Ázsiafilm

A történet kulcsszereplői Thomas és David, két kínai barát, akik egy mobil hamburgerüzletet üzemeltetnek Barcelonában. Ismerősük, Moby botcsinálta magánnyomozóként működik és első feladata egy lány hollétének felkutatása. A lány, Sylvia egy gyönyörű tolvaj, akit persze nemcsak Moby keres, hanem egy gonosz gróf is, emiatt pedig veszélybe kerül és a három kínainak kell a segítségére sietnie.


A film a „hagyományos” receptre épül, azaz van benne néhány látványos bunyó (a film hosszához képest azonban viszonylag kevés), sok-sok helyzetkomikum, amik így mai szemmel visszatekintve kicsit megkopottak és néhol fárasztóak, valamint jópár kaszkadőrmutatvány. A kungfujelenetekkel leginkább az volt a problémám, hogy ha már a film Spanyolországban játszódik és a főhősökön kívül nem sok kínai van a filmben, akkor miért van az, hogy az ellenfelek is kungfuznak (ráadásul nem is akárhogy)? Ha az ember figyelembe veszi azt is, hogy a filmet a hongkongi piacra készítették, már érthetővé válik a profi kungfuharcosok szerepeltetése, de ha valami „helyi” technikát alkalmaznának, sokkal hitelesebb lenne az egész. Például a vívó spanyol ugyanúgy rúgdosódik, mint mondjuk Yuen Biao, ami nagyon vicces, de némiképpen csalódást kelt.


Ha viszont a néző túlteszi magát a hiteltelenségen (most abba ne is menjünk bele, hogy az összes spanyol perfektül beszél kantoniul), akkor viszont egész látványosak a bunyók, ami nem véletlen, hiszen az egyik főellenfelet az amerikai karatevilágbajnok, Keith Vitali alakította, a másikat pedig a szintén karatevilágbajnok, majd 30 éven át veretlen Benny Urquidez, akit egyébként majdnem kirúgtak, mert túl keményeket ütött, többeknek is valódi sérüléseket okozva. Utóbbi feltűnt később Jackie Chan USA-ban forgatott Dragons Forever-jében is. A verekedős jeleneteket a filmet rendezőként is jegyző Sammo Hung koreografálta, így a látványos ütések és rúgások mellett a komikum is helyet kapott bennük (pl. amikor a gyertyák felett úgy rúgnak, hogy kialszik az összes).


A film humora jellemzően a helyzetkomikumra épül, aminek színvonala igencsak felemás. Vannak benne nagyszerűen eltalált jelenetek (pl. amikor az egyik bolondot játszó Richard Ng kiosztja a főhősöket, vagy ahogyan Ma Wu órának képzeli magát), de ezek mellett bántóan ütődött részek is vannak (pl. a mamakedvence motoros betyár). A leginkább eltalált elemei a filmnek a kaszkadőrmutatványok, mind az autós üldözések és ütközések, mind a téren előadott gördeszkás jelenetek (amiknél nyilvánvaló, mikor van a dublőr a képen) élvezetesek.


A Három Sárkány jópár komédiát forgatott együtt, ezúttal is jól teljesítenek. Sammo Hung szokás szerint magára osztotta a „dilis” szerepet (talán ő szolgált mintául Wong Jing-nek, aki a későbbiek során szintén előszeretettel alkalmazta ezt a saját filmjeiben), a röhejes hajviselete és az idétlen szövegei mellett leginkább a bunyókban van otthon. Yuen Biao számomra továbbra sem tűnik komikusnak, itt is kicsit idegenül mozog a szerepében, akárcsak a Mr. Vampire 2-ben. Jackie Chan viszont tökéletes, itt már teljesen összeállt az a figura, aminek az elkövetkező 20 évben szinte valamennyi filmjében a „bőrébe bújt”. Velük teljesen egyenrangú alakítást nyújt Miss Spanyolország 1979, azaz Maria Dolores Forner, aki a sanyarú sorsú, ám felettébb vonzó tolvajt játszotta. Vele kapcsolatban érdekesség, hogy 3 évvel később ő is újra feltűnt egy Jackie Chan filmben, mégpedig az Istenek fegyverzetében.


Arról, hogy vajon ez-e a legjobb Jackie Chan film, arról igencsak megoszlanak a vélemények. Szerintem messze nem a legjobbja, de már elég sok minden benne van abból, ami a későbbiek során Jackie jellegzetes stílusát meghatározta. Szórakoztató film, ám kicsit hosszú és nem elég pörgős, a humor pedig nem mindig az igazi benne. Ettől függetlenül egy igazi klasszikus, amit időnként még a magyar tévécsatornák is leadnak, ha valaki véletlenül még nem látta, egyszer érdemes megnéznie.