Az 1960-as évek végefelé remekül álltak a dolgok a Shaw Brothers stúdiónál. Már 1966-ban piacra került a Come Drink With Me, 1967-ben követte a The One-Armed Swordsman, együtt a The Assassin történetével. Rá egy évre szárnyalt a Golden Swallow, villogott a The Sword of Swords. Nem csoda hát, hogy szinte feledésbe merültek egyes alkotások, amelyek ugyan nem érték a csúcsmozik szintjét, de azért többet érdemeltek a "futottak még" kategóriánál. Így járt a Death Valley is 1968-ban, amely a fentebb említett nagysikerű Wang Yu mozik árnyékába kerülvén eltűnt a süllyesztőben, pedig korántsem rossz film.

A Chiu udvarház idős harcművész mestere fogyatkozó erejét érezvén úgy dönt, hazahívja a távolban élő unokaöccsét, hogy őt tegye meg örökösének. Az eddigi - egyébként igen csinos - önjelölt örökös gyorsan lép, és a bácsikája már nem végrendelkezhet. Viszont lévén a már úton lévő ifjú veszélyes harcos, hát nekilát mindenre kapható gazemberekből sereget toborozni. Továbbá hazarendeli a család egyik lekötelezettjét, aki amúgy gyermekkori barátja volt, hogy mindenképp végezzen a fölöslegessé vált rokonnal. A távolba szakadt harcosok egymásról mit sem tudván, hazafelé tartanak. Barátokká lesznek, miközben néhány banditától megszabadítják a környéket, nem tudván róla, ki kicsoda...

Vegyük sorra, miben igazi SB történet ez a film, és mennyiben más. Az erényei megegyeznek a stúdió sikeres vállalkozásainak főbb jellemzőivel. Látványos, mozgalmas történet, amelyben bőven dolguk a kardforgatóknak. Korrekt kiállítás, kellő létszámú statisztéria, karizmatikus főhősök. A rendező, Wei Lo, a forgatókönyvet is magára vállalta, sőt egy kisebb szerepben színészként szintén láthatjuk. (Csak emlékeztetőül, később ő rendezi meg Bruce Lee főszereplésével a Fist of Fury-t, meg a Big Boss-t. Nem rossz ajánló, ugye?) A vállalatnál azért másodhegedűs direktornak számít, különösen Chang Cheh mellett. Már ott is vagyunk, hogy miért nem tudott ez a film istenigazából befutni. Leginkább azért, mert a stúdió moguljai az igazán jelentős költségvetést nem ide szánták. "Természetesen" a nagy sztárokat sem bocsátották Wei Lo rendelkezésére. Viszont, a stúdióra nem jellemző módon, szabad kezet kapott a történetírásban. Ez kifejezetten előnye a filmnek. A jellemek összetettebbek, valósághűbbek, mint a megszokott SB mozik esetében. A bajkeverő ügyesen manipulálja az érte lihegő férfiakat, sőt több lépésre előre tervez. Semmiképp nem sematikus wuxia hősnő. A két férfi főhős sem az. Hús-vér alakok, hibákkal és erényekkel. Nem jönnek rá mindenre már az első percben, megszenvedik a tudást, a felismerést. A lezárásnál van néhány csavar, és a Halálvölgyben tesznek róla, hogy az méltó legyen a beszédes nevére. A film a számos hulla ellenére nem durva, Wei Lo (itt még) takarékosan bánt a piros folyadékkal.

Amikért az olvasó figyelmébe ajánlom azt a filmet a következőek:

-    A rendező személye.
-    Az átlagnál kimunkáltabb kalandfilmes forgatókönyv.
-    Hogy megismerkedhessen a stúdió második vonalának számító, de kiváló harcművész szereplőkkel.
-    Hogy pihenjen egy olyan mozin, amely nem akarja mentegetni a gonoszságot.

Ha valakinek ennyi elég, keressen utána, már előkerült az archívumokból. Remélem az, hogy magyar feliratot mellékelek hozzá, segít a döntésben.

Rendező: Wei Lo
Főszereplők: Hua Yueh; Chien Yu; Wei Lo
(1968, 95 perc)

imdb