Ázsiafilm

Erről aztán a mostanában több filmet is producerként jegyző Siu Ming Tsui kezdett el ötletelni, majd ezeket az ötleteket Sai-Keung Fong alakította forgatókönyvvé. Tsui aztán az eddig akciójelenetek rendezőjeként dolgozó To-hoi Kong-ot bízta meg a rendezéssel (mit is mondott Johnnie To az akciókat rendező emberek rendezői képességeiről?) és hát szegény elsőfilmes Kong rendesen bele is bukott a dologba. Arról most ne is kezdjünk elmélkedni, hogy az eddig felsorolt filmes szakik micsoda nevek a szakmában…
Szóval Tsui halványan emlékezett arra, hogy pár évvel ezelőtt volt egy jó kis akcióvígjáték, amiben a Twins lányok főszerepeltek és Twins Effect címmel futott a mozikban, sikerrel. Volt ennek egy kevésbé jól sikerült folytatása is és úgy vélte az ötletgazda, hogy ha halványan sugallja, hogy az új film a két régebbi darab folytatása lesz, azzal mindenki jól jár. Így is tett, ennek köszönhetően lett a film címe a rendkívül fantáziadús Twins Mission.


A sztori hasonlóképpen túlteng a fantáziától. A kiindulópontot a Twins szó jelentette, így a történet főszereplői valamennyien ikrek. Ezt szó szerint kell érteni, mert több ikerpárt is szerződtettek, akinek meg nem volt ikerpárja, de fontos szerepet játszik (Wah Yuen és Wu Jing), azt némi trükkök segítségével megduplázták. Hurrá! Eddig el is jutottak, most kellett a sztorit kitalálni. Hát legyenek az ikrek tolvajok, illetőleg csak egy részük, mert a múltban két iker két ellenkező oldalra állt. Roppant eredeti ötlet, gondoljunk csak bele, ha az ikrek helyére a mutáns szót tesszük, meg is kapjuk az amerikai X-Men filmek kiindulópontját. Egy ilyen filmbe kell egy “misztikus” tárgy is, ez lett a “Heaven’s Bead”, amiért ádáz csata dúl, mert ez a remek dolog képes a haláltól megmenteni az embereket. Zseniális, eredeti ötlet, ilyet még sose láttunk! A további elemeket pedig a bulvárlapok szerkezetéből mintázták. Kell a filmbe gyerek, került is, ráadásul, hogy néző kellőképpen sajnálja, még nagyon beteg is szegényke és hogy még további meghökkenést okozzanak, a neve Happy. Kellett a filmbe nagy dráma, ezt is tettek bele. Wu Jing ikerpárja szintén rákos beteg és utolsó útja olyan, akárcsak egy bulvárlap megható cikke (“élete utolsó pillanatában teljesült legnagyobb kívánsága’”). Szuper! Mi szerepel még ezen kívül egy bulvárlapban? Természetesen korrupt üzletember, akit itt is láthatunk, zsarolni a beteg lány nővérét, hogy adja el neki a házát. Szintén nem maradhatnak ki egy bulvármagazinból a csinos lányok sem, na most ők is itt vannak, egyrészt ugye a Charlene Choi és Gillian Chung személyében, de az ikerpárok között is láthatunk egyet kettőt. Továbbá szintén állandó témát nyújtanak a bulvárlapoknak a hihetetlen történetek. Hát persze, hogy azokat is kapunk szépszámmal. Van itt egy haláleset, aminek az egész sztorihoz tulajdonképpen semmi köze azon kívül, hogy mutassák, milyen gonoszak a gonoszok. Egy fiatalemberrel ugyanis élő patkányokat etetnek meg, amik aztán kirágják magukat belőle a hasán keresztül. Szegény forgatókönyvíró túl sokat nézett egy amerikai sci-fi horrort… Szintén kapunk “hihetetlen” történetet a “Heaven’s Bead” tárolóhelyéül szolgáló páncélszekrénynél is. Természetesen ez egy böhöm nagy, amerikai akciófilmekből ismerős teremben található, amit (minő véletlen) infravörös érzékelőkkel védenek, amik (természetesen) mozognak is, hogy nehezebb legyen a “csíkok” között átmászni. Persze, hogy sikerül rajtuk átmenni (vajon mennyi amerikai akciófilm alkalmazta már ezt a hihetetlen izgalmakat nyújtó klisét?). Aztán a nagyon gonosz birtokában levő épületbe való bejutás is nagyon eredeti módon oldódik meg. Lenyűgöző csapatmunka, hozzá elképesztő (számítógépes trükkökkel, valamint érdekes kameramozgatással feljavított) kézügyességgel szedik el a kártyáját, miközben még szóval is tartják (nyílt utalás az Ocean’s filmekre). Röviden és tömören, a fentiekből is látszik, hogy mik a producer és a forgatókönyvíró kedvenc filmjei, de hogy ezt miért kell mindenkinek megtudnia? Rejtély. Feltétlenül érdemes megemlíteni, ha már így szóba jött, a számítógépes trükköket, amiket sűrűn alkalmaztak a film során. Döbbenetesek! Kapunk két digitális gagyikígyót (az, hogy a Twins lányok hogy szabadulnak meg tőlük, az persze homályban marad), néhány hihetetlenül gagyi összefilmezett jelenetet (amikor a film elején Wu Jing a vonat tetejére próbál felmászni, az ott alkalmazott digitális háttér jóval gyengébb, mint a majd’ 10 évvel ezelőtt készült The storm riders-ben alkalmazott effektek), helyenként a verekedős jelenetekbe is beletették (sokat ront az élvezhetőségen, legjobb példa rá az egyik legelső jelenet, ahol Sammo Hung “frizbizik”), továbbá a film elején, amikor ez a “Heaven’s Bead” “elveszik”, az is végig számítógéppel van megrajzolva. Mindez nagyon látszik és nagyon csúnya.


