Ázsiafilm

A történet úgy kezdődik, hogy egy fiatal lány bejelenti a rendőrségen, hogy mialatt ő a barátjával volt, az egész családját lemészárolták, azonban a vallomásába többször is (nagyon is nyilvánvalóan) belezavarodik. Az ügy a nem teljesen száz százalékos Lui nyomozóhoz kerül, aki jópár obszcén poén közepette kezd el nyomozni. Természetesen szép lassan kiderül, hogy mi is történt valójában és az is, hogy egy ilyen esetnek (konkrétan a családon belüli erőszaknak) az áldozatát hiába szánja az egyes ember, a törvény előtt nem számíthat kegyelemre.
A film eleinte szinte vígjátékként indul a kellőképpen gusztustalanul kinéző hullák ellenére is, köszönhetően az Anthony Wong által alakított tökkelütött nyomozónak. Wong sziporkázik a szerepben, mind az idétlen pofavágásai, mind a helyenként elég morbid tevékenységei zseniálisak (pl. amikor a bűntett helyszínén talált gyümölcsöt kezdi el enni, de vannak ennél „megbotránkoztatóbbak” is). Akárcsak Danny Lee Untold Story-jában, a rendőrök itt is meglehetősen komikus figurákként vannak ábrázolva, hiszen a nyomozó segédjét, a kezdő rendőrnőt is tökkelütöttként ábrázolják, akárcsak a rendőrség kihallgatási módszereit.


Az egész film lényegét adó drámai rész viszont a 70-es évek elején divatban volt japán sexploitation filmeket idézi. Túl sokat nem tud meg a néző arról, hogy miért is vált a családjában közutálat tárgyává a főszereplő lány, viszont a családtagok karakterét kellőképpen kisarkították ahhoz, hogy minél több pornográf jelenettel színesíthessék a filmet. Ennek megfelelően a családfő egy finoman szólva sem erkölcsös életet élő úriember, akit semmi más nem érdekel az alkoholon és a szexen kívül, prostituáltakkal hetyeg, van, amelyiket a lakásra is felviszi, stb. A felesége szintén egy csalfa nőszemély, aki férjurának gyakorlatilag mindent elnéz, ha este házaséletet élnek. A két testvér keveset szerepel, róluk csak annyi derül ki, hogy ők is intenzíven utálják a főszereplő lánykát, aki ilyen környezetben felnőve is „angyali” tudott maradni. Nem túl komplex figurák és nem is túl valószerűek, de ez mit sem von le a sztori élvezhetőségéből. A lényeg úgyis az, hogy a rendező felütött egy bűnügyekkel foglalkozó könyvet és elolvasta a családon belüli erőszakról szóló fejezetet benne és gyakorlatilag az ott olvasottakat egy az egyben beültette a történetbe (először csak verbális erőszakot láthatunk, majd ezt követi a testi megalázás, majd az áldozat „robban” és nem kerülheti el sorsát az igazságszolgáltatás előtt), megfűszerezve a pornófilmekre emlékeztető erotikus jelenetekkel. Van itt kukkolás (ezen tevékenység részeként döbben rá a családfő, hogy a lánya egy jó nő), vérfertőzés (aminek az „élét” azért néhány mondattal tompítják), zsarolás és az azt követő extrémebb szexjelenetek sem maradhatnak el. Mindez leírva elég durvának tűnhet, azonban akárcsak a 20 évvel korábbi hasonló japán filmek esetében, a néző érzi, hogy mindezt nem gondolták komolyan, így szórakoztató.


Persze a category III részeknek való jobb megfelelés miatt a hitelességet háttérbe szorították. Aki nemi erőszak áldozata lesz, az másnap biztos, hogy nem fog a rossz emlékek miatt a barátjával is nemi kapcsolatba kerülni. Ugyan próbálták ezt is érzékeltetni (amikor a férfi itatni próbálja a lányt), de a szexjelenetek fontosabbak voltak. Annyi baj legyen, a film mindettől függetlenül igencsak hatásos. A látszólag szintén nagyon drámai végjátékot néhány morbid poénnal tették groteszkké („tessék mosolyogni!”).


A színészi játék terén természetesen Anthony Wong viszi a prímet, de róla már volt szó fentebb. A másik legfontosabb szereplője a történetnek a nem túl szégyenlős Lily Chung Suk-Wai, egy egykori Miss Hongkong induló, aki filmes karrierjének java részét ehhez hasonló category III filmekben töltötte. Ugyan nem túl hálás a szerepe, hiszen relatíve keveset kell megszólalnia és játszania (akkor is elsősorban csak a bánatos arckifejezése látható), ám annál többet látható meztelenül, valamint különféle megalázó helyzetekben. Mindezekkel együtt is érezhető a játékán, hogy többre is képes lenne. A többi szereplő eléggé sablonos, bár a lány apját alakító Ho Ka-Kui nem semmi figura!


A Daughter of Darkness tehát minden tekintetben igyekszik felvenni a versenyt a The Untold Story-val és a többi hasonlóan durvának szánt filmmel a sokkolás terén. Ugyan nem hibátlan (a szex kedvéért engedtek a hitelességből) és a túlságosan is idétlen rendőrök egy kicsit levesznek a drámaiságából, a 90-es évek első felében készült hasonló filmek élmezőnyébe tartozik mindezekkel együtt is, erősebb idegzetű (és hasonló filmeken edződött) nézőknek remek szórakozást nyújthat. Érdekesek lehetnek a rendező további hasonló filmjei is, kár, hogy nehezen beszerezhetőek. Néhány cím érdekességképpen közülük: The Blue Jean Monster, Erotic Ghost Story III, Ancient Chinese Whorehouse, A Fake Pretty Woman, Love, Guns & Glass, The Peeping Tom, stb.