Hírek:

Ha kérdésed van, azt a fórumon tedd fel, emailt, privát üzenetet csak akkor írj az adminoknak, ha a fórummal van probléma!
A félreértések elkerülése végett: mi is csak azokat a feliratokat ismerjük, amik kint vannak a főoldalon, ilyen témával foglalkozó kérdésekre ezért nem válaszolunk és nem nagyképűségből.

 

Szerző Téma: Japán filmek  (Megtekintve 130626 alkalommal)

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 15. 17:04, Kedd
Ide jöhet minden a japán filmekről

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 20. 17:10, Vasárnap
Distance

Hirokazu Kore-eda filmje, aki többek között a Nobody Knows-t és az After Lifeot rendezte. A NN-t nagyon szerettem. A hétköznapi élet valóságát nagyon elkapta Kore-eda mindkét filmben, olyan nómint egy szocio-dráma, bár inkább légies, mint sokkoló.
Egy szkta, miután mérget engedett Tokyo csatornáiba, öngyilkos lesz, kivéve egy tagot, aki hamarabb lelép (Asano Tadanobu). A film, a szekta tagjainak hozzátartozóiról szól, akik évente találkoznak, a tónál, ahol a rituális öngyilkosság történt.
Ez a film ott kezdődik, ahol más filmeknek vége, s ott végződik, ahol más filmek kedődnek. A cím talán arról a távolságról beszél, ami a szektatagok és szertteik, vagy arról, ami csak a hozzátartozók között eleinte fennáll, aztán változik.
A filmben játszik még egy másik nagyon jó színész is, Susumu Terajima (pl.: Brother - főbelövi magát, Drive - aki beáll a punkok közé), aki nagyon elfoglalt színész, és mint szinte mindig, itt is nagyot alakít.

  • Karma: 36
2005. November 20. 20:05, Vasárnap
Idézetet írta: manu
A filmben játszik még egy másik nagyon jó színész is, Susumu Terajima (pl.: Brother - főbelövi magát, Drive - aki beáll a punkok közé), aki nagyon elfoglalt színész, és mint szinte mindig, itt is nagyot alakít.

Azt a színészt nagyon szeretem, marha jópofa alak, nem tudom, miért, de szimpatikus fickó. A nevét viszont egy csomó ideig nem tudtam. :)
Hmm, Susumu és Asano egy filmben... látni kell. :)

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 22. 22:45, Kedd
Idézetet írta: Ramiz
Idézetet írta: manu
A filmben játszik még egy másik nagyon jó színész is, Susumu Terajima (pl.: Brother - főbelövi magát, Drive - aki beáll a punkok közé), aki nagyon elfoglalt színész, és mint szinte mindig, itt is nagyot alakít.

Azt a színészt nagyon szeretem, marha jópofa alak, nem tudom, miért, de szimpatikus fickó. A nevét viszont egy csomó ideig nem tudtam. :)
Hmm, Susumu és Asano egy filmben... látni kell. :)


Susumo és Asano szerintem a Gohattoban is együtt játszott :)

Marebito

Eszement jó okkult misztikus film, teljesen új íz az ázsiai horror étlapon. Nem csoda, Shinya Tsukamoto játsza a főszerepet és az a f*szi rendezte, aki a Grudge-ot. (Őszintén szolva mondjuk pont emiatt tartottam tőle egy kicsit)
A Shinya által alakított férfi fő célkitűzése, hogy olyan félelmet és rettegést, terrort éljen át, amitől mások kinyírják magukat, s ezért leszáll a Tokyo alatt húzódó csatornarendszerbe, ahonnan egy lánnyan tér vissza, aki koránt sem nevezhető embernek... :D
Nagyon sajátos a film hangulata, s bár minden porcikáján látszik, hogy kevés pénzből forgatták, igazából pont elég volt rá. A lány valami elképesztően vonzó, de egyben undorító és rémisztő is. Nem tudom, hogy vállalhatta el a színésznő. A helyszínek nagyon ütnek, s bár Shinya azért nem olyan nagyon jó színész, de azért ő sem elhanyagolható. Ami nagyon kemény, hogy semmi, eddigre már szanaszéjjel rágot horrorelem nincs benne és mégis tökéletesen ebbe a stílusba illik.

  • Karma: 36
2005. November 23. 09:30, Szerda
Marha jó, hogy a japán rendezők néha főszerepet vállalnak. :)

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 25. 19:22, Péntek
Bounce Ko-goals

A film a japán teenager prostitúcióval foglalkozik. Az első felében nem igazán akart kiderülni számomra, hogy valami dokumentarista filmet akar a rendező, vagy sztorisat, amit nem kell annyira komolyan venni. Végül az utóbbi irányába tolódott el a dolog. Összeségében tetszett a film, de nem ütőtt akkorát, mint Kim Ki-duk hasonló alapokon nyugvó alkotása, a Samaria. Egyébként az a f*szi játszik benne, aki Kiyoshi Kurosawa filmjeiben mindig főszerepet kap, de itt egy elég átlagos karaktert alakít, elég átlagosan. Nincs semmi igazán kiemelkedő a filmben, de szórakoztató, egyszer meg lehet nézni. (Jah, és mielőtt az egyenruhás japán kislányokat túlzottan kedvelő emberkék rádurranának, még egy csók sem csattan el benne, az erotikát pedig messziről elkerüli.)

