Ázsiafilm

A történet ugyanúgy egy három felnőtt fiúval rendelkező család berkein belül zajlik, mint az 5 évvel korábbi változat. A három testvér közül a legidősebb már menő üzletember, nős ember, aki azonban csúnyácska feleségével együtt is otthon maradt. A középső testvér nem tud felnőni, egyfolytában csak tanulni akar, ráadásul a barátnők terén is mindig rosszul választ. A legfiatalabb testvér pedig szépen kihasználja a többieket, nem érdekli semmi, szíve szerint csak lustulna egész nap. A család úgy dönt, hogy megvicceli a születésnapján és mindössze egy lottószelvényt adnak neki, ám mit ád az ég, a szelvény nyer, de úgy alakulnak a körülmények, hogy még az átvétele előtt a legfiatalabb testvér balesetet szenved és értelmi fogyatékos lesz. Vagy csak annak tetteti magát?


Míg az eredeti film minden kétséget kizáróan szenzációs szereposztással bírt (Chow mellett Leslie Cheung, Maggie Cheung, Teresa Mo, Sandra Ng és Loletta Lee is játszott benne), valamint hemzsegtek benne az őrültebbnél őrültebb poénok és filmek parodizálásai, a 97-es változat valahogy minden téren középszerű lett. A sztori unalmas, a poénokból pedig relatíve kevés van és azok sem olyan ütősek. Chow ekkoriban döbbent rá, hogy már nem annyira fiatal, így a korábbi szerepei helyett valami mást kellene kitalálnia, ám ebben a filmben ez még nem igazán sikerült. Ráadásul viszonylag háttérbe van szorítva a történet során, ugyanis a három testvér mindegyikének igyekezett a rendező elég időt biztosítani, nem is beszélve a barátnőkről. A film tulajdonképpen a romantikus családtörténetek paródiájaként akar tetszelegni, de valahogy nem áll össze egy egésszé és nem tudja igazán lekötni a nézőt.


A szereposztás ugyan messze nem ér fel az eredeti változatéval, de azért sikerült ezúttal is egy-két nagy nevet némi bohóckodásra csábítani. A legnagyobb név közülük egyértelműen Francis Ng, aki a középső testvért játsza és ő az egyedüli színész, aki némi értelmet is próbál adni a figurájának. Utolsó előtti filmjében az apát alakító Roy Chiao sem rossz, azonban mind a legidősebb fiút játszó Bak-Ming Wong (ő a film forgatókönyvírója egyébként), mind Stephen Chow szürke. A ’89-es Miss Hongkong szépségversenyen előkelő helyezést elért Christine Ng ezúttal azzal tűnik ki, hogy őt csúfították el a kétbalkezes feleség szerepére, a tajvani Chien-lien Wu a „démonok által megszállt” jelenete miatt emlékezetes, míg Christy Chung nevéhez a film legpörgősebb része, a biliárdszalonbeli kungfuzás fűződik.


Zárszóként annyit, hogy ugyan vannak a filmben jól eltalált ötletek és remek poénok, összességében azonban eléggé unalmas és még a másfél órás játékidő is túl hosszúnak tűnik, miközben nézzük. Léteznek ennél sokkal jobb Stephen Chow filmek is, úgyhogy erre csak abban az esetben érdemes időt szakítani, ha valaki el akarja mondani magáról, hogy Chow mester összes filmjét látta.