belépés∆

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

iMDB

Stephen Chow filmjei általában nem arról híresek, hogy eltúlzottan durvák, vagy éppen még a hongkongi filmekben megszokottnál is véresebbek. Természetesen van kivétel, mégpedig a már a címében is nyilvánvaló James Bond paródia, a From Beijing with Love, ami helyenkénti brutalitásával többeknél is leverte a biztosítékot.

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

Persze azért nem kell megijedni, Chow mester nem törekedett sem arra, hogy slashert forgasson, de még csak arra sem, hogy heoric bloodshed-et. A tőle megszokott poénrengeteg közepette azonban néhol meglepő brutalitás is megbújik ezúttal. A történet főszereplője ki más is lehetne, mint egy hosszú időre elfeledett(?) szuperkém, Ling Ling Chai (a neve szó szerint azt jelenti, hogy 007), akit hosszú idő után reaktiválnak, hogy egy szinte lehetetlen küldetésben vegyen részt, azaz egy már-már sebezhetetlen páncélzatban pompázó, brutális erejű aranypisztolyt használó tolvajt semlegesítsen. Persze mindez még nem elég, látszólagos szövetségesei között is vannak, akik az életére törnek.

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

Még szinte el sem kezdődik a film, máris igénybe veszi a néző rekeszizmait, ugyanis egy valóban látványos akciójelenet után a James Bond filmek főcímeinek jellegzetes árnyait remekül kifigurázzák, majd amikor megjelenik a főhős és a segítői (élükön a tökéletesen használhatatlan dolgokat feltaláló Da Mansi-val) folytatódik a kémfilmek kliséinek kiparodizálása, mellékesen pedig megidézik a Days of Being Wild fésülködős jelenetét is. Természetesen jelen vannak a trükkös fegyverek (pl. visszafelé elsülő pisztoly) és a „lebilincselő” technikai felkészültség (pl. a bázissal kapcsolatot tartó monitor a wc ülőkén található) stb. stb. Aztán úgy a film félidejénél elkezd bedurvulni a történet, egy plázás lövöldözésben gyerekek halnak meg, kivégeznek egy szülőt és az addigi jellegzetesen Chow-s hangulat egycsapásra komorra fordul átmenetileg, majd mintha mi sem történt volna, visszaáll minden a korábbi kerékvágásba. Hozzá kell tenni persze, hogy mindez annak lehet megrázó, aki még nem nagyon látott heroic bloodshedet, mert tulajdonképpen sehol sincsen a Hardboiled kórházas részeihez képest, Chow többi filmjével összehasonlítva viszont durva. Nagyon ötletes a szintén kémfilm klisének számító lőtt sebes jelenet, ahol a Nő operálja a Hőst, valamint talán az egész sztori legjobb poénja az, ahogyan a kivégzésre ítélt főhős rájön, hogyan kerülhet ki a pácból (mintha Magyarországon forgatták volna, aki látta a jelenetet, érti, mire gondolok). Nem maradhattak ki a James Bond filmek elmaradhatatlan tartozékai, a csinos és szintén különleges képességekkel megáldott hölgyek sem, ám a megvalósítás jellegzetesen Chow mesteres, akárcsak a szájra ragasztott cigarettával előadott dalocska.

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

A színészi játék vígjátékhoz és paródiához képest meglepően jó, Stephen Chow pedig valósággal szárnyal a szerepében, látszik rajta, hogy apait-anyait beleadott abba, hogy minél jobban sikerüljön a végeredmény. A HKFA szavazáson jelölték is a legjobb színész díjra, pechjére azonban szintén ebben az évben forgatta Wong Kar Wai a Chunking Express-t és a bírák úgy tartották, hogy lehetőleg egy „komoly” filmből kerüljön ki a győztes, így Tony Leung-gal nem versenyezhetett. A balfék feltalálót Kar-Ying Law alakította (nem utoljára, lásd The Spy Dad) fantasztikusan, ahogyan bemutatja az alternatív energiaellátású zseblámpát, az szenzációs! A női főszerepet, a hatalmas dilemmával küzdő Siu Kam-ot egy egykori Miss Hongkong, Anita Yuen játszotta (őt idehaza leginkább Jackie Chan Mennydörgés című filmjéből ismerhetjük), szintén remekül, mind a komikus, mind a drámai részekben megfelelően teljesített.

From Beijing with Love (Gwok chaan Ling Ling Chat) (1994)

A film már nem a „hagyományos”, rengeteg szóviccre épülő régebbi Chow recept szerint készült, hanem előfutára a nyugati piacra (is) szánt újkeletű filmjeinek. Jópofa paródia a rá jellemző poénokkal, ám a véres részek miatt a gyengébb gyomrú nézőknél nem biztos, hogy sikert fog aratni.

Hozzászólások   

#2 Ramiz 2007-10-16 11:37
Az az alsó kép igen megkapó. :D
#1 Yakuza 2007-10-15 22:31
Tényleg jó film volt, de azért megértem, hogy miért a Csungkinget hozták ki győztesnek.

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Adventures of Zatoichi (Zatoichi sekisho yaburi) (1964)

Adventures of Zatoichi (Zatoichi sekisho yaburi) (1964)

  Mindössze két év és már kilenc film. A DAIEI sikersorozata szinte száguldott, Katsu pedig egyre lépkedett felfelé a hírnév különféle fokozatain. De miután a stúdió más produkciói korántsem mindig voltak anyagiak sikeresek, egyre nőtt a...

Mayonaka No Yaji San Kita San - Yaji and Kita, the Midnight Pilgr…

Mayonaka No Yaji San Kita San - Yaji and Kita, the Midnight Pilgrims

Mindig meglepődök a japánokon, elképesztő, hogy milyen filmeket tudnak csinálni... A Mayonaka Yaji San Kita San egész egyszerűen a legkülönösebb film, amit valaha is láttam, és meglepően sokat rejt magában. Egyrészt egy...

The Haunted School (Hau mo chu) (2007)

The Haunted School (Hau mo chu) (2007)

The Haunted School (Hau mo chu) (2007)iMDBA horrorfilmek a hongkongi filmgyártásban mindig is háttérbe szorultak és ez mind a mai napig így is van. Míg Koreában és Japánban tucatszámra készülnek a (többségében ugyan egy kaptafára...

Killing Machine (Shourinji kenpou) (1975)

Killing Machine (Shourinji kenpou) (1975)

Killing Machine (少林寺拳法) (1975)iMDBEz a film több szempontból is furcsa, egyben érdekes próbálkozás. Egyrészt amiatt, mert ez volt a korábban csak pink filmeket rendező Suzuki Norifumi egyik legelső kísérlete arra, hogy valami „komolyabb” témájú filmet...