belépés∆

Az ígéret (DVD, 2008)

Az ígéret (DVD, 2008)
 

EREDETI CÍM: Wu ji

RENDEZŐ: Chen Kaige

FŐSZEREPLŐK: Jang Dong-Kun, Hiroyuki Sanada, Nicholas Tse, Cecilia Cheung

FORGALMAZÓ: Black Mirror

KIADÁSI ÉV: 2008

BESOROLÁS: 18+

Aki figyelemmel szokta kísérni az ismertetőimet, már tudhatja rólam, hogy a wuxia bizony a kedvenc műfajom az ázsiai filmes palettán: a realisztikusabbra vett kínai kardjátékfilmek éppúgy számíthatnak az érdeklődésemre, mint a legelvadultabb fantasy gyökerekből táplálkozó társaik. Nos, Az ígéret ez utóbbi táborba tartozik: a végletekig látványorientált mozi, tengernyi statisztával, csicsás kosztümökben páváskodó hatalmasságokkal, processzort izzasztó művi tájakkal. Hát csoda-e egyáltalán, hogy az akkori topköltségvetésű Az ígérettel Kína a Legjobb külföldi filmnek járó aranyszobrocska begyűjtését tűzte ki célul anno?

Igen is, meg nem is. Nem, mert direktorunknak korábbi nagyszerű munkái révén (Isten veled, ágyasom!, A császár és a gyilkos) hitele volt a kritikusok körében, meg különben is; egy színes-szagos orientális kalandfilmre ki ne lenne kíváncsi, most őszintén? Másfelől azonban csodálkozom, mert Az ígéret nem egy jó film, igaz, második megnézéskor már sikerült egy bizonyos mértékig élveznem a filmet. Nagyon röviden a sztoriról is érdemes megemlékeznem még a feketeleves lezúdítása előtt.

 

Fuss Kunlun, fuss!Tükörvilág
 

Van egy öntelt, ámde tehetséges tábornok, Guangming (Hiroyuki Sanada), aki mindenféle barbár népségektől védi a királyságot (felirat szerint: császárságot, bár szerintem tökmindegy), ám az igazi ellenség belülről érkezik egy hataloméhes herceg személyében (Nicholas Tse), akit Wuhuannak hívnak. Guangming az egyik csata során felfedezi magának a különleges képességekkel rendelkező rabszolgát, Kunlunt (Jang Dong-Kun), és magához veszi, mert úgy gondolja, a sebestalpú fiú még hasznára lehet a jövőben. Amikor a király élete veszélybe kerül, a sebesült tábornok elküldi szolgáját az uralkodóhoz, hogy Kunlun az ő páncéljában tegyen valamit a veszély elhárítására. Az akció azonban visszafelé sül el, mert Kunlun tévedésből a királyt öli meg, így egyszerre mindenki Guangming fejére pályázik. Öröm az ürömben, hogy Kunlun kiment egy gyönyörű hercegnőt (Cecilia Cheung) a hatalmasok karmai közül, aki a szolga és gazdája életében ettől kezdve döntő szerepet játszik majd. De ne örüljünk annyira, mert Qingcheng hercegnő egy elátkozott teremtés; akibe csak szerelmes lesz, általában nem végzi valami jól. A nagy kalandok közepette pedig még arra is van idő, hogy Kunlun származásával kapcsolatban tisztába jöjjön a néző. A továbbiaknak mindenki járjon utána maga.

 

Szorult helyzetben GuangmingEzt a képet nem Edison Chen készítette
 

Nem tartozom azok közé, akik hosszasan síránkoznak a forgatókönyv hiányosságai miatt, ám még nekem is feltűnt, mekkora bugyutaságokkal van tele a történet. Wuhuan elfogja a rabszolga Kunlunt és el akarja tenni láb alól, hogy az ne tudja fellebenteni a fátylat az uralkodó halálával kapcsolatban. Ti mit tennétek? Nyilván ott helyben leszúrni, lefejeztetni a csávót, vagy valami hasonló. De nem! Wuhuan maga lemészárolja saját katonáit, akik hallották a beszélgetésüket, aztán elviteti egy börtönbe Kunlunt, ezután megbízza a bérgyilkosát, aki már korábban sem bírt a szolgával, hogy szabaduljon meg tőle. Logikus, ugye? És sajnos nem ez az egyetlen bosszantó hülyeség a filmben.