Egy akcióvígjáték szerves része az akció és a humor. Akciójelenet van itt is viszonylag sok, ráadásul olyan nevek vannak az akciókban résztvevők között, mint a már többször említett Wu Jing, vagy a két öreg motoros, Wah Yuen és Sammo Hung Kam-Bo. Mégis, az eredmény meglehetősen siralmas. Jó-jó, van pár látványos bunyó, de egyik sem kiemelkedő, viszont a többségben túlzásba vitték a huzaltechnikát, a megütött szereplők óriásiakat repülnek és természetesen mindent összetörnek a környéken. Wu Jing környékén meg igen sűrűn biztonsági őr egyenruhába öltözött droidok tűnnek fel, akiknek semmi más funkciójuk nincs, csak annyi, hogy egyenként próbálják megütni a sztárt, utána meg repüljenek és összetörjenek valamit. A legötletesebb bunyó talán még az, amikor Wah Yuen saját magával (illetőleg az “ikerpárjával”) kungfuzik. Ez is inkább amiatt érdekes, hogy mennyire sikerült megoldaniuk azt, hogy ne lehessen kivenni, hogy dublőr a “másik”. Dícséretükre szóljon, hogy ezt egész jól megoldották. Természetesen kellett bele egy olyan bunyó is, amiben Charlene és Gillian egymással verekszik, az jópofa, de a Twins Effect -ben előadott párharcuk sokkal látványosabb volt, ráadásul ebben a filmben ez a "csata" mindössze 20 másodperc. Talán még a plázában előadott nagy bunyó lett látványos, amikor a sok-sok ikerpár esik egymásnak a tömegben.
A film humoráról annyit érdemes tudni, hogy gyakorlatilag nincs benne, ez pedig egy akcióvígjátéknál igen nagy hiba. Természetesen vannak humorosnak szánt részek (leginkább a tökkelütött rendőrnyomozót alakító Sam Lee személyében és esetében), de az egész hasonlóan vérszegény, mint a fentebb már említett többi összetevő. Az amerikai vígjátékokra jellemző “kihegyezett” poénok láttán meg már kifejezetten sírhatnékom támadt. Arrafelé szeretik ugyanis az olyan poénokat, hogy egyetlen kis baki hihetetlen láncreakciót indít el, “humoros” dolgok egész sorát elindítva (elég csak arra jelenetre gondolni, amikor Wah Yuen lábát megcsapják egy ostorral). Hogy ezt a szerintem rendkívül fárasztó és gyenge klisét miért kellett átvenniük, szintén rejtély.


A Twins Mission tehát tökéletes példa arra, hogy hogyan nem szabad filmet készíteni, illetőleg arra, hogy mi sül ki abból, ha a bulvárelemekből építenek fel egy filmet, hatalmas dologként eladva a semmit. Reméljük, To-hoi Kong-ot nem engedik többet a rendezői székbe és az Emperor Multimedia Group sem fogja megengedni, hogy Siu Ming Tsui beleszóljon többet a forgatókönyvekbe. Producerként nem rossz végülis (neki is köszönhetjük a 49 Days, a Nothing is impossible és a Battle of wits című filmeket), de eredeti ötlete finoman szólva sincs szegénynek. A Twins Effect-re jellemző sztárparádé is elmaradt most, hiszen a két öreg, Sammo és Wah Yuen már régóta csak kisebb szerepeket kap, rajtuk kívül pedig egyedül Wu Jing számít húzónévnek. A filmet egyértelműen Charlene-re és Gillian-re próbálták kihegyezni, viszont emiatt fura, hogy viszonylag keveset szerepelnek ehhez mérten. Csak reménykedni lehet benne, hogy hamarosan végre komolyabb szerepeket is adnak nekik, így 25 éves koruk környékén már igencsak kezdik kinőni ezt a “tinisztár” skatulyát.
Zárszóként, a film megtekintésétől mindenki nyugodtan eltekinthet, kivéve, ha kíváncsi arra, hogy mi sül ki akkor, ha abszolút tehetségtelen embereket engednek filmezni, ezen kívül a fanatikus Wu Jing és Twins rajongóknak okozhat kellemes perceket. Másnak csak elrettentő példaként szolgálhat, egyben nagy eséllyel pályázhat már az év elején az év legrosszabb filmje kitűntető címre. Az meg kifejezetten félelmetes, hogy úgy van vége, hogy készülhessen belőle folytatás...