belépés∆

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Az 1640 és 1715 között élt Pu Sung-ling Strange Tales of Liao Zhai címet viselő, mintegy 500 kisérteties, illetőleg természetfeletti sztorit tartalmazó gyűjteménye szinte kifogyhatatlan forrása a hongkongi filmiparnak. Számtalan tévésorozat mellett olyan híres alkotások alapjául szolgált, mint az A Chinese Ghost Story trilógia, a The Enchanting Shadow, vagy éppen a The Touch of Zen. A sok-sok történet egyik leghíresebbje a Painted Skin, amit szintén már többször megfilmesítettek, például Pao Fong 1966-ban, King Hu pedig 1993-ban. A legújabb adaptáció Gordon Chan nevéhez fűződik, ami a rendező munkássága ismeretében fenntartásokra adhat okot, sajnos nem alaptalanul.

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Pedig minden adottnak tűnik egy remek filmhez. A hongkongi-kínai-szingapúri koprodukciónak köszönhetően bőséges költségvetés állt rendelkezésre, nagy nevek egész sora található meg a szereplők között, Pu Sung-ling munkássága és a poszter látványa pedig csak fokozza az elvárásokat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az a Gordon Chan a rendező, aki korábban szinte csak Stephen Chow vígjátékokat, Jackie Chan blődliket és közepes akciófilmeket adott ki a kezei közül. Véleményem szerint nem is tudott felnőni a feladathoz...

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Aki látta az olyan wuxia klasszikusokat, mint a Green Snake, a Bride with White Hair, vagy éppen a A Chinese Ghost Story, annak számára nem sok újat fog nyújtani a Painted Skin. A sztori természetesen egy nőnemű démon körül bonyolódik, aki az emberek bizalmába férkőzéssel próbálja céljait elérni. Persze előbb-utóbb lebukik, így borítékolható a végkifejlet. A kiszámíthatóság még nem lenne nagy probléma, de bántóan elhibázott koncepción alapul a forgatókönyv. Egyrészt a tempó akciófilmhez és wuxiához méltatlanul lassú, rengeteg elnyújtott melodrámai betét töri meg a lendületet. Másrészt a történetvezetés lineáris és már a legelején lelövik a poént (azaz a démon tényleg démon), így a Columbo filmekhez hasonlóan (ahol szintén mindent tudunk, így semmiféle feszültség nem található meg a sztoriban) a néző heves ásítási rohamok közepette próbálja meg végignézni, hogy hogyan jönnek rá nagyon lassan a szereplők a triviális tényre, hogy az ott valóban egy démon. Tartottam attól, hogy a rendező egyfajta Pang testvérek utánérzést fog belecsempészni a filmbe, de utólag visszagondolva örültem volna, ha inkább így tesz és megpróbálja félrevezetni, vagy legalábbis a szereplőkkel együtt nyomoztatni a nézőt, ahelyett, hogy ezzel a koncepcióval kiöli az izgalmakat a sztoriból.

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Azonban még ennél is jóval nagyobb csalódást hozott a számítógépes technika, aminek segítségével a hasonló történetek jellegzetesen kínai démonjai és természetfeletti karakterei helyett sokkal inkább univerzális, vagy ha rosszindulatú akarnék lenni, amerikaias figurákat sikerült megalkotni. A fentebb már méltatott korábbi wuxiák zseniális maszkjaival, ügyes fény-árnyék játékaival és megmosolyogtató trükkjeivel ellentétben itt vérprofi, kidolgozott, de borzasztóan steril alakokat álmodtak meg. A démon, mikor megmutatja valódi önmagát, mintha valamelyik amerikai horrorfilmből lépett volna ki, a segédje pedig (aki paradox módon még így is a legötletesebb karakter) egyértelműen az X-Men filmekből lett koppintva. Hogy tovább ragozzuk a hozott ötleteket, a démon legfőbb fegyvere az emberek rokonszenvének elnyerésére megegyezik a Shrek 2 macskájának módszerével, a fő tragikus konfliktus pedig ismerős lehet akár a Shakespeare drámákból, vagy ha kínai példát kellene felvonultatni, akkor a The Banquet-ből. A két szerelmes nem bízik eléggé egymásban, ez pedig tragédiába torkollik. Láttunk már ilyet sokat, ennél jobban ábrázolva is.

