belépés∆

Beach of the War Gods (Zhan shen tan) (1973)

Beach of the War Gods (Zhan shen tan) (1973)

Jimmy Wang Yu, az úszóból lett színész, szép karriert futott be a hong-kongi filmstúdiókban. Harcművészeti filmjei igazi csemegének számítanak rajongók szemében. Színészként sem volt az utolsó, az öklét és a kardját egyaránt jól forgatta. Ebben a filmben az utóbbira volt szüksége, de magára vállalta a forgatókönyvet és a rendezést is.
A japánok érkezéseHadidobok

A Ming császárság végső napjaiban Dél-Kína népe a japán kalózok fosztogatásaitól szenved. Egy kardmester, Hsiao Feng a rokona segítségére indul, de már késve érkezik. Megdöbbenve látja az egyszerű emberek kiszolgáltatottságát, és a kínai hatóságok tehetetlenségét, a széthúzást, egymás közötti harcokat. Beavatkozása reményt hoz az egyszerű emberek számára, rá viszont nagy felelősség hárul. Miután hírét veszi, hogy a hírhedt japán kalózvezér, Shinobu, egyesített csapatai megindultak az ország belseje felé, ő is sereget toboroz. Egy eldugott, jelentéktelen kis falunál összecsapnak a rablókkal. „A háború isteneinek partja” hamarosan méltó lesz a nevéhez...

Hívatlan vendégek fogadásaJapán támadás

A távol-keleti filmipar a 70-es években futószalagon szállította a harcművészeteken alapuló szórakoztató filmeket, vegyes eredménnyel. Akadtak köztük kiválóak, mint a The Sword of Swords, de jó pár eltűnt a süllyesztőben. Ez a film valahol a kettő közé került. 1973-ra Wang Yu mögött már számos tapasztalat és nagy siker állt, valószínűleg ennek köszönhette, hogy rendezési lehetőséget kapott. No, meg jókora adag pénzt a forgatáshoz, amivel bizony máris előnybe került a rendezők többségéhez képest. Ám ekkora summa kockáztatásánál biztosra kell menni, különben soha nem kap új esélyt, ha elherdálja a stúdió pénzét. Ez a kettősség végig érezhető a mozin. Így aztán a történet tele van a kalandfilmek jól bevált, mindig eladható kliséivel. Végy egy halódó országot, amelyet a hivatalos hatalom nem bír megvédeni, legyenek elszánt ellenségei, kell egy karizmatikus hős, pár társsal, aztán ereszd az ellenfeleket egymásnak, minél látványosabb körülmények között. Az alap kétségkívül Kurosawa Hét szamurája, de csak úgy „szőrmentén”, nyílt lenyúlásról nincs szó. Elvégre a hősök csak öten vannak, a falu sem a hegyekben van, meg két ország katonái hadakoznak, nem? Nem kell a kákán is csomót keresni, hanem nézni a látványos aprítást. Mert az akad benne bőven. A film első felében még csak akad némi párbeszéd, bár jellemfejlődéssel nem húzzák az időt, a második felében viszont talán 60 sornyi szöveg sincs. Akad viszont párbaj, egyedül a tömeg ellen, tömeg a tömeg ellen jelenet. Mindenféle szokatlan és hagyományos szúró-vágó eszköz bevetésre kerül, cselek és nyílt terepen történő akrobatikus megmérettetések sem hiányoznak. A fenti bőség ellenére eltűnhetett volna ez a mozi a süllyesztőben, de nézzük, miért nem így alakult. Legfőként azért, mert a stúdió nem fukarkodott a kiállítással, az előzetesben fennen hirdetik is, mintegy 3500 statisztát vetettek be. Ez önmagában is képes elvinni egy ilyen típusú mozit. A japán és a kínai haditaktika sokszori, látványos felvonultatása, összemérése valóban jól sikerült. A szamurájok harcmodora, technikái a wuxia harcok eszköztára ellen meglehetősen szórakoztató, már ha valakit érdekel az ilyesmi. Az összecsapások még keleti mértékkel mérve is hosszú időtartamban lettek felvéve, és akik bemutatják, ugyancsak értik a dolgukat. Wang Yu rendezőként nem rossz, de nem is kiemelkedő. Néhányszor kifejezetten  ügyesen mozgatja a nagyszámú statisztériát, de, számomra meglepő módon, a közelharcokban a japánokat alakító színészek bizony jobbat produkálnak mint ő. A jelenetek többségében a korszak közhelyszerű beállításait használja. Jó, működőképes, de lehetett volna jobb is ennyi pénzből. Javára írandó viszont, hogy nem sematizál a két nép konfliktusának ábrázolásában. A kínaiak nem gáncstalan hősök, a japánok nem vérengző vadállatok. A harcosoknak járó tiszteletet megadja az ellenségnek, de persze győztesek azért nem lehetnek. Érdekes, hogy a harcművészeti filmjeiben gyakran a japánok a gonoszok, de filmes szemmel nézve a dolgokat, láthatóan merített a japán kalandfilmek megoldásaiból. Színészként, harcművészként persze elsőrangú, ezen a téren nem csalódik benne a néző. Kár, hogy nem szerződtettek mellé egy hivatásos forgatókönyvírót, jót tett volna a filmnek. Amely azért a VHS korszakban szépen kaszált a piacon, szerte a világban. Pazar kiállítású film lévén, a rajongók elnézték a mélyebb gondolati tartalom hiányát.