  • Karma: 36
2005. November 26. 01:36, Szombat
Idézetet írta: manu
(Jah, és mielőtt az egyenruhás japán kislányokat túlzottan kedvelő emberkék rádurranának, még egy csók sem csattan el benne, az erotikát pedig messziről elkerüli.)

Bahh... érdektelen.  8)

  • Karma: 36
2005. November 26. 23:32, Szombat
A híres-hírhedt Ichi the Killerhez egy előzményfilm (Ichi a gimnáziumban). Inkább érdekes, mint jó, mert hiányzik belőle az, amitől az Ichi the Killer jó volt: a beteg humor és a indent átható pszihopata hangulat. A hülyeségeken vitatkozó, vagánykodós, de aztán egymást gátlástalanul szétverő-széttörő gimnazisták képe teljesen hiteltelen (a Fudoh-ban még elment, de hát az is Miike-munka). Az alacsony költségvetés sem tett jót a filmnek, néhol olyan családi mozi szintű fényviszonyok és beállítások vannak benne. Egyszóval látszik, hogy nem Miike rendezte (persze neki is vannak rossz filmjei bőven). Az is erőltetett, hogy egyes szereplőket az Ichi the Killer-beli szereplőkhöz hasonlóra formáztak, nem is egészen következetesen (a bunyós srác eleinte a kisebbségi komplexusos zsaru megfelelője, a végén meg Kakihara, a karkitekerő-csonttörő srác szintén elég Kakihara-szerű). Még az Ichi the Killer végén levő kis utalást is beletették, aminek fényében ott máshogy is lehet értelmezni a filmet, itt viszont semmi értelme és a következő jelenet megcáfolja. Jó, persze lehet mondani, hogy utalás, de minek itt utalni, amikor úgyis csak az nézi meg ezt a filmet, aki azt is látta...
Egy-két erőteljes jelenete még így is van azonban a filmnek, és ezek Ichi bekattanós jelenetei. A zene pedig ugyanúgy tökéletes, mint az Ichi the Killerben, itt még ki is írták, hogy kik csinálták (Battle Table).

Ui.: már akkor kíváncsi voltam, amikor még nem láttam, csak Manu ismertetőjét kerestem: ez melyik betű alá fog kerülni? :)

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 27. 15:56, Vasárnap
A 0-9 alá :)

Edit: Jah, hogy az nem látszódik  :?

  • Karma: 11
2005. November 30. 15:07, Szerda
Rávettem, magam, hogy írjak egy filmről. Illetve nagyrészt kimásoljam vhonnan a leírását.  <:)

Kagen no Tsuki (Last Quarter)

A film az azonos című mangából készült, amit én nem olvastam, tahát nem tudom összehasonlítani vele.
Stílusát tekintve Dráma/romantikus/misztikus-nak mondanám. Azt hiszem én nagyon fogékony hangulatban néztem (ill néztük) meg, ezért talán kicsit elfogult vagyok vele.:D

A történet röviden és nagyon leegyszerűsítve (amit nem én írtan lévén marha lusta vagyok...):
"Every 19 years, the moon displays its same face from the 19 years past for one week, and during the "Kagen no tsuki" or "Last Quarter", a strange love is set to commence. Mizuki [Kuriyama Chiaki] has just turned 19 and after breaking up with her boyfriend Tomoki [Namiya Hiroki] meets up with the mysterious English guitarist Adam [HYDE]. They live together in a mansion for a week, but when she and Adam are set to leave together "before the moon dissappears", she gets into a car accident at their meeting place. Now, Mizuki's soul is trapped inside the mansion while her body lies in a coma. All she knows is that she wants to get to Adam, and while two children try to help her remember who she is and return her soul to her body, her heart is set on being with him. Will she choose to return to her body as Mizuki or risk her life, family, and friends to be with Adam?"

Szvsz vannak dolog amik kifejezetten a japán fiataloknak "címeztek" benne. Gondolok itt az öngyilkosság témájára pl. De ez csak magánvélemény lehet csak beleképzelem.
Összegezve egy nagyon aranyos, hangulatos és megható történet. Természetesen lehet benne találni logikai buktatókat amikbe bele lehet kötni, de egy lélekvándórlásos/újászületős történetben ez talán elkerülhetetlen.
A kivitelezés nekem különösen tetszett, nagyon szép képek vannak benne és gyönyörűen ábrázolják a szimbolikus elemeket. (ez a mondat "kicsit" értelmetlen lett, azért ti biztos tudjátok mit akartam... :roll:  )
Szerintem egy megtekintést mindenképpen megérdemel a dolog főleg ha vaki nem írtózik a romantikus dolgoktól. :)

A szereplők közül akiről már halottam ezelött:Chiaki Kuriyama.
Ayumi Ito-val az FFVII: Advent Children-ben találkoztam, mint Tifa hangja.
 És persze Hyde, aki szerencsére tökéletesen tudja hozni amit kell (ami nem nagy teljesítmény, tegyük hozzá :D). Kicsit féltem tőle, általában nem sül el jól, mikor zenészek szinésznek állnak vagy fordