belépés∆

The Drummer (Jin gwu) (2007)

The Drummer (Jin gwu) (2007)

Kenneth Bi harmadik rendezését leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy abszolút érezhető rajta a már-már görcsös törekvés arra, hogy valami újat hozzanak ki végre a Hongkongból szinte végeláthatatlan sorokban kikerülő gengszteres témájú filmekből. Ezt a törekvést tulajdonképpen siker is koronázza, mert a The Drummer valóban egy eddig még nem nagyon megfilmesített fordulatot tartalmaz, ám a végeredmény azért korántsem tökéletes.

The Drummer (Jin gwu) (2007)The Drummer (Jin gwu) (2007)

A történet úgy indul, mint egy sima gengszteres akció/dráma. Egy igencsak vehemens triádtag fia, aki egy esti koncerten fellépő zenekar dobosa, már a koncert közben kinéz magának egy lányt. Ahogy az már lenni szokott, a dolog megesik, a lebukáskor viszont apró gond azonban, hogy a lány egy triádfőnök barátnője, akinek ráadásul a fiú apja is tartozik ezzel-azzal. A fiúnak tehát menekülnie kell, apja elküldi legfőbb bizalmasával együtt Tajvanra, hogy ott rejtőzzön el, amíg nem normalizálódik a helyzet. A fiú azonban hamarosan rátalál egy szinte törzsi körülmények között élő doboscsapatra, akikhez csatlakozik is, élete pedig teljesen megváltozik.

The Drummer (Jin gwu) (2007)The Drummer (Jin gwu) (2007)

A történetet tehát úgy lehetne jellemezni, hogy a „standard” hongkongi triádfilmeket igyekezett a rendező (aki a forgatókönyvet is írta) ötvözni a (japán) drámák világával. Azonban a végeredmény tulajdonképpen se egyik, se másik műfaj kedvelőinek nem nyújt eleget, ugyanis a gengszteres szál is azért elsősorban a családi kapcsolatokat helyezi előtérbe (az apa kapcsolatát a fiúval és a lányával), valamint a szokásos főnök és főnök jobbkeze közti viszonyt, a két „rivális” gengszter harca gyakorlatilag csak mellékszál. Igaz, azért egy kevés bunyó is akad, de a verekedések legtöbbje is „csak” a családon belül zajlik. A dobosok életének (és a fiú beilleszkedési nehézségeinek) bemutatása akar lenni a fő újítás, ami tulajdonképpen jól is sikerült, főleg amiatt, hogy azt is látja a néző, ahogyan a fiú „kívülállóként” rámutat a csoporton belül ki nem mondott dolgokra is, valamint amiatt, ahogyan az eredetileg eléggé türelmetlen srác szép lassan ráébred, hogy mire is akarják rávezetni a csoport vezetői. Ez utóbbi egyébként európaiként nézve a filmet kicsit furcsa, hiszen magát a dobolást próbálják meg „misztifikálni” és ugyanolyan filozófiát keríteni köré, mint mondjuk a harcművészetek esetében is „szokás”. Az viszont nagyon illúzióromboló volt mindemellett, hogy a dobolást néha „begyorsítva” mutatták, mint egy gagyi vígjátékban.

The Drummer (Jin gwu) (2007)The Drummer (Jin gwu) (2007)

Ami lenyűgöző a filmben, az a látványvilág, köszönhetően a nagyszerű kinematográfiai munkának. Élesen elkülönül a gyönyörű, vadregényes tajvani hegyvidéki és a szinte kizárólag éjszakai jelenetekből álló, vadul lüktető hongkongi élet ábrázolása. A látvány mellett pedig a korábbihoz képest teljesen más környezetbe kerülő két szereplő (a fiú és az apa jobbkeze), igazi drámához méltóan még némi jellemfejlődésen is átesik (persze a történet végére visszatérnek a gengszteres klisék).

The Drummer (Jin gwu) (2007)The Drummer (Jin gwu) (2007)

A rendező másik érdeme, hogy nem akármilyen szereposztást sikerült összehoznia. Még a kisebb mellékszerepeket is aránylag nagy nevek alakítják (pl. Angelica Lee, Josie Ho, vagy éppen a cantopop díva Yumiko Cheng), a főbb szerepekben pedig egytől egyig nagyágyúk (Tony Leung Ka-Fai, akinek sokkal jobban áll egy ilyen szerep, mint az It’s A Wonderful Life-ban látható bohóckodás, Roy Cheung, aki ezúttal is remekel, de azokban a „tatás” szemüvegekben elég idétlenül néz ki), illetőleg az egyik legnagyobb hongkongi reménység látható Jaycee Chan személyében. Jaycee ezúttal is igyekezett minél messzebb keveredni az akcióhős szereptől, az a néhány röpke pillanat, amikor „balhéba” keveredik, akkor is leginkább őt verik, akárcsak az Invisible Target-ben.

The Drummer (Jin gwu) (2007)The Drummer (Jin gwu) (2007)

Összességében a film tehát egyáltalán nem rossz, de a drámai részéből hiányzik az a plusz, ami miatt igazán emlékezetes maradhatna. Így leginkább csak egy érdekes kísérletként fogható fel, hogy egy érdekes fordulattal próbáltak meg újat hozni a gengszterfilmek egyre klisésedő világába. A látvány és a remek szereposztás miatt azonban még így is érdemes rászánni az időt.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

The Assassin (Da ci ke) (1967)

The Assassin (Da ci ke) (1967)

  Kínának, Japánhoz hasonlóan, volt egy időszaka, amikor a különböző kisebb tartományok urai egymást ritkítva igyekeztek a hatalom csúcsára kerülni, bár jó pár évszázaddal korábbra esett, mint az a szomszédos országban történt. Olyan...

Super Car Criminals (Chaak gung ji) (1999)

Super Car Criminals (Chaak gung ji) (1999)

A 80-as évek hopping vampire hullámát elindító Ricky Lau ezen filmje kissé becsapós. A cím alapján arra lehetne számítani, hogy egy igazán látványos, sok-sok autós üldözést és ritka sportkocsikat felvonultató blockbustert kapunk. Igen ám, de...

Violated Angels (Okasareta hakui) (1967)

Violated Angels (Okasareta hakui) (1967)

A japán filmrendezők egyik legbetegebb elmével bíró tagja, egyúttal a pink filmek koronázatlan királya, Wakamatsu Kouji élénken érdeklődött a sorozatgyilkosok lelkivilága iránt és többször is valóban megtörtént rémtettek szolgáltak egy-egy forgatókönyvének forrásául. Ezek egyike a...

Five Fingers of Death (Tian xia di yi quan) (1972)

Five Fingers of Death (Tian xia di yi quan) (1972)

  Jó év volt az 1973-as, ha karate szempontból nézzük. Bruce Lee piacra dobta talán élete legjobb filmjét, az Enter The Dragon-t. Az amerikai TV nézők nagy lelkesedéssel figyelték David Carradine kalandjait az eredeti Kung Fu...