belépés∆

The Untold Story (1993)

The Untold Story (1993)
 
 

Nálunk, ha az ázsiai filmek szóba kerülnek, először általában két dologra asszociálnak a laikus mozilátogatók. Vagy Kurosawa neve ugrik be nekik, vagy az, hogy a távol keleti filmek rettentően brutálisak és véresek (illetve némelyeknél Kim Jong-Il neve is felbukkan valahonnan a mélyből, de erre most ne térjünk ki). Míg Kurosawa saját maga felelős a hírnevéért, addig az ázsiai filmek extrémitásának előtérbe kerüléséről olyan művek tehetnek, mint az 1993-ban, Anthony Wong főszereplésével forgatott The Untold Story.

Bár a filmet valós események alapján forgatták, a történet nem követi hűen azokat, ennek ellenére mégis nagyon hitelesnek tűnik.

Az Anthony Wong által megformált karakter az érvényesülés sajátos módját választja. Elmegy egy gyorsétkezdét üzemeltető rokonához egy kellemes kis esti mahjong partira, ám mikor az szóvá meri tenni, hogy főhősünk csalt, lemészárolja őt az egész családjával egyetemben, s átveszi tőle az üzletet. A kifőzde nem érzi meg különösebben a váltást, s hála az új tulaj ízletes főztjének, egyre többen térnek be egy tál húsos gombócra (dumpling). Sajnos azonban a csehó átvételének hivatalos papírmunkája mégsem akar gördülékenyen menni és egy csapat rendőr is el kezd érdeklődni hősünk kiléte felöl.

The Untold Story (1993)

A The Untold Story mára egyértelműen kultfilmmé vált, sőt maga a kultfilm, ami azért érdekes, mert első ránézésre nem sokkal több egy elvetemültebb kaszabolós horrornál. Csak néhány dolog van, ami kiemeli a középszerűségből, melyek közül az egyik legerősebb a főszereplő, Anthony Wong játéka. A mára már sztárrá avanzsált hongkongi színész ezzel a filmmel tette le karrierjének alapköveit, amit más sem bizonyít jobban, minthogy abban az évben megkapta a legjobb színésznek járó díjat a HKFA-n. Anthony gyakorlatilag teljesen megváltoztatta külsejét, ám nem maszkmesterek, drasztikus edzés vagy fogyókúra segítségével. Elég volt neki leborotválnia a haját és felvenni egy SZTK-keretes szemüveget, ám ami a legnagyobb változást jelentette, az a tekintete – egy teljesen antiszociális elmebeteg néz le ránk a mozivászonról. Persze ez nem lett volna elég a tökéletességhez, az egész jellemét át kellett formálnia, ami annyira jól sikerült, hogy az ember beleborzong. Itt nem valami speciális dologra kell gondolni természetesen, nincsenek különös ismertetőjelei annak, hogy ő valójában egy sorozatgyilkos. Nincs semmi deformitása, vagy hatalmas tetoválása. Olyan, mint egy némileg alacsony IQ-val és jó sok arroganciával megáldott ember, akivel az átlag néző is könnyedén találkozhat, vagy már találkozott is. Mint mondtam, első ránézésre semmi különös, csak egy átlagos bunkó. Másodszorra azonban…

The Untold Story (1993)

Érdekes magának a filmnek a felépítése is. Az alkotók gyakorlatilag két stílust kevertek össze, melyekből az egyik a fentebb ismertetett horror, míg a másik a teljesen szokványos hongkongi vígjáték, melyet a rendőrcsapat képvisel. Legalábbis egy darabig. Nincs ugyanis hosszan tartó nyomozás, látványos üldözés vagy nemes önfeláldozás, amit már megszokhattunk a hasonló filmektől. Itt a jó oldal viselkedése is gyomorforgatóan undorító, mint azok az eszközök is, melyeket felhasználnak a nyomozás során. Ezt még jobban kiemeli az a néhány vicces rész, melyeknek inkább az ellenpontozás, mint a valós megnevettetés a szerepe.