FogyatkozóbanA végsőkig!

Összefoglalva: Látványos kivitelű, szinte kizárólag a harci jeleneteket kedvelőknek szóló mozi, némi epikus felhanggal. A műfaj rajongóinak örökbecsű darab, de a kardcsengésnél többre vágyók valószínűleg unnák az utolsó félórát.
Megjegyzés: Hiányosságai ellenére is keresett darab volt, már csak azért is, mert a DVD kiadásban sokáig elfeledkeztek róla. Mostanában végre már kapható a felújított, szélesvásznú, tisztességes angol felirattal ellátott verziója. A magam részéről beszereztem egy ilyen változatot. Időközben magyarítást készítettem hozzá.

Rendezte: Jimmy Wang Yu
Főszereplők: Jimmy Wang Yu, Lung Fei, Tien Yeh, Xue Han
(1973; 97 perc)

imdb


Előzetes

Hozzászólások   

#2 oldfan 2010-08-12 10:16
Jézusom, még hogy fürdője...Tényl eg alámondással nézhetted. Amúgy, a filmet Hong Kongból rendeltem. A fórumon át a személyes üzenetben elérhetsz.
#1 Mátyás Csaba 2010-08-12 09:01
Szia Oldfan!

Gyerekkoromban rojtosra néztük a VHS-n A háború isteneinek fürdőjét. (Akkor volt narrátoros verzió)
Írtad,hogy sikerült beszerezned DVD-n.
Légy szíves mond meg hol sikerült ezt a ritkaságot beszerezned!

Segítségedet előre is köszönöm!

Üdv,

Csaba

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Taga Tameni (2005)

Taga Tameni (2005)

  iMDB  A japán filmművészetben az az egyik legszebb, hogy ragaszkodik hagyományaihoz. Gyakran a fiatal rendezők, még ha más a stílusuk és más a trend is, szinte kötelezőnek érzik, hogy készítsenek egy filmet, mely a...

Death Row Woman (Onna keimushuu) (1960)

Death Row Woman (Onna keimushuu) (1960)

  Az 50-es évek második felétől a japán mozikat ellepő B-film hullám egyik jellegzetes alakja volt a horrorfilmjeivel óriási hírnevet magának kiharcolt Nakagawa Nobuo. Leghíresebb filmje minden bizonnyal a Hell (Jigoku), de jópár, elsősorban a japán...

Wong Jing

Wong Jing

Wong Jing (王晶)Wong Yat Cheong 1956. január 1-én született Hongkongban. Apja, Tian-lin Wang tévésorozatok rendezője volt, valamint számtalan filmben is szerepelt, így fia is hamar kapcsolatba került a filmes világgal. Azonban ahelyett, hogy egyenesen követte...

The Untold Story (1993)

The Untold Story (1993)

 iMDB   Nálunk, ha az ázsiai filmek szóba kerülnek, először általában két dologra asszociálnak a laikus mozilátogatók. Vagy Kurosawa neve ugrik be nekik, vagy az, hogy a távol keleti filmek rettentően brutálisak és véresek (illetve...