Loving You (Mo mei san taam) (1995)
Készült: 2007. augusztus 11. szombat, 21:16 | | 
| 
| Loving You (Mo mei san taam) (1995)
A történet főhőse Lau, egy remek rendőr, aki emberileg viszont egy nagy nulla. Hibázó kollégáit kíméletlenül kiosztja és lefokozza, megbünteti a „mutyizással” próbálkozó bajtársát, feleségével is úgy bánik, mint egy kutyával, satöbbi satöbbi. Egy drogdíler üldözése során azonban fejbe lövik és miután magához tér, teljesen más ember lesz belőle, megpróbálja kompenzálni korábbi mulasztásait, amik nem minden esetben mennek könnyedén.
A filmen már látszanak azok a jelek, amik a későbbiekben To védjegyévé váltak, de még abszolút nem ezeken van a hangsúly. Az akciójelenetek jól kidolgozottak, de inkább a többi korabeli film hasonló jeleneteire hasonlítanak, mint a későbbi To filmek kompozícióira. Az azonban valódi To jellegzetesség, hogy a film középpontjában nem a történet, hanem a főhős karakter bemutatása áll, így annak legerőteljesebb része Lau Ching-Wan játéka. Bármit is csinál éppen, élvezet nézni, ahogy teszi a dolgát. Az elején hihetetlenül ellenszenves, mindenbe és mindenkibe beleköt, majd nagyszerű produkciót bemutatva válik „normális” emberré a trauma hatására. Talán az a legjobb része a játékának, amikor szembesül azzal, hogy a sérülés hatására milyen hiányosságokkal kell tovább élnie, valamint az is, ahogyan a felépülés utáni munkába állásakor próbálja palástolni gyengeségét. Lau méltó társra talált a feleségét alakító Carman Lee személyében, aki szintén nagyon jól játszik, hihetően hozza a kétségek és két ember között őrlődő nőt, aki egyre inkább nem tudja, hogy mit válasszon.
Összességében a film élvezhető, de leginkább azért lehet érdemes megnézni, hogy megtudjuk, mivel kezdődött a rendező-színész páros közös munkája, hiszen elemeiben még eléggé kiforratlan alkotás. Egyrészt nagyon rövid, mindössze 79 perc, másrészt a későbbi To filmek nagyszerű zenéi is hiányoznak belőle, ezek helyett kissé elavult filmzenéket és amerikai szerelmes dalokat kapunk, a színészi játék és a drámaiság terén azonban feltétlenül felér a többi közös munkájuk színvonalához. Aki szereti a HK zsarus filmeket, annak egy megnézést feltétlenül megér.
iMDB
Az utóbbi idők egyik leghíresebb hongkongi rendező-színész párosa minden valószínűség szerint Johnny To és Lau Ching-Wan kettőse. Olyan nagyszerű filmeket készítettek együtt, mint az A Hero Never Dies, a Running out of Time, vagy éppen a könnyedebb műfajokban a Fat Choi Spirit és a My Left Eye Sees Ghosts. A közös munkát azonban 1995-ben kezdték a Loving You-val (ugyan Lau már a két évvel korábbi Heroic Trio II-ben is játszott, de csak egy kis szerepet), ami nem csak a közös munka, hanem Johnny To zsarus thrillereinek első darabja is volt egyben.
A történet főhőse Lau, egy remek rendőr, aki emberileg viszont egy nagy nulla. Hibázó kollégáit kíméletlenül kiosztja és lefokozza, megbünteti a „mutyizással” próbálkozó bajtársát, feleségével is úgy bánik, mint egy kutyával, satöbbi satöbbi. Egy drogdíler üldözése során azonban fejbe lövik és miután magához tér, teljesen más ember lesz belőle, megpróbálja kompenzálni korábbi mulasztásait, amik nem minden esetben mennek könnyedén.
A filmen már látszanak azok a jelek, amik a későbbiekben To védjegyévé váltak, de még abszolút nem ezeken van a hangsúly. Az akciójelenetek jól kidolgozottak, de inkább a többi korabeli film hasonló jeleneteire hasonlítanak, mint a későbbi To filmek kompozícióira. Az azonban valódi To jellegzetesség, hogy a film középpontjában nem a történet, hanem a főhős karakter bemutatása áll, így annak legerőteljesebb része Lau Ching-Wan játéka. Bármit is csinál éppen, élvezet nézni, ahogy teszi a dolgát. Az elején hihetetlenül ellenszenves, mindenbe és mindenkibe beleköt, majd nagyszerű produkciót bemutatva válik „normális” emberré a trauma hatására. Talán az a legjobb része a játékának, amikor szembesül azzal, hogy a sérülés hatására milyen hiányosságokkal kell tovább élnie, valamint az is, ahogyan a felépülés utáni munkába állásakor próbálja palástolni gyengeségét. Lau méltó társra talált a feleségét alakító Carman Lee személyében, aki szintén nagyon jól játszik, hihetően hozza a kétségek és két ember között őrlődő nőt, aki egyre inkább nem tudja, hogy mit válasszon.
Összességében a film élvezhető, de leginkább azért lehet érdemes megnézni, hogy megtudjuk, mivel kezdődött a rendező-színész páros közös munkája, hiszen elemeiben még eléggé kiforratlan alkotás. Egyrészt nagyon rövid, mindössze 79 perc, másrészt a későbbi To filmek nagyszerű zenéi is hiányoznak belőle, ezek helyett kissé elavult filmzenéket és amerikai szerelmes dalokat kapunk, a színészi játék és a drámaiság terén azonban feltétlenül felér a többi közös munkájuk színvonalához. Aki szereti a HK zsarus filmeket, annak egy megnézést feltétlenül megér.
