Fukada Kyouko
Készült: 2007. április 30. hétfő, 13:12 | | 
| 
| Fukada Kyouko (深田恭子)
Fukada Kyouko 1982 november másodikán született Tokyo-ban. Négy éves korától kezdve klasszikus zenei képzést kapott, többek között fuvolázni és zongorázni is megtanult. Karrierje úgy kezdődött, mint sok más japán idolé, ugyanis a családja egyik barátjának a tanácsára ő is jelentkezett 1996-ban, még jóval a 14. születésnapja előtt a Holypro Inc. által szervezett Pure Girl Audition címet viselő tehetségkutató versenyre, ahol végül elnyerte a nagydíjat. Nagyon tisztelte az akkori egyik legnagyobb japán popsztárt, Kahara Tomomi-t és ekkoriban ő is énekesnő szeretett volna lenni. Erre azonban néhány évet még várnia kellett, 1997-ben debütált még csak mint „friss” idol.
1998-ban a Holypro Idol Paradise nevet viselő idolcsoportosulás tagja volt, amiből aztán egy évvel később ő lépett ki elsőnek, viszont már ezalatt az idő alatt is sok rendezvényen, illetve rádióműsorban is szerepelt. 1998 nyarán újabb médiumot hódított meg, ekkor debütált komolyabb szerepben a tévéképernyőn színészként a Kamisama mou sukoshi dake (God, give me a little more time) című népszerű tévésorozatban, igaz, csak az egyik mellékszereplő volt Kaneshiro Takeshi árnyékában, de már ez is nagy ugrás volt számára a három korábbi tévésorozatbeli apróbb szerepek után (1997-ben a Five és a Sore ga kotae da!, míg 1998 elején a Girl of the news-ben is látható volt). Arról nem is beszélve, hogy az év legjobb mellékszereplője díjat is elnyerte a szerepért a 18. Television Academy Awards-on. Szintén ugyanebben az évben indult saját rádióműsora, az In my room, ami egészen 2002 márciusáig volt műsoron. Természetesen az idoloktól megszokott kiadványokat sem hanyagolta, két photobook is készült róla Pool és Colors címmel ebben az évben.
1999-et az Oni no sumika (Don’t be a cry baby) című sorozattal indította, majd ez év májusában kiadta első kislemezét énekesként, ez volt a The last fruit. A kislemezt hamarosan album is követte, mégpedig a Dear, amin a zongorázós részeket ő játszotta fel, az albumon szereplő Into the light című szám pedig a saját szerzeménye. A mozivásznon is ebben az évben volt először látható, igaz, szinte csak statisztaként, a Ringu 2 egyik áldozatát alakította. A legnagyobb sikert azonban a To Heart című tévésorozatbeli produkciójával érte el, hiszen ezért megkapta az év legjobb mellékszereplője díjat a fentebb már említett TV Academy Awards egyik következő rendezvényén.
Egy évvel később az Akagawa Jiro regényéből készült és Shinohara Tetsuo által rendezett School day of the dead című filmben játszotta első főszerepét, továbbá a film főcímdalát is ő énekelte. A filmért megkapta a Japán Filmakadémia Év felfedezettje és a Nikkan Sports Film Award Legjobb új tehetség díját. Énekesként egyre sikeresebb lett közben, a korábbi időkhöz képest sokkal többször kapott meghívást különféle zenei műsorokba, továbbá kiadta második albumát is Moon címmel.
2001-ben a Fukuoka-ban rendezett úszó világbajnokság kabalafigurájának(?) kölcsönözte a hangját, a megnyitóünnepségen pedig egy vizitündér kosztümben adott elő egy táncot. A tévés szerepléseket sem hagyta abba, a Fighting Girl-beli alakításáért megkapta a „Best Outfit” díjat a szokásos tévés díjkiosztón. Énekesként is aktív volt még ekkor, kiadta harmadik, egyben eddigi utolsó albumát, az Universe-t. Ezt már csak egy remixalbum követte egy évvel később, de annak elkészítésében már nem vett részt, énekesi karrierjét feladta, hogy a színészetre több ideje maradjon. Egy photobookot azért még kiadott Avenir címmel, amit 2002 legelején a Friends címet viselő képekkel teli kiadvány követett.
Egy évvel később az első közösen készített japán-koreai tévésorozatban is ő volt az egyik főszereplő, ez volt a 4 részes Friends, amiben Won Bin volt a partnere. Nem sokkal ezután egy újabb filmszerep várta, mégpedig Kitano Takeshi aktuális művészfilmjében, a Dolls-ban, ahol nem volt túl nehéz dolga, hiszen egy jpop idol-t kellett alakítania. A filmben felhangzó dal, amit énekel, a valóságban is a saját száma, a címe Kimi no hitomi ni koishiteru. Az év végefelé bemutatott Remote című tévésorozatban, amiben egy nyomozóhölgyet játszott, szintén díjat kapott, ezúttal is a „Best Outfit” lett a jutalma.
