Ázsiafilm

iMDB 

A Naked Killer széria második fejezete egy kicsit emberközelibb lett, mint az első, s ezért talán több szórakozást is nyújt. Bár majdnem minden maradt a régiben – ugyanazok a színészek, ugyanaz a hangulat, s ugyanazok a fő komponensei a filmnek (szex, erőszak) – az első rész lezárása miatt a történet egy vadonatúj szálat vesz fel, s gyakorlatilag semilyen módon nem kapcsolódik az első részhez. Ezt kivállóan prezentálja, hogy nem is Naked Killer 2 címen híresült el, hanem egyéb, igen sokatmondó megnevezéseket kapott (Raped by an Angel, Super Rape - ez a kedvencem, Legal Rape).

Chingmy Yau ezúttal is egy erős, független fiatal nőt alakít, akinek barátnője beleszalad egy rafinált, perverz ügyvéd hálójába, aki kíméletlenül megerőszakolja a lányt. Persze a férfi szakmájából kifolyólag a bíróság előtt úgy tudja beállítani a dolgokat, hogy elvigye az egész ügyet szárazon, de a Chingmy által alakított főhősnőnk nem hagyja annyiban a dolgot, s kelepcét állít neki. Ebben új barátja, egy jószívű, pályát tévesztett triádvezér siet a segítségére (Simon Yam ).

A Raped by an Angel a folytatások azon ritka fajtájába tartozik, melyek jobban sikerültek, mint az első rész. Ebben két dolognak kell nagy szerepet tulajdonítani: a jó forgatókönyvnek, s a jó dramaturgiának. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Raped by an Angel története nem az a bugyuta, hibákkal és hiányosságokkal teli sztori, amit a hasonló filmektől megszokhattunk, de valahogy mégis jobban megfogja az embert, illetve kiforrottabbnak is tűnik. Akárcsak az első rész, ez is tele van az akkori aktuális, leginkább szexuális témájú társadalmi kérdések taglalásával, úgy mint az A.I.D.S terjedése, amiről akkor még egyfajta új pestisként beszéltek, s ezzel együtt az óvszerhasználat propagálása is igen domináns elem a filmben. Valami hihetetlenül vicces, mikor a főgonosz a nemi erőszak előtt idegesen keresgéli zsebében a gumit, majd persze jól követhető mozdulatokkal (mely egyértelműen a nép-nevelés kategóriába esik) fel is húzza azt. Ezek után mondja nekem valaki, hogy a Cat III filmek rosszat tesznek a fiatalok pszichéjének, s ezáltal bomlasztják a társadalmat. Az is persze igen átlátszó, ahogy az erőszakot tevő ügyvéd kimosakszik a bírósági tárgyaláson. Minden nyolc osztályt végzett ember tudja, hogy ennyire könnyen azért nem lehet becsapni a bírákat. Mindenesetre ezek a dolgok teszik mégis lebilincselően kedvessé a filmet.

Akcióból ezúttal sokkal kevesebb adódik, illetve leszbikus szexjelenetből is, ám annál több nemi erőszak szemtanúi lehetünk.  Ebben igen nagy szerepet kapott az operatőr, s munkáját jól is végezte,  hiszen ezek a jelenetek igen jól fényképezettek, szinte plasztikusak, s egyben nagyon hatásosak is. Persze lehetett volna akármilyen jó a kameraman, ha nincs a kigyúrt, kőarcú főgonoszt alakító Mark Cheng, aki egyébként kifejezetten jó volt a szerepben. Simon Yamról csak annyit, hogy tökéletesen lazán alakít egy tökéletesen laza figurát, sokkal jobban áll neki ez mama-kedvence, jószivű, de kemény triádvezér szerep, mint az első rész impotens, fegyver láttán öklendező, kiégett zsaruja.

A maga nemében mindenképpen nagyon jól sikerült film, ami egyrészt híven tükrözi, s képviseli a stílus minden elemét, másrészt kora társadalmának gondolatiságát. Olyan rágógumi film, ami valahogy az elemi ösztönökre hat, ezért szinte fékezhetetlen dühöt érzünk, mikor Mark Cheng az igazságérzetünket porba tiporja, s szintén fékezhetetlen vágyat, mikor Chingmy sztriptízét látjuk. Úgy gondolom, hogy a film nagysága pedig abban rejlik, hogy bátran felvállalja ezeknek az ösztönöknek a kielégítését, nem pózol, s nem próbál meg elhitetni magáról mást, mint ami valójában, de mégis megfelelő mennyiséget ad ezekből az elemekből, nem esik túlzásokba, s ad teret a fantáziának is.

A film egyébként annyira megállta a helyét, hogy végképp kivették a Naked Killer szériából, és Wong Jing még négy külön részt készített belőle.