Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a dilemmámmal, mely a mai hongkongi film két fontos figurája, a Pang testvérpár kapcsán merült fel bennem. A kérdés egyszerű: most szeressük őket, vagy sem? Minden új filmjük egy-egy lehetőség, hogy feloldozást nyerjünk kételyek közt tipródásunk alól, úgyhogy vegyük szemügyre közelebbről az egyik tesó, Oxide új művét, a The Detective-t.

Menjünk lépésről lépésre, s kezdjük a címmel! Az angol fordítás bizony nem hagy sok teret a találgatásnak a film stílusát illetőleg. Rövid, frappáns, macsó. Az eredeti cím (C+ Private Detective) a rövidségen kívül magában hordozza angol társa pozitív attribútumait, tehát a film eddig plussz pontot érdemel a megnevezésre, ötletes, figyelemfelkeltő.

Következzenek a poszterek, melyek magukban hordozzák a Pang testvérek, főleg Oxide védjegyévé vált underground látványvilágot. Erőteljes, sötét színek, és kíváncsiságra okot adó beállítások. Mindenképp kiemelkedő, főleg a hongongi felhozatalt illetőleg – még egy plussz pont.

Jöhet a sztori. Krimiként nem sokat kell agyalnunk, hogy kitaláljuk a lényeget. Van egy nyomozó, van felderítésre váró gyilkosság, és nem árt, ha egy kicsit összerázzuk az egészet a végére. Ennek megfelelően Tam magándetektívet felbéreli egy igen züllött, s kétes egzisztenciájú figura, hogy az keressen meg egy fiatal, csinos hölgyet, aki meg akarja őt ölni. Elég roskatag história, de hősünk jobb híján nekilát a munkának, s nem kell sokat várnia, hogy kénytelen legyen komolyan venni az ügyet, Innentől kezdve néha az akciófilmek, néha a misztikum, néha pedig a horror eszközanyagával gazdagodva gördül előre a történet, hol jobban, hol kevésbé lekötve a néző figyelmét. Bár jó az alapanyag, sajnos nálam itt minuszt érdemel a film, mert nem tudott teljes egészében lekötni, s az időközben generálódó lyukakat is elég hirtelen összetákolt megoldással tette helyre a rendező. Maga a dramaturgia is szedett-vedett volt, hiszen a izgalmasabb részeket, néhány remek pillanatot és csúcspontokat össze-vissza durrogtatták el, valahogy nem volt az egész felépítve, kicsit hullámvasútban éreztem magam.

És jöjjön a film legerősebb része, Aaron Kwok. Az öreg Áron színészi talentumát már nem egyszer megcsillantotta nekünk, de mindenképpen kiemelkedő volt legutóbbi alakítása, melyet a tavalyi After This Our Exile-ben nyújtott. Ott kellően magasra állította a lécet magának ahhoz, hogy egy ilyen, művészileg kevésbé nívós filmben is kénytelen legyen produkálni valamit. Nem lehetett könnyű dolga, hiszen karakterét a forgatókönyvíró korántsem dolgozta ki, minden mélység, ami felfedezhető benne az a színésznek köszönhető. Emellett az egész mozi gyakorlatilag körülötte forog, egyszemélyes parádét mutat be nekünk, a vásznat a film 90%-ában ő birtokolja.

Azt kell mondjam, hogy a The Detective egy jó film, de nem segít pontot tenni a kérdésre, amit a bevezetőben tettem fel. Nyilván a Pang testvérek neve segített leszerződtetni egy ilyen profi operatőrt, aki egyedivé és izgalmassá tudta tenni a látványt, illetve egy ilyen istenadta tehetséget és elhivatott színészt, mint Aaron Kwok. Minden, ami nem Oxide-on múlt, az jóra sikeredett, sajnos azonban a rendezés hagyott kívánnivalót maga után.