2003-ban modellként is kipróbálta magát, egy híres japán divattervező tavaszi-nyári kollekciójának bemutatóján. Két filmszerepben is látható volt ezen kívül, az egyik a Like Asura volt, ami négy nővér kalandjait mutatta be és Kyouko játszotta közülük a legfiatalabbat. Ezt a filmet az Onmyoji második része követte, ebben egy Himiko nevű karakter megformálása fűződik a nevéhez.
2004-ben a Takemoto Nobara képregényéből készített Shimotsuma monogatari (Kamikaze girls) főszerepét kapta meg, amiben egy szürreális álomvilágban élő lányt alakított, a partnere pedig Tsuchiya Anna volt. A filmért jópár elismerésben részesült, többek között a Mainichi Film Concours legjobb színésznője díját és a Yokohama Film Festival nagydíját is megkapta. A forgatás során készített fotókból egy újabb photobook is készült, a címe Fukada in Shimotsuma Story volt. Egy, a japán fiatalok körében ez évben végzett felmérés alapján is a legnépszerűbb hírességnek választották Akiyoshi Kumiko és Koizumi Kyouko társaságában.
2005-ben egy újabb nagysikerű tévésorozat, a Fugoh Keiji egyik főszerepét, Kanbe Miwako-t játszotta el. A sorozat olyan népszerű volt, hogy Japánban szokatlan módon második évadot is készítettek belőle Fugoh Keiji deluxe címmel.
2006-ban Miyasaka Mayumi debütáló rendezésében, a Tenshi-ben is ő játszotta el a címszerepet, igaz, nem biztos, hogy ez egy túl hálás szerep volt, hiszen egy szót sem kellett szólnia a film egésze alatt. Az igencsak „idolos” szerep ordított azért, hogy photobook készüljön belőle, így evidens volt, hogy kiadnak egyet, ez volt a Fukada Kyouko meets Tenshi. Az év második felében Ichikawa Kon legújabb filmje, a The Inugamis egyik szerepére is őt szerződtette, ebben Haru-t, egy szolgálót alakít. A film Japánban 2006 legvégén került a mozikba.
Fukada Kyouko 1982 november másodikán született Tokyo-ban. Négy éves korától kezdve klasszikus zenei képzést kapott, többek között fuvolázni és zongorázni is megtanult. Karrierje úgy kezdődött, mint sok más japán idolé, ugyanis a családja egyik barátjának a tanácsára ő is jelentkezett 1996-ban, még jóval a 14. születésnapja előtt a Holypro Inc. által szervezett Pure Girl Audition címet viselő tehetségkutató versenyre, ahol végül elnyerte a nagydíjat. Nagyon tisztelte az akkori egyik legnagyobb japán popsztárt, Kahara Tomomi-t és ekkoriban ő is énekesnő szeretett volna lenni. Erre azonban néhány évet még várnia kellett, 1997-ben debütált még csak mint „friss” idol.
1998-ban a Holypro Idol Paradise nevet viselő idolcsoportosulás tagja volt, amiből aztán egy évvel később ő lépett ki elsőnek, viszont már ezalatt az idő alatt is sok rendezvényen, illetve rádióműsorban is szerepelt. 1998 nyarán újabb médiumot hódított meg, ekkor debütált komolyabb szerepben a tévéképernyőn színészként a Kamisama mou sukoshi dake (God, give me a little more time) című népszerű tévésorozatban, igaz, csak az egyik mellékszereplő volt Kaneshiro Takeshi árnyékában, de már ez is nagy ugrás volt számára a három korábbi tévésorozatbeli apróbb szerepek után (1997-ben a Five és a Sore ga kotae da!, míg 1998 elején a Girl of the news-ben is látható volt). Arról nem is beszélve, hogy az év legjobb mellékszereplője díjat is elnyerte a szerepért a 18. Television Academy Awards-on. Szintén ugyanebben az évben indult saját rádióműsora, az In my room, ami egészen 2002 márciusáig volt műsoron. Természetesen az idoloktól megszokott kiadványokat sem hanyagolta, két photobook is készült róla Pool és Colors címmel ebben az évben.
1999-et az Oni no sumika (Don’t be a cry baby) című sorozattal indította, majd ez év májusában kiadta első kislemezét énekesként, ez volt a The last fruit. A kislemezt hamarosan album is követte, mégpedig a Dear, amin a zongorázós részeket ő játszotta fel, az albumon szereplő Into the light című szám pedig a saját szerzeménye. A mozivásznon is ebben az évben volt először látható, igaz, szinte csak statisztaként, a Ringu 2 egyik áldozatát alakította. A legnagyobb sikert azonban a To Heart című tévésorozatbeli produkciójával érte el, hiszen ezért megkapta az év legjobb mellékszereplője díjat a fentebb már említett TV Academy Awards egyik következő rendezvényén.