Ami talán még nagyobb probléma, hogy a karakterekkel nem könnyű azonosulni, nekem legalábbis egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben sikerült „összekötnöm” magam velük. Bár a Dél-Koreából importált Jang Dong-Kun nagyokat mereszt a szemével és a könnycsatornáit is nagy hatásfokkal üzemelteti, ezzel a karaktere iránt nem sok szimpátiát volt képes kicsikarni belőlem. Unalmasan hozza a figurát. A Cecilia Cheung által megtestesített Qingcheng hercegnő egy igencsak dekoratív, ámde passzív bábú, akit hol az egyik, hol pedig a másik férfi karjaiba löknek, aztán meg lehet menni megmenteni. És még kungfuzni sem tud… ehh. A színészek közül Hiroyuki Sanadát illeti dicséret, és bár karakterének fölényeskedése eléggé elidegenítő hatást vált ki, e karakter a legérdekesebb az egész filmben, mivel a személyisége legalább fejlődőképes. Nicholas Tse tisztességesen próbálkozik Wuhuan szerepében, bennem lehet a hiba, de igen kevéssé tudtam komolyan venni szegényt mint kegyelmet nem ismerő herceg, pláne mikor azzal a rettentően röhejes aranykéz-szerű micsodával kolbászolt fel s alá (a nem kicsit metroszexuális beütéssel bíró Wuhuant látva ez az eszköz másféle funkciót is szolgálhatott…). Liu Ye „szomorú kutya” tekintete pedig nagyon irritáló egy idő után.

 

Szemcseppet neki!Nagyon mérges vagyok rád!
 

A látványvilág elsőrangú… lehetne, de nem az. Nem egy számítógépes effekt inkább megmosolyogtató, pl. a film eleji nagy csatában bevetett bikacsorda töményen illúzióromboló látványosság. Vannak hangulatos helyszínek, ám egy kivételtől eltekintve nagyon művi összhatást keltenek, plusz a barokkos túldíszítettség sem igazán jött be. A finálé nagyon jó példa arra vonatkozólag, hogy mi a legnagyobb bajom a filmmel: túlságosan is igyekeznek hatással lenni a néző érzékeire, hogy bevonják a jelenetbe, ám ezzel éppen az ellentétes hatást érik el. Azt hiszem, a túlzott ambíciók ártó hatása ütközik ki ilymódon a filmen: egy nagyon drámai és tragikus szerelmi történetet akartak itt eladni nekünk, nagyszabású tálalással, ám ahelyett, hogy a konfliktusok mélyére hatoltak volna, az alkotók megelégedtek azzal, hogy a felszínen jól felkavarták azt, amit lehetett, pluszban még takarosra becsomagolták nekünk az egészet, és ennyi.

A harcok azért valamennyire megmentik a filmet. Szó sincs arról, hogy hajletevősek lennének, ugyanis a drótok és a segítségül hívott számítógépes technika összeházasítása közepes eredményt fialt, viszont sokat láthatunk belőlük, ezért a néző nem valószínű, hogy unatkozni fog. Már csak azért sem valószínű, hogy bóbiskolásra fogjuk hajtani a fejünket, mivel az operatőri munka nagy lendületet biztosított a filmnek, a zene pedig az a tipikus, hallójáratokat kitartóan ostromló fajta, tehát sokszor gátlástalanul hatásvadász. A film tehát tempós, a nemzetközi piacra szánt „megcsonkított” változat legalábbis mindenképpen az, a kínai, tehát a hosszabb változat, amely az „Extrák” feliratú lemezen található, pedig valamivel kiegyensúlyozottabb a plusz jeleneteknek köszönhetően. Én ezt a hosszabb változatot ajánlom.

 
 Nicholas Tse vagyok, szép vagyokCsini, mi?
 
 

Az ígéret sajnos csalódás majdnem minden téren, ám még így sem a legrosszabb látványos(nak szánt) wuxia, amióta a Tigris és sárkány bevette a nyugati filmvilág bástyáit, e „megtisztelő” címet ugyanis a menthetetlenül borzalmas Zu legendája birtokolja. Ám akinek tetszett a Zu legendája, érdemes ezzel a filmmel is megpróbálkoznia.

 
 
Angol nyelvű előzetes
 
 

A DVD:

KÉPARÁNY: 16:9

HANG: kínai (DD 5.1 & DTS), magyar (DD 5.1 & DTS)

FELIRATOK: magyar

 

BORÍTÓ: A külföldi dvd-kiadásokra általában az a kép került, amelyiken Kunlun és a hercegnő ölelkezik. Én a kiadó helyében beálltam volna a sorba, mivel a nyilazó Guangming tábornok hozzájuk képest kevésbé mutatós, na de üsse kő! Amellett azonban már nem tudok ilyen könnyen szemet hunyni, hogy a kétféle változatról gyakorlatilag semmiféle említés nincs a borítón. Az „Extrák” feliratú lemezen találhatjuk az eredeti, tehát a hosszabb változatot (a főmenüben rendezői változatként hivatkoznak rá); aki figyelmetlen, könnyen elszalaszthatja ezt a lehetőséget. Érthetetlen, hogy a kiadvány two-in-one jellegét ennyire figyelmen kívül hagyták a külcsín összeállításakor, pedig erre aztán igazán lehetett volna építeni a vásárlók kegyeinek megnyerésére.

