A történet egy 1991-ben történt emberrablás filmes feldolgozása. A leendő áldozat egy sikeres építési vállalkozó, Mr. Wong, aki nem túl népszerű a munkások körében, mert előszeretettel fizet későn, vagy keveset, vagyona viszont hatalmas. Mégsem a munkások rabolják el, hanem egy korrupt rendőr és több társa, akik igyekeznek a tajvani kapcsolataikat is kihasználni ahhoz, hogy a váltságdíjat „eltűntessék”. A korrupt rendőr persze részt vesz a nyomozásban is, pechjére a nagyon is ideges természetű, a becsületességet és a felelősséget mindenek előtt tartó Eddie Chan mellé kerül. A végkifejlet pedig Jackie Chan filmjeit ismerve borítékolható.


Mint írtam fentebb, a történet Jackie Chan filmjeihez képest szokatlanul komoly és sötét. Ebben nagy szerepe volt a film rendezésére eredetileg felkért Kirk Wong-nak, akivel azonban Jackie abszolút nem jött ki, mert jóval könnyedebb filmet szeretett volna összehozni. A forgatás során annyira megromlott a viszonyuk, hogy egy idő után Jackie átvette a rendezést is tőle, Wong-ot pedig kirúgták. Ennek ellenére a sötét és drámai hangulat megmaradt, ami nem is baj. Természetesen ettől függetlenül Jackie filmjeinek jellegzetességei jócskán megtalálhatóak a filmben, kezdve a látványos autós üldözésektől (amikben jó sok kocsit összetörtek), néhány tűzpárbaj is tarkítja a képet és nem maradhattak ki a kungfu jelenetek sem, bár ezekből sajnos az elvártnál kevesebbet kapunk.


A drámai részt viszont meglepően jól eltalálták. A főszereplő rendőr, Eddie Chan karakterét a valóságban megtörtént emberrablási ügy felgöngyölítőjéről mintázták, aki valóban ideges természetű volt, lelki problémáit és emberi gyengeségeinek egy részét azonban Jackie kérésére (aki itt is igyekezett a nagyon jófiú képet kialakítani magáról) kihagyták a filmbeli karakterből, aki így némileg idealizált figura lett (pl. ha a doktornővel folytatott viszonyt, amit a „valódi” Eddie Chan ápolt, beleszövik a történetbe, életszerűbb hőst kaptunk volna). Mindenképpen említésre méltó, ahogyan a rendőrség munkáját és a rendőrök veszélyes életét mutatják be. A két motoros járőr tragédiájával ábrázolják, milyen nehéz munkával kell szembenézniük mindennapi életük során. A korrupt rendőr, akit Jackie társául választanak a feletteseik, eléggé sablonos figura, igyekeztek egyfajta „állatorvosi lónak” megformálni, hogy minden olyan tulajdonsága meglegyen, ami miatt utálni lehet, illetőleg a motivációit úgy bemutatni, hogy átjöjjön a történeten, hogy „aki ezt az utat választja, az nem nyerhet”.
További érdekesség a filmmel kapcsolatban, hogy eredetileg Jet Li-t szánták a főszerep megformálására, azonban ekkoriban történt, hogy az ügynökét lelőtték a triádok és a sztár, hogy ne alakulhasson ki az a kép róla, hogy „bosszúból” alakít ilyen szerepet, inkább visszautasította a szerződést és a Tai Chi Master-t forgatta le ez helyett. Így került képbe Jackie Chan. A HKFA-n is sok kategóriában jelölték a filmet, de csak a Film Editing kategóriában nyert végül. Jackie-t jelölték érte a legjobb színész és a legjobb akciókoreográfia díjra is, míg Kirk Wong a legjobb rendező kategóriában „indult”. Jackie Chan a Golden Horse Film Festival Legjobb Színész díjával vígasztalódhatott a HKFA-n elmaradt díjak miatt.

Összességében tehát a Crime Story nem tartozik Jackie Chan legjobb filmjei közé, de mindenképpen megtekintésre érdemes amiatt, hogy lássuk, mire képes egy komoly szerepben. A film összhatásán kicsit ront a kissé szentimentálisra vett drámai rész (nagyon kihangsúlyozzák a rendőrjárőrök tragédiáját és Jackie gyermekmentő akciója is túlzottan előtérbe van tolva), nagyot ront rajta a szörnyű átszinkronizálás, ami úgy látszik, a korabeli HK filmek általános átka. A pergő ritmusú, akciókkal dúsan teletűzdelt sztori azonban ellensúlyozza némileg a hiányosságokat.