Ázsiafilm

A harmadik részt úgy lehetne leginkább jellemezni, hogy egy kis pluszt nyújt a rajongóknak, hogy még jobban lehessen érteni és átlátni az első rész eseményeit. Persze ezen felül is van egy kis sztori, ugyanis Lau felügyelő (ebben a részben a magyar fordítás (is) Ming-ként emlegeti) felfigyel egy Yeung (Leon Lai) nevű rendőrre, aki sokban a régi önmagára emlékezteti és persze hamarosan az is kiderül, hogy joggal.

A múltba történő visszatekintések során pedig nem csak azt mutatják be, hogy Yan miért és hogyan kezdett el pszichológushoz járni (egyébként szvsz ez a legjobb rész az egész filmben), hanem azt is, hogy már ő is gyanakodott Yeung-ra. Mellékesen még egy tajvani fegyvercsempész banda is feltűnik a színen. De a fő szál természetesen továbbra is a főhősök lélektanát boncolgatja.

A filmnek maradt a főleg a második részre jellemző melankolikus hangulata, sajnos a magyar nyelvű kórusművek a zenék közül ezúttal kimaradtak. A sok időbeli ugrálás kicsit zavarossá teszi a filmet, amire az alkotók rá is tettek egy lapáttal, hiszen több olyan jelenet is van, amikor elsőre azt hiszi a néző, hogy a múltban van (hiszen ott van Yan és Wong felügyelő is), valójában azonban az egyre inkább becsavarodó Lau/Ming képzelgését látja. A műfaj tehát maradt a „megszokott” krimibe ágyazott lélektani dráma, a jelenetek pedig sorban visszautalnak az első részre, így valószínűleg, aki azt nem látta és ezzel a résszel kezd, egy kukkot nem fog érteni az egészből. Ha szeretted az első részt, ezt se hagyd ki, hiszen az alkotók elkerülték a folytatások átkát, azaz nem törekedtek arra, hogy nagyobbat, látványosabbat, szebbet alkossanak az eredeti filmnél, hanem szépen, stílusosan adtak hozzá új töredékeket. A filmért Andy Lau megkapta a Golden Horse Best Actor díjat és az alkotók további hat díjra kaptak jelölést.

imdb