Ma 2012. május 24., csütörtök, Eszter és Eliza napja van.
Operation Pink Squad 2 (Maang gwai daai ha) (1987)
2008. január 01. kedd, 19:12 | 
Írta: YEZy | 
| 
| 
( 1 szavazat )
| Ismertetők - Hongkong |
Operation Pink Squad 2 (Maang gwai daai ha) (1987)
Láss csodát, a folytatás azon kivételek közé tartozik, amik messze-messze felülmúlják az eredeti filmet. Ugyan túl sok kapcsolódási pont nincs a két film között (szerencsére), de a főhősök megmaradtak, a sztori pedig ezúttal a hongkongi elborult, extrém ötletek egész sorát vonultatja fel. A történet elején a három tagúra olvadt női nyomozócsapat egy pénzhamisító leleplezését kapja küldetésül, amihez segítségként megkapják a felettesük unokahúgát is. Pechjükre azonban a küldetés lebonyolítására kiszemelt ház el van átkozva, így hamarosan a pénzhamisító mellett egy nem túl barátságos élőhalott lánnyal is meggyűlik a bajuk.
A film legeleje ugyanolyan baljósan indul, mint amilyen az első rész volt. A 4:3-as képarány még hagyján, az csak meglepő, viszont az első 15-20 perc végig a „szokásosan” gyengécske, harsány helyzetkomikumra épül, ripacsságba forduló színészi játékkal. Szerencsére azonban miután a néző ezt „átvészeli”, utána egy igazi, elborult, zseniális és egyéni történetet kap, számtalan extremitással megspékelve. Oda-vissza csaponganak a fordulatok, egyben kiparodizálásra kerülnek a korabeli heroic bloodshed-ek, a wuxiák nagymenő taoista szerzetesei, a horrorok és az akciófilmek is. A trükkmesterek pedig abszolút elemükben voltak, ennek talán a legnagyszerűbb pillanata az, amikor egy repülő fejet üldöz a „légierő”.
Érdekes módon maga a lányokból álló nyomozócsapat nincs is annyira előtérbe tolva, tulajdonképpen nyugodtan lehetne a film címe teljesen más is, senki sem venné észre a különbséget. Ennek megfelelően Ann Bridgewater itt szinte semmit sem mutat meg a kungfu tudásából, Suki Kwan szinte csak pillanatokra van a képernyőn és Man Cheung-ra is csak néhány jelenet erejéig volt szükség az eye candy szerep megformálására. A lányok közül egyedül Sandra Ng van előtérbe tolva, nem véletlenül, hiszen a forgatókönyv nagyban támaszkodik a komikai képességeire. Akit pedig mindenképpen meg kell említeni, az a zseniális Shing Fui-On, aki szenzációs a pénzhamisító szerepében, minden pillanat, amit a film során a vásznon tölt, abszolút emlékezetes.
Jeffrey Lau tehát tökéletesen eltűntette az első rész hibáit és egy nagyszerű, a hongkongi elborult filmektől elvárt színvonalat hozó, remek vígjátékot hozott össze, leszámítva persze az első 20 percet. Én a magam részéről minden, a hongkongi filmeket is kedvelő ázsiafilm fanatikusnak csak ajánlani tudom.
iMDB
Jeffrey Lau vígjáték „sorozatának” első része meglehetősen gyengére sikeredett, hiszen a harsány, erőltetett helyzetkomikumot nem sikerült kellő mennyiségű akcióval és fordulattal megfűszereznie, a drámainak szánt részek pedig egyáltalán nem möködtek benne. Emiatt egyrészt meglepő, hogy készült belőle folytatás, hiszen valószínűleg a hongkongi közönség körében sem aratott osztatlan sikert a film, másrészt viszont nem véletlen, hogy Lau újra próbálkozott a már bejáratott karakterekkel, hátha ezúttal sikerül számukra egy korrekt sztorit összedobni.
