Ázsiafilm

Sam Lee és Edison Chen neve egy kicsit megkopott az utóbbi időben. Mindkettőt beszippantotta a showbiznisz, egyfajta tinibálványt faragott belőlük, s nagyrészt olyan felszínes és üres filmekre voltak kénytelenek pazarolni tehetségüket, mint például legutóbbi közös munkájuk, a Gen-Y-Cops. Most viszont úgy látszik, kiléptek ebből a taposómalomból és Pou-Soi Cheang irányításával megcsinálták az év eddigi legjobb hongkongi akció-thrillerét.

Aki látta a One Nite in Mongkok című, azóta klasszikussá lett filmet Daniel Wu-val és Cecilia Cheung-gal a főszerepben, az nyilván a fejét fogja fogni, hiszen a téma ugyanaz: Kambodzsából Hongkongba érkezik egy bérgyilkos (Edison Chen), természetesen azért, hogy gyilkoljon. Miközben teljesíti misszióját, találkozik egy lánnyal, akibe azonnal bele is szeret. Itt azonban vége is minden egyezésnek. Bár a One Nite in Mongkok is egy feszes, lendületes akció-thriller volt, közel sem hasonlítható ehhez a filmhez. Gyakorlatilag fogták annak alapjait és belemártották egy nagy adag sötétségbe és szemétbe, kivették belőle a Cecilia Cheung által képviselt kis lazító humort, és mindent leredukáltak ösztön szintre. Egy biztos, a cím rendkívül találó. Edison Chen és Sam Lee gyakorlatilag tökéletesen alakítja a két kivert kutya szerepét, akiknek egy céljuk van, a másikat elpusztítani. Emberi részükben már alig-alig pislákol fény, de pont ez az, ami egymás ellen fordítja őket. Lelkiismeret nélkül taposnak le mindent, ami kettejük közé áll. 

Pou-Soi Cheang túllép a manapság oly divatos két cool faszi párharcára építkező színes-szagos tucatmozikon. A film rettentő sötét és komor, s ezt kiemelendő a rendező mindent bevetett. Egy haldokló, szétesett világba kalauzol minket, ahova szinte alig jut el a fény. Ezt, az egyébként lélegzetelállítóan szép fényképezés gyönyörűen ki is emeli. Aszimmetrikus képek, erős filterek és csak egyszer-kétszer találkozni világos snittel, akkor viszont okkal, már-már bántóan. Sikátorok, szeméttelep, suburbia, gyakorlatilag csak ezeken a helyszíneken fordulunk meg a film folyamán. Itt a törvény már nem úr, mindenki csak testi erejének segítségével képes túlélni, az erőszak pedig megengedett mindenki számára. Valami félelmetes az az elemi energia, amivel a két főszereplő végigszáguld a filmen. Ropognak a csontok, felszakadnak a sebek és hullanak az ártatlan emberek - mindez nem érdekli őket. Ilyen háttérrel persze a női főszereplő sem lehet olyan, mint társa, a prostitúcióból élő, de egyébként gyönyörű és életvidám Cecilia Cheung. Nála jóval hihetőbb és drámaibb karakterrel van dolgunk, aki némileg értelmi fogyatékos és persze apjának szexuális játékszere. 

(imdb)