of Furin Kazan (Yasushi Inoue írótól származik) és 1959-ben adták ki Japánban. A történet (és a film is) elég hosszú, mivel egy jelentős időszakot ölel fel japán...

Az ígéret (DVD, 2008)

Az ígéret (DVD, 2008)

  EREDETI CÍM: Wu ji RENDEZŐ: Chen Kaige FŐSZEREPLŐK: Jang Dong-Kun, Hiroyuki Sanada, Nicholas Tse, Cecilia Cheung FORGALMAZÓ: Black Mirror KIADÁSI ÉV: 2008 BESOROLÁS: 18+ Aki figyelemmel szokta kísérni...

Taga Tameni (2005)

Taga Tameni (2005)

  iMDB  A japán filmművészetben az az egyik legszebb, hogy ragaszkodik hagyományaihoz. Gyakran a fiatal rendezők, még ha más a stílusuk és más a trend is, szinte kötelezőnek érzik, hogy készítsenek egy filmet, mely a...

The Funeral (Ososhiki) (1984)

The Funeral (Ososhiki) (1984)

  IMDb Juzo Itami debütáló filmje egy elég rendhagyó témáról, a halálról, jobban mondva egy aspektusáról, a temetésről. Sajnos Itami filmjeit eddig nem ismertem, csak egyről halottam, az a Tampopo volt, de ezek után mindenképpen...