A filmnek több címe is van, melyek nyújthatnak egy kis támpontot, hogy mire is számíthatunk. Ilyenek a Bunman: The Untold Story, Human Meat Pies: The Untold Story, Human Pork Chop, The Untold Story: Human Meat Roast Pork Buns. Aki ráveszi magát erre a filmre, az ne várjon túl sokat. A fentebb felsorolt pozitívumokon túl lehetne bőven negatív dolgokat is felhozni. Arra viszont készüljön fel, hogy a filmben átlépnek néhány határt, amit a madárlelkű emberek nyilván megsínylenek, de a keményvonalasoknak is megfeküdheti a gyomrát, mint ahogy azt tette velem is.

 

 

Hozzászólások   

#3 arnold 2007-03-01 11:50
ettől a filmtől garantáltan mindenkinek elmegy az étvágya! :D
#2 Guest 2007-01-28 03:29
Na megnéztem. Zseniális film! 9/10, és csak azért, mert a rendőr csapat hihetetlenül béna poénokat hozott a filmbe, sok mást nem (kivéve a vége felé) és unalmasak meg idegesítőek is voltak. Kemény film, gyomorilag és hangulatilag egyaránt. Nyers, zavarbaejtően őszinte és kegyetlen. Az Ichi The Killer és a Tetsuo mellett a helye a polcon. :-)
Második részt ismeri valaki?

(ja igen, a főoldalon levő keresővel képtelen voltam megtalálni a filmet valamiért...)
#1 Guest 2007-01-23 02:39
Ááá, erről akartam írni mostanában... :sigh: :D Viszont az ázsiai filmek véres hírével kapcsolatban leírtakkal nem igazán értek egyet... Szerintem nem egyes filmek, hanem az egész ázsiai hozzáállás az erőszakhoz az, ami kialakította ezt az egyáltalán nem is hibás nézetet. Az, hogy akármilyen krimibe vagy akár vígjátékba beférnek olyan dolgok, amik nyugaton csak a keményebb thrillerekbe vagy akciófilmekbe vagy horrorokba...

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Silk (Guisi) (2006)

Silk (Guisi) (2006)

  IMDb  Mikor Ramiz barátom elsütötte azt a poént egy másik filmmel kapcsolatban, hogy a kislány szellemek ideje lejárt, és végre jöhetnek a szellemfiúk, jót nevettem, de reménykedtem, hogy nem lesz igaza. Hát tévedtem. A Silkkel, a...

Gigi Leung Wing-Kei

Gigi Leung Wing-Kei

Gigi Leung Wing-Kei (梁咏琪) Gigi Leung 1976. március 25-én született Hongkongban, ikertestvérével, Keith Leung-gal együtt. Szülei eredetileg a Leung Pik-Chi nevet adták neki, azonban gyerekkorában gyakori asztmás rohamok gyötörték és kicsit babonás anyja úgy vélte,...

Mamoru Oshii Cinema Trilogy

Mamoru Oshii Cinema Trilogy

Sikerült végignéznem a GITS megalkotójának ezt a korai trilógiáját és elég rendesen meglepődtem. A filmek külcsínye valamiféle cyberpunk-ot, de legalábbis sci-fi-t sejtet, pedig csak nagyon távolról azok. Az egész valamiféle postmodern játszadozás, amelyen nekem...

Hellish Love (Seidan botan-dourou) (1972)

Hellish Love (Seidan botan-dourou) (1972)

 Itamochi Takashi, Japán legrégebbi nagy filmstúdiójának, a Nikkatsu-nak az igazgatója 1971-ben jutott arra az elhatározásra, hogy cége tapasztalt filmeseinek érdeklődését ráirányítsa az egyre nagyobb (és szinte az egyetlen) profitot termelő pinku „műfajra”....