My Wife Is a Gambling Maestro (Ngor lo paw hai dou sing) (2008)
Nem lehet úgy Wong Jing filmről írni, hogy magyarázatként rögtön a cikk elején ne hozzuk fel a kis kövér ember, a producer-rendező-színész filmmágnás nevét. Jelen esetben a rémesnek tűnő filmcím feloldásaként is kénytelen vagyok egyből rá hivatkozni, hiszen a gambling filmek mestere és a divatos zsánerek szakavatott parodistája ezúttal nyilvánvalóvá teszi, hogy visszanyúl gyökereihez, a szerencsejáték mozikhoz, miközben az utóbbi évek egyik legsikeresebb koreai sorozataira, a „My wife...” szériára reflektál.
Ennek tükrében nyilvánvaló, hogy túl nagy meglepetésre nem számíthatunk - azt kapjuk, mit várunk. Egy lúzer, akit a nője kihasznál és munkájában is minden tekintetben sikertelen, a tengerparton összeszed egy amnéziás lányt, akiről a néző korábban megtudja, hogy egy szerencsejáték zseni, a triádok rémálma, akik meg is próbálják eltenni láb alól. Az események hátterében egy verseny húzódik meg, mely az Ázsiai Szerencsejátékok Királya cím megszerzéséért folyik. Az egyik nevező természetesen a lány, akinek azonban csak egy hete van, hogy visszanyerje emlékezetét és emellett rendezze viszonyát a belé totálisan szerelmes fiúval.Szórakoztató film, de melyik Wong Jing film nem az? Könnyed, felszínes, vidám másfél óra, melyen önfeledten nevethetünk, és utána nyugodtan meg is feledkezhetünk róla másnap reggelre. A rendező zsenialitása azonban, pontosabban az, hogy képes rémesen alacsony költségvetésből olyan illúziót kelteni, mintha blockbuterrel lenne dolgunk, most egyszerűen elmaradt. A minden valószínűség szerint skót felmenőkkel rendelkező Wong ezúttal maximálisan összehúzta a nadrágszíjat. Totálisan üres helyszínek, melyekhez valószínűleg a haverok lakásai szolgáltatták a hátteret, jelzés értékű díszletek és teljesen névtelen színészek, akik közül az igen hullámzó teljesítményű Nick Cheung az egyetlen kivétel. Ő azonban végre ismét humoristaként tevékenykedik, ami egyértelműen jobban áll neki, mint az utóbbi évek rémült tekintetű drámai szerepei, másrészről viszont messze alulmarad a gambling mozik hőskorának sztárjaitól, mint Chow Yun-Fat, Andy Lau, vagy Stephen Chow.
A Wong Jing filmek szerelmeseinek tág tolerancia-küszöbe nézhetővé teszi a filmet - lehet rajta nevetgélni, szórakozni, de reménykedni is, hogy fat man csak a következő filmjére tartalékol.
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.