A film legnagyobb erénye talán Wong Jing jellegzetes humora, ami sok filmből visszaköszön, igaz, némelyikben kicsit gyengécske. Ezúttal azonban minderről szó sincsen, ha Wong Jing csak életében ezt az egy jó forgatókönyvet produkálta volna, már megérte volna, hogy a filmes pályára lépett, azonban természetesen ezen kívül is akad még pár emlékezetes alkotása. A történet főhőse két bérgyilkos páros, akik jó pénzért öldösik a gonoszokat, közben egymással is rivalizálnak. Természetesen az egyik páros két férfiből áll (ők a Flying Dagger Brothers), míg a másik két hölgyből (a Bewitchment Sisters), akik rendre némi csábítással verik át a két úriembert. Aztán kapnak egy kemény küldetést, aminek az elvégzéséért hatalmas pénz ütné a markukat. A feladat pedig a félelmetes hírű Kilencfarkú Róka nevű harcos likvidálása. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, hamarosan kiderül, hogy a megbízó jól átverte a bérgyilkosokat és miután tisztázták a félreértéseket, Kilenfarkú Rókával és a feleségével, Vörös Macskával együtt veszik fel a kűzdelmet a nagyon gonosszal.
A történet tehát meglehetősen egyszerű, de ez egy vígjáték, illetve paródia esetében nem is olyan nagy baj, mert így legalább több idő és lehetőség van a humoros jelenetekre. Ezen a téren pedig Wong Jing ezúttal brillirozik. A teljesség igénye nélkül (és túl sok poént sem lövök le ezekkel az adalékokkal) néhány példa. A bérgyilkosok útjuk során találkoznak három testvérrel, akik meglehetősen ellenségesen viselkednek velük, a nevük pedig Die First, Die Hard és Never Dies, a velük kapcsolatos poénokat pedig mindenki találgathatja. De a Wong Jing későbbi filmjeire jellemző jellegzetes humorforrás, a korba egyáltalán nem beleillő és a mai világra való kikacsintásként felfogható technikai eszközökből is látható a filmben egy (Vörös Macska eseményrögzítője, amin visszanéz egy korábbi időben történtekre). Az is biztos, hogy Wong Jing látta az amerikai The Addams Family című filmet, hiszen egész véletlenül egy az abban a filmben láthatóhoz kísértetiesen hasonlító test nélküli kézfej is fontos szerepet játszik a történetben (eleinte még a tulajdonosa is megvan persze). Természetesen a kínai vígjátékok elmaradhatatlan kliséi, a pisilős/fingós poénok is benne vannak, így az „egyszerű” humor kedvelői is jókat kacaghatnak.

A film technikai megvalósítása amellett, hogy remekül sikerült, nagyszerűen beleillik a vígjátékba. A szereplők ugyanis még a wuxia filmekben megszokottakhoz képest is rengeteget röpködnek, látványos és szerteágazó wire-action színesíti az akciókat, a két Bewitchment Sister „járműve” egy repülő baldachinos ágy, valamint Kilencfarkú Róka speciális eszközei is remekül lettek kitalálva és kivitelezve, stb. Ching Siu-Tung ezúttal is remek munkát végzett ezen a téren, akárcsak a Chinese Odyssey-ben.
A szerintem két legjobb szereplő a filmben a Kilencfarkú Róka és a felesége, Repülő Macska, az ő egymással való cívódásuk, valamint érdekes harcmodoruk rengeteg humoros pillanatot ad a filmnek. Persze a karakterek remek megformálásához a jó forgatókönyv mellett nagyszerű színészek is kellenek, amiben a film egyáltalán nem szenved hiányt, sőt, paródiától talán szokatlanul neves színészgárda állt a rendelkezésre. A két legnagyobb név a szereplők között a Repülő Macskát alakító Maggie Cheung és a Kilencfarkú Róka bőrébe bújt Jackie Cheung, de Jimmy Lin és Tony Leung Ka-Fai neve sem ismeretlen a hongkongi filmek rajongói előtt. A Két Bewitchment Sister-t a 80-as 90-es évek fordulójának egyik jellegzetes „eye candy” színésznője, Man Cheung, valamint Gloria Yip alakította, míg az egykori Shaw Brothers filmek rajongóinak Lieh Lo cameoszerepe okozhat egy rövidke kellemes pillanatot.

A film tehát a maga nemében parádés, azonban mégsem szabad úgy leülni elé, hogy túl sokat vár az ember, elvégre ez mégiscsak egy parodisztikus vígjáték, ráadásul Wong Jing nevéhez is fűződik. Aki szereti a humorát, annak mindenképpen ajánlott, de a pörgős wuxiafilmek kedvelőinek körében is sikert arathat.