Ha 2008-ban valaki készít egy sci-fi akciófilmet, amiben a főszerepeket Andy Lau, Jacky Cheung, Aaron Kwok, Simon Yam, Ekin Cheng, Andy Hui és Charlie Yeung játsza, az operatőr Andrew Lau, az akciókoreográfus pedig Ching Siu-Tung, akkor minden kétséget kizáróan az év legnagyobb durranása lenne. Nos, kérem szépen, 15 évvel ezelőtt mindez maga volt a valóság, amit ki más, mint Wong Jing valósított meg. Hogy ez az egy név máris kétkedésre ad okot a színvonalat illetően? Ugyan már...

A sztori 2043-ban kezdődik, amikor a félelmetes hatalmú bíra, Yu Ti Hung elítél egy gengszterfőnököt. Emberei akkor nem tudnak mit tenni ellene, így elhatározzák, hogy visszamennek a múltba, hogy az akkor még ifjonc diákot eltegyék láb alól. Persze a rendőrség sem rest, három legjobbjukat küldik a gengszterek után. Yu Ti Hung felkutatása azonban nem is olyan egyszerű...

 

Arra a kérdésre, hogy ki a különféle filmes utalgatások és megidézések nagymestere, valószínűleg mindenki Quentin Tarantino nevét adná válaszként. Pedig a derék amerikai munkássága semmiség Wong Jing elborult műveihez képest. Egy vérbeli filmrajongó számára ugyanis a Future Cops szinte összes pillanata a felfedezés örömét nyújthatja, hogy Wong éppen melyik ismert alkotásból űz gúnyt éppen. Az alapot a parodizáláshoz a Street Fighter játék adta, amit az elborult ötleteiről elhíresült rendező jócskán megspékelt a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen Doraemon anime állandó idézgetésével [amit sajnos leginkább csak a rajzfilm kantoni nyelvű változatának ismeretében lehetne értékelni], de néhány pillanatra megjelenik a legendás Shon-Goku, továbbá az elmaradhatatlan hollywoodi fricskák a Total Recall-tól kezdve a Terminator-on keresztül (ismerős a sztori, nemdebár?) egészen a Ghost-ig, vagy éppen a The Fantastic Four-ig (bár lehet, hogy Simon Yam figurája csak a véletlennek köszönhetően hasonlít rájuk). A csúcs azonban mégsem ez, hanem a Super Mario játék szenzációs kifigurázása.

 

Mindezt még jócskán nyakonöntötték a korabeli, bár a 70-es évek amerikai sci-fi-jeire emlékeztető elavult hongkongi számítógépes trükkökkel, valamint Ching Siu-Tung jellegzetes, a huzaltechnikát és a kamera fölötti átszaltózásokat hatalmas mennyiségben alkalmazó akciókoreográfiáival. A nézőt már ezek önmagukban óriási sokkhatásnak teszik ki, azonban egy igazi Wong Jing film nem lehet meg fingós poénok, valamint a korabeli sztárvilágra történő kikacsintások nélkül. Ezúttal Sandra Ng Kwan-Yue kapta meg a magáét.

 

Mai szemmel nézve hatalmas sztárparádé ide, vagy oda, a színészi játékra nem érdemes túl sok szót pazarolni, hiszen leginkább a bohóckodásra épül, valamint Wong-tól megszokottan a nők nőiességének kihangsúlyozására. A rendező jó érzékkel válogatta össze a szereplőket, akik között nem kevesebb, mint 5 akkori népszerű popsztár lelhető fel Andy Lau, Jacky Cheung, Aaron Kwok, Andy Hui és Ekin Cheng személyében. Közülük Jacky mester még egy musical betétet is produkál! A lányok felhozatala sem akármilyen, az állandó Chingmy Yau mellett a szépséges Charlie Yeung, a szintén popsztár Winnie Lau és az örök mellékszereplő Yuen King-Tan tűnik fel rövidebb-hosszabb időre.

 

A megmosolyogtató sci-fi trükkök és a lélegzetelállító tempójú akciók ellenére az egyébként Street Fighter címen is futó film elsősorban vígjáték és paródia, jellegzetesen Wong Jing módra. Igazi agyatlan partifilm, amit megfelelő társaságban végig lehet röhögni és a későbbiekben idézgetni a legdebilebb szövegeket belőle, azaz tipikusan olyan agymenés, amiben Wong a maga módján mindig is remek volt. Aki azonban nem fogékony az olcsó poénokra és filmes parodizálásokra, az kerülje el minél messzebb!

Trailer


Jacky Cheung musical jelenete