Ázsiafilm

iMDB (hát az nincs)
HKFlix

A sztori annyira közhelyes és egyszerű, hogy ennél sablonosabbat ki se lehetett volna találni, azonban ez egyáltalán nem gond, mert így több ideje van a nézőnek a megteremtett atmoszféra és a meglepően színvonalas színészi játék figyelésére. A történet amúgy három piti ékszertolvaj egy estéjét mutatja be, akik egy, a rablás során elkövetett hibának köszönhetően menekülésbe kezdenek és egy bárban kötnek ki, ahol túszul ejtik a személyzetet és a vendégeket. Az egyik vendég azonban nem akárki, ráadásul a három tolvaj meglepetten veszi észre, hogy szinte pillanatokkal az ő megérkezésük után a rendőrség körbeveszi az épületet...


Ugyan a történet, mint a fentiekben is látható, nem túlzottan eredeti, ám mégis több dolog miatt is érdemes méltatni a filmet. A talán a legfontosabb ezek közül az, hogy amennyire lehetett, igyekeztek minél aprólékosabban kidolgozni a sztorit, azaz belefőzték a rendőrök gondjaitól kezdve a túszok közötti kapcsolatokon keresztül a piti gengszterek egymásról alkotott véleményéig mindent, ráadásul 1-2 jelenetben meglepő, a korábbi történésekből nem következő humor is tapasztalható (természetesen messze a legjobb ezek között a bár előtt posztoló rendőrosztagok vezetőjével készített angol nyelvű interjú). A főszereplő karakterek bemutatása viszont engem nagyon is Johnnie To filmjeinek stílusára emlékeztetett, ugyanúgy a kis apró szokásaik, reakcióik és a kialakult helyzetből kiutat keresésük kerülnek fókuszba, mint To rendezéseiben. Mindez mondjuk nem vált a történet hátrányára és nekem nagyon tetszett, de hol maradnak így a rendező Marco Mak jellegzetességei? Vagy nincsenek is olyanok?


Ami még sokat dob a filmen, az a remek színészi játék, pedig nem is a legismertebb sztárok alakították a főszerepeket. A három tolvaj vezérét Julian Cheung játszotta, a bátyját Simon Loui, míg hármójuk közül a legeredetibb figurát, a feszültséget hihetetlenül nehezen viselő és emiatt gyakorlatilag bekattanó társukat egyik kedvenc hongkongi színészem,  Roy Cheung. Véleményem szerint az ő játéka miatt érdemes leginkább megnézni az egész filmet, fantasztikusan játszik! Rajtuk kívül a nagymenő rendőrt a szokás szerint angol és kantoni vegyes nyelven hablatyoló Michael Wong alakította, ezúttal egész jól, az interjúja pedig neki is zseniális. A túszok közül (a három tolvaj számára legalábbis) a rejtélyes üzletembert a 80-as évek egyik nagy sztárja, az azóta háttérbe szorult Kenny Bee hozta szintén jól, de legalább ilyen emlékezetes a szexi egykori Miss HK, Christine Ng is az egyetlen női túsz szerepében, aki szintén a maga sajátos módján próbál szabadulni a helyzetből.

Összességében tehát a film egyáltalán nem rossz, csak hiányzik belőle az eredetiség. Egy már sokszor, sokak által megfilmesített ötletet igyekeztek néhány aprósággal felfrissíteni. Egyszer azért simán nézhető és Mak többi rendezésénél (pl. Cop on a Mission, Wo Hu) mindenképpen korrektebb munka, ám ez a film is csak egy a könnyen felejthető HK akciók közül.