Painted Skin (Wa pei) (2008)

Kár ezekért a dolgokért, mind a sztori, mind az egyébként valóban nagy nevekből álló stáb (Donnie Yen, Vicki Zhao, Zhou Xun, stb.) ennél többet érdemelt volna. Hiába a hongkongi jelölés az Oscarra, hiába a valószínűsíthető jelölésdömping a 2009-es HKFA-n, hiába a hihetetlenül eltalált hangulatot árasztó bevezető képsorok, a film ebben a formájában nagyon jellegtelen. Akárcsak az An Empress and the Warriors és a Resurrection of the Dragon esetében, túl sokat akartak belezsúfolni a sztoriba és sajnos az amerikai produkciókhoz hasonlóan a látványt a jó forgatókönyv elé helyezték. Ami pedig egy (részben) hongkongi film esetében a vég, az akciójelenetek során is bevetették a számítógépes trükköket, ami ha továbbra is így marad, eltűnteti a helyi akciók varázsát. Tung Wai és Donnie Yen igazán a sarkára állhatott volna, hogy mindent azért mégse kellene amerikaiasítani... Mindezek tudatában maximum azok számára fog igazán jó szórakozást nyújtani, akik nem tudják, hogy milyen volt ez a műfaj a fénykorában.

iMDB


Előzetes

Hozzászólások   

#4 YEZy 2008-12-22 07:19
A CG-ről: például a Dororo-ban meg tudták oldani, hogy jellegzetes, egyéni karaktereket alkossanak vele. De idevehetjük akár a Stephen Chow sci-fi-t is. Itt viszont kaptunk egy X-Men & Predator keveréket, aki (az iMDB-s kommentek egyike szerint) nem is volt benne az eredeti műben, valamint egy olyan démont, akinek "igazi" önmaga hááát... Miért nem lehetett valami olyan lényt kitalálni és a CG-vel megvalósítani, mint mondjuk a Green Snake kígyói voltak? Hova lett a fantázia? Miért kell a jenkiket majmolni? Nekem ez a fő bajom. Az, hogy nagyon lassú a film, már csak apróság... :-)
#3 asiafan 2008-12-21 23:18
én csak azt nem értem, miért amerikai, hogy ha igényes cgit használnak, hk-ban is van technika, sőt, elég komoly, meg múltja is, attól, hogy a filmtrükk gagyi, még nem lesz ázsiai vagy értékesebb.. meg ha falon ugrál és szőke, akkor xman, ha copfos akkor meg autentikus wuxia vagy mi? :-) nekem érdekes volt a sztori is meg az, hogy bonyolult jellemek voltak, nem tisztán jó meg rossz. és hát a klisék sem álnak távol a keleti moziktól, hányszor ölték meg a mestert?
#2 YEZy 2008-12-21 22:29
Meglehet, hogy az agyamra ment, nem csodálkoznék rajta... :D Mindenesetre van most egy másik friss film is, ami hasonló réges régi történetet dolgoz fel, a címe Butterfly Lovers és abban benne van mindaz, ami számomra a hongkongi filmet jelenti, bár 100%-ig biztos vagyok benne, hogy 100 emberből 98 a Painted Skin-t hozná ki jobbnak. Sajnos az a helyzet,hogy én ezt a filmet halálosan untam és nem tetszik az a trend, ahogyan uniformizálódna k a blockbusterek.
#1 asiafan 2008-12-21 14:46
ez az amerikafóbia kezd az agyadra menni szerintem :-)
az év legjobb filmje volt, még nem találkoztam olyannal, akinek nem tetszett volna.
a minőségi cginél meg nem jobbak a 20 évvel ezelőtti lepedő fújás ventillátorral effektek..

A hozzászólás nem engedélyezett, regisztráció és bejelentkezés szükséges.

Cikkek találomra

Poker King (Pou hark wong) (2009)

Poker King (Pou hark wong) (2009)

Kedvenc fetisiszta rendezőnk, a melltartók nagy rajongója, Chan Hing-Ka idén is Wong Jing elsőszámú kihívójának jelentkezett. Miközben felmarkolt némi honoráriumot az oroszoktól, akik leforgatták a Breaking News helyi adaptációját, felmérte, hogy mivel ütheti ki Wong-ot...

The Backdancers! (2006)

The Backdancers! (2006)

バックダンサーズ! (2006)iMDBAz utóbbi időben a különféle zenével kapcsolatos filmek valóságos hulláma indult el Japánban, egyre másra készülnek az együttesek ügyes bajos dolgait bemutató filmek (lásd Nana, Tokyo Friends), vagy éppen a japán jellegzetességnek számító „hogyan...

My boss my student (Twosabu ilchae) (2006)

My boss my student (Twosabu ilchae) (2006)

My boss my student (Twosabu ilchae) (2006) iMDB  

Zatoichi's Pilgrimage (Zatoichi umi o wataru) (1966)

Zatoichi's Pilgrimage (Zatoichi umi o wataru) (1966)

  Miután a DAIEI stúdió meglehetősen gyorsan termelte a Zatoicsi kalandokat, egyre gyakrabban kellett szembenézniük azzal a gonddal, hogy egyszerre kellett előállni valami újjal és ugyanakkor felvonultatni a jól bevált, az előzőekhez illeszkedő apróságokat a történeteken...