 

Kunlun szeretné, ha őt is megfésülnékVan ez így
 

KÉP: A rendezői változathoz képest a rövidebb változat esetében csökkentett képarányt kapunk, így a kép valamivel életlenebb. Képhibát nem tapasztaltam, a színek dominanciája, ami talán a legfontosabb egy ennyire látványközpontú film esetében, rendesen átjön. Amikor az egész kép mozgásban van, előfordul a pixelesedés, de nem zavaró mértékben.

 

HANG/FELIRAT: A Black Mirrornál sajnos bevett gyakorlatnak számít, hogy a szinkron és a magyar felirat sok esetben nem fedi egymást. Ebből már a film kezdésekor ízelítőt kaphatunk, amikor a kicsit „gyűrűkurás” narráció folyik. A felirat konkrét nevekkel hozakodik elő, a szinkron ellenben csupa homályos általánosságokat tartalmaz Az ígéret világát illetően. A felirat talán jobb választásnak tűnik, pedig a szinkronhangok amúgy korrektek, egy kivételtől eltekintve, Hiroyuki Sanada karaktere ugyanis túlságosan fiatalos orgánumot kapott.

 

Amely uralkodónak csak ennyire képes a stylistja, az megérdemli a haláltVigasztalnálak!

 

EXTRÁK: Van egy 10 perces Így készült, amely tulajdonképpen az összesen kb. 80 percnyi interjúk anyagából lett összeollózva. Az interjúkat a forgatásról készült videóanyag szakítja meg, érdekes pillanatokat láthatunk, szerintem érdemes végignézni őket. Egy két momentumtól eltekintve, természetesen mindenki nagyon pozitívan nyilatkozik, de az ilyesfajta fényezés eléggé megszokott. Azért hasznos infók is akadnak, pl. az Oscar-díjas operatőrtől, Peter Pau-tól megtudhatunk néhány finomságot a látványt illetően. Ezenkívül jónéhány előzetes és egy képgaléria található még a lemezen (a rendezői változaton kívül persze), viszont a törölt jeleneteket, amik a borító hátoldala szerint rajta kellene, hogy legyenek a korongon, én nem találtam meg.

 Nekem is van bizsum, nézd csak!Kunlun felfedezőkörútra megy a Hó Birodalmába kabát nélkül
 
 

ÁR/ÉRTÉK: Duplalemezes extra változathoz képest jutányos áron tudhatja magáénak Az ígéret magyar kiadását a Kedves Vásárló, és bár a film szerintem egyáltalán nem tartozik a kihagyhatatlan kategóriába, a kétféle változatért és az extrákért cserébe megéri megfontolás tárgyává tenni a vásárlást.

Hozzászólások   

#1 Z 2009-04-04 13:02
Bár a történet nekem tetszett, de a megvalósítás pocsék. A karakterek egyszerűen röhejesek - de komolyan! Mindenki legalább egyszer elsírja magát a filmben: a hercegnő, a tábornok, a szolga, a fő gonosz, a bérgyilkos de még a katonák is, persze van, aki többször is! A trükkök olyan rosszak, hogy alulmúlják még a leggyengébb TV-s próbálkozásokat is. A csatákban a gyorsításokat annyira elrontották, hogy paródiává változtatják a jeleneteket: mintha csak Frédi és Béni verekedne egymással, és még vicces pofákat is vágnak, amikor fejbe találják a másikat a buzogánnyal. Halál ciki az egész film!

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Sumimasen, Love (Dui bu qi wo ai ni) (2009)

Sumimasen, Love (Dui bu qi wo ai ni) (2009)

 A 90-es évek vége felé a remek Iwai Shunji készített egy röpke romantikus filmet April Story címmel. Ugyan a Sumimasen Love-nak gyakorlatilag semmi köze hozzá, mégis talán leginkább ahhoz a történethez lehetne hasonlítani, hiszen...

Cat and mouse (Liu sue oi seung mau) (2003)

Cat and mouse (Liu sue oi seung mau) (2003)

Cat and mouse (Liu sue oi seung mau) (2003)iMDB Adott egy terület, aminek a békéjéért Judge Bao (Anthony Wong) a felelős. A testőre, egyben a terület főrendőre, Zhan Zhao (Andy Lau). Azonban múltbeli tevékenységüknek...

Brothers (Hing Dai) (2007)

Brothers (Hing Dai) (2007)

Végre, megérkezett egy már annyira várt, teljességgel szokatlan témájú, a romantikus vígjátékokat és a gengszteres akciófilmeket futószalagon gyártó hongkongi filmes világot jócskán felkavaró film a méltán ismert és elismert Derek Chiu rendezésében. Ja, hogy...

Vengeance! (Bao chou) (1970)

Vengeance! (Bao chou) (1970)

Miután Wang Yu és a The Chinese Boxer szépen elindította a vérszagú karate/kung-fu filmek sorát, és jött a nyomában Bruce Lee a nuncsakujával, miért pont Chang Cheh maradt volna ki egy ilyen neki való irányzatból?...