Ázsiafilm

Hogy mi is áll a történet középpontjában, azt a címből már vaslogikával ki lehet következtetni, ugyanis a film elején megismerhetünk egy hölgyet, akinek a testvérét elrabolták és váltságdíjat akarnak az életéért, a nő a rendőrséghez fordul, az akció kivitelezésébe azonban sajnos hiba csúszik. A nyomozást vezető Chi ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) baráti viszonyba kerül a hölggyel és éppen ez adja a történet legerősebb részét. Három évvel később ugyanis a hölgy beteg és tolókocsiba kényszerült férjét csak egy óriási összegbe kerülő műtéttel tudná újból talpra állíttatni és miből is próbálna pénzt csiholni, mint egy emberrablásból? Már úgyis van benne gyakorlata, igaz, a túloldalon. Persze a remekül kivitelezett akcióba, ahogy az már lenni szokott, apróbb hibák csúsznak, így a kőkemény és elszánt rendőrfelügyelőnő, Inspector Ho egy idő után nem csak munkaképpen kénytelen nyomozni a tettes után.


A film legerősebb része a jól eltalált, csavaros történet, ami szinte a film legeslegvégéig leköti a nézőt, én csak a végkifejletet éreztem egy kicsit erőltetettnek, egész addig egy nagyon jól felépített, izgalmas sztorit kapunk. Az eredetiség terén van 1-2 döccenés, de Kurosawa Akira-tól nem szégyen lopni, főleg nem egy olyan műremekből, mint a High & Low (a japán rendező krimijében is egy ugyanilyen hibát követnek el az emberrablók, mint itt), ráadásul abszolút nem zavaró ez a „tény”, nekem is csak mint érdekesség tűnt fel. A hangulat fokozását is jól eltalálták, akárcsak azt, ahogyan bemutatják, hogy néhányszor majdnem lebukik az emberrabló, de egyszer sem úgy, hogy csak mesébe illő trükkökkel sikerüljön meglépnie. A rendező igyekezett ezen a téren is a realitás talaján maradni, akárcsak a Double Tap-ben.


Ami viszont nem tetszett a filmben, az egyrészt a tipikusan sablonos figurák, amik többsége nem kifejezetten életszerű. A nyomozónő és az exférj közti viták és beszélgetések zavaróan erőltetettek (és feleslegesek) voltak a történet szempontjából, az emberrabló és az ágyhoz kötött férje közöttiek szintúgy. A színészi játék terén is akadtak hiányosságok, bár ezért a sablonos megszemélyesítendő karakterek is okolhatóak. A legjobb szereplő a nyomozónő kollégája volt, az egyetlen ember, akiben Inspector Ho megbízott, az általában csak mellékszerepeket kapó Cheung Siu-Fai egész jól muzsikált ebben a szerepben. A nyomozónőt alakító Rene Liu-val kapcsolatban leginkább az tűnt fel, hogy neki jobban állnak az olyasmi szerepek, mint például amit a Happy Birthday-ben alakított, itt a mindig tökéletes sminkben pompázó anyatigrisként kicsit idegenül festett. A szőkére festett hajú Karena Lam az emberrabló szerepében nem volt rossz, csak a kórházban leforgatott jeleneteiért kár.


Összességében a film a forgatókönyv egyes részeinek hiányosságai ellenére is élvezhető, főleg a nyomozós részek és a sok csavar miatt. Ha az idétlen és erőltetett párbeszédeken túl tudja magát tenni a néző, akkor jól fog szórakozni rajta.