Láss csodát, a folytatás azon kivételek közé tartozik, amik messze-messze felülmúlják az eredeti filmet. Ugyan túl sok kapcsolódási pont nincs a két film között (szerencsére), de a főhősök megmaradtak, a sztori pedig ezúttal a hongkongi elborult, extrém ötletek egész sorát vonultatja fel. A történet elején a három tagúra olvadt női nyomozócsapat egy pénzhamisító leleplezését kapja küldetésül, amihez segítségként megkapják a felettesük unokahúgát is. Pechjükre azonban a küldetés lebonyolítására kiszemelt ház el van átkozva, így hamarosan a pénzhamisító mellett egy nem túl barátságos élőhalott lánnyal is meggyűlik a bajuk.
A film legeleje ugyanolyan baljósan indul, mint amilyen az első rész volt. A 4:3-as képarány még hagyján, az csak meglepő, viszont az első 15-20 perc végig a „szokásosan” gyengécske, harsány helyzetkomikumra épül, ripacsságba forduló színészi játékkal. Szerencsére azonban miután a néző ezt „átvészeli”, utána egy igazi, elborult, zseniális és egyéni történetet kap, számtalan extremitással megspékelve. Oda-vissza csaponganak a fordulatok, egyben kiparodizálásra kerülnek a korabeli heroic bloodshed-ek, a wuxiák nagymenő taoista szerzetesei, a horrorok és az akciófilmek is. A trükkmesterek pedig abszolút elemükben voltak, ennek talán a legnagyszerűbb pillanata az, amikor egy repülő fejet üldöz a „légierő”.
Érdekes módon maga a lányokból álló nyomozócsapat nincs is annyira előtérbe tolva, tulajdonképpen nyugodtan lehetne a film címe teljesen más is, senki sem venné észre a különbséget. Ennek megfelelően Ann Bridgewater itt szinte semmit sem mutat meg a kungfu tudásából, Suki Kwan szinte csak pillanatokra van a képernyőn és Man Cheung-ra is csak néhány jelenet erejéig volt szükség az eye candy szerep megformálására. A lányok közül egyedül Sandra Ng van előtérbe tolva, nem véletlenül, hiszen a forgatókönyv nagyban támaszkodik a komikai képességeire. Akit pedig mindenképpen meg kell említeni, az a zseniális Shing Fui-On, aki szenzációs a pénzhamisító szerepében, minden pillanat, amit a film során a vásznon tölt, abszolút emlékezetes.
Jeffrey Lau tehát tökéletesen eltűntette az első rész hibáit és egy nagyszerű, a hongkongi elborult filmektől elvárt színvonalat hozó, remek vígjátékot hozott össze, leszámítva persze az első 20 percet. Én a magam részéről minden, a hongkongi filmeket is kedvelő ázsiafilm fanatikusnak csak ajánlani tudom.
További cikkek :
» Hong Kong Godfather (Jian dong xiao xiong) (1985)
Amikor a Shaw Brothers stúdió számára nyilvánvaló vált, hogy a hagyományos kosztümös, küzdősportos vagy "heroic bloodshed" stílusú filmek aranykora leáldozóban van, elkezdték keresni a kivezető utat.
» Crest of Betrayal (Chushingura Gaiden: Yotsuya Kaidan) (1994)
Vannak találkozások, amiknek össze kell jönniük, arra vannak ítéltetve. Stanley-nek Livingstone-nal Afrika mélyén, Rákóczi Ferencnek Esze Tamással, Zatoichinak a félkarú harcossal, sőt még Frankenstein szörnye is összefutott...
» Ghost Story of Yotsuya (Tokaido Yotsuya Kaidan) (1959)
Ahogy múltak az évek, egyre nehezebb dolog volt újat hozni a kísértet történetbe, de azért a filmvállalatok rendületlenül igyekeztek megoldani a problémát. Különösen amikor két stúdió is egyszerre látott neki a forgatásnak, ami...
» Dabangg (2010)
Minden idők második legnagyobb indiai kasszasikere immár hivatalosan is 2010 legjobb filmje.
» Love in Disguise (Lian ai tong gao) (2010)
Az elsőfilmes rendező, Wang Lee-hom a legkevésbé sem idol-mozifilmet akart készíteni, ám a legszélesebb közönséget megcélzó romantikus vígjátéka, a Love in Disguise épp személye miatt lett mégis az.