Egy évvel később az Akagawa Jiro regényéből készült és Shinohara Tetsuo által rendezett School day of the dead című filmben játszotta első főszerepét, továbbá a film főcímdalát is ő énekelte. A filmért megkapta a Japán Filmakadémia Év felfedezettje és a Nikkan Sports Film Award Legjobb új tehetség díját. Énekesként egyre sikeresebb lett közben, a korábbi időkhöz képest sokkal többször kapott meghívást különféle zenei műsorokba, továbbá kiadta második albumát is Moon címmel.
2001-ben a Fukuoka-ban rendezett úszó világbajnokság kabalafigurájának(?) kölcsönözte a hangját, a megnyitóünnepségen pedig egy vizitündér kosztümben adott elő egy táncot. A tévés szerepléseket sem hagyta abba, a Fighting Girl-beli alakításáért megkapta a „Best Outfit” díjat a szokásos tévés díjkiosztón. Énekesként is aktív volt még ekkor, kiadta harmadik, egyben eddigi utolsó albumát, az Universe-t. Ezt már csak egy remixalbum követte egy évvel később, de annak elkészítésében már nem vett részt, énekesi karrierjét feladta, hogy a színészetre több ideje maradjon. Egy photobookot azért még kiadott Avenir címmel, amit 2002 legelején a Friends címet viselő képekkel teli kiadvány követett.
Egy évvel később az első közösen készített japán-koreai tévésorozatban is ő volt az egyik főszereplő, ez volt a 4 részes Friends, amiben Won Bin volt a partnere. Nem sokkal ezután egy újabb filmszerep várta, mégpedig Kitano Takeshi aktuális művészfilmjében, a Dolls-ban, ahol nem volt túl nehéz dolga, hiszen egy jpop idol-t kellett alakítania. A filmben felhangzó dal, amit énekel, a valóságban is a saját száma, a címe Kimi no hitomi ni koishiteru. Az év végefelé bemutatott Remote című tévésorozatban, amiben egy nyomozóhölgyet játszott, szintén díjat kapott, ezúttal is a „Best Outfit” lett a jutalma.
2003-ban modellként is kipróbálta magát, egy híres japán divattervező tavaszi-nyári kollekciójának bemutatóján. Két filmszerepben is látható volt ezen kívül, az egyik a Like Asura volt, ami négy nővér kalandjait mutatta be és Kyouko játszotta közülük a legfiatalabbat. Ezt a filmet az Onmyoji második része követte, ebben egy Himiko nevű karakter megformálása fűződik a nevéhez.
2004-ben a Takemoto Nobara képregényéből készített Shimotsuma monogatari (Kamikaze girls) főszerepét kapta meg, amiben egy szürreális álomvilágban élő lányt alakított, a partnere pedig Tsuchiya Anna volt. A filmért jópár elismerésben részesült, többek között a Mainichi Film Concours legjobb színésznője díját és a Yokohama Film Festival nagydíját is megkapta. A forgatás során készített fotókból egy újabb photobook is készült, a címe Fukada in Shimotsuma Story volt. Egy, a japán fiatalok körében ez évben végzett felmérés alapján is a legnépszerűbb hírességnek választották Akiyoshi Kumiko és Koizumi Kyouko társaságában.
2005-ben egy újabb nagysikerű tévésorozat, a Fugoh Keiji egyik főszerepét, Kanbe Miwako-t játszotta el. A sorozat olyan népszerű volt, hogy Japánban szokatlan módon második évadot is készítettek belőle Fugoh Keiji deluxe címmel.
2006-ban Miyasaka Mayumi debütáló rendezésében, a Tenshi-ben is ő játszotta el a címszerepet, igaz, nem biztos, hogy ez egy túl hálás szerep volt, hiszen egy szót sem kellett szólnia a film egésze alatt. Az igencsak „idolos” szerep ordított azért, hogy photobook készüljön belőle, így evidens volt, hogy kiadnak egyet, ez volt a Fukada Kyouko meets Tenshi. Az év második felében Ichikawa Kon legújabb filmje, a The Inugamis egyik szerepére is őt szerződtette, ebben Haru-t, egy szolgálót alakít. A film Japánban 2006 legvégén került a mozikba.
2007-re Japán egyik legnépszerűbb és legtöbbet foglalkoztatott tévésztárjává vált, eddig több, mint 20 tévésorozat és jónéhány filmszerep is fűződik a nevéhez. Az idol szerepből ugyan már kiöregedett, de minden valószínűség szerint még sok szerepben lesz látható mind a tévében, mind a mozivásznon.
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.