A sztori tipikus, akár klisésnek is mondhatnánk, de ez semmit sem von le az élvezhetőségéből. Szóval adott egy apa, akinek van három felnőtt lánya, akik közül senki sem akar férjhez menni, sőt, még csak barátjuk sincsen. Az öreg pedig, mivel nem akarja, hogy a lányai magukra maradjanak, egy piszkos trükkhöz folyamodik, hogy „észhez térítse” őket. Ennek folyományaképpen a lányoknak egy hónapjuk van arra, hogy bemutassák életük párját. Az erre a célra „felbérelt” úriemberek azonban nem kevés bonyodalmat is okoznak nekik, leginkább azzal, hogy beléjük szeretnek.


Ha ez a film koreai lenne, akkor feltehetően valami csöpögősen romantikus végkifejlet lenne a végén, ahol mindenki könnyezve borul össze. Ha ezt a filmet Joe Ma, a „hongkongi gagyi” királya rendezte volna, akkor tele lenne aranyos poénokkal és itt-ott néhány túljátszottan megható jelenettel. Ezen esetekben a film már réges régen feledésbe merült volna, azonban a rendezőt (és a forgatókönyvírót) szerencsére Wong Jing-nek hívják, így csöpögős romantikának és megható jeleneteknek nyoma sincs, van helyettük sok-sok jellegzetes szurka, túlhúzottan pörgős, de pont emiatt fantasztikusan látványos akciójelenet és jópár kikacsintás régebbi ismert filmekre. Ezek azok az elemek, amik miatt minden Wong vígjátékot érdemes megnézni.


A szurkák és kikacsintások, mint a rendező oly sok más filmjében is, ezúttal is fantasztikusak. Már ott kezdi a „beszólogatást”, hogy a három lány legharciasabbját, a rendőrnyomozót nemes egyszerűséggel úgy nevezte el, hogy Ching Siu-Tung, nyilvánvaló utalásként az ismert akciókoreográfusra/rendezőre, de ez még nem minden. Úgy igyekezett összeválogatni a színészeket, hogy nem csak az általuk alakított figurák, hanem a karakterek közötti kapcsolatok is különféle módon ugyan, de korábbi, komoly filmekre utaljanak. Ezek közül elsősorban a Brigitte Lin-Tony Leung Ka-Fai párost érdemes kiemelni, akik nem sokkal korábban a New Dragon Inn-ben játszottak együtt, de feltételezésem szerint a Maggie Cheung-Jacky Cheung páros sem a véletlen műve.


Természetesen ezúttal sem maradhattak ki a korábbi filmekre való utalások és parodizálások. Tony Leung Ka-Fai jigolo karaktere megidézi Bruce Lee filmjeit (érdekes egyébként, hogy ugyanezt 10 évvel később a The Spy Dad-ben is megtette), Maggie Cheung egy jelenet erejéig kifigurázza saját rosszlány szerepeit, Jacky Cheung természetesen (többek között) a Bullet in the Head-et, Brigitte Lin saját „szupernős” szerepeinek a paródiája, míg a saját magát prostituáltnak „kiadó” Chingmy Yau sem ebben a filmben tett ilyesmit először. Egyedül az akkor még „zöldfülű” Ekin Cheng lógott ki a sorból ezen a téren, de hát neki is el kellett kezdeni valahol a színészkedést...

Zárszóként még annyit, hogy a Boys Are Easy mindenképpen a valaha készült legjobb hongkongi vígjátékok közé tartozik, elsősorban az elborult Wong Jing poénok (a triádolimpia egyszerűen zseniális ötlet!) és jellegzetességek (pl. gambling jelenet), valamint a nem akármilyen szereposztás miatt (a fent már felsorolt nagy nevek mellett még Richard Ng, Sandra Ng, Shing Fui-On és Jimmy Lin is játszott benne). A vége ugyan erőltetett és idétlen, de az első 75 perce szenzációs. Aki tudja tolerálni a meglehetősen harsány HK komédiákat, annak feltétlenül látnia kell!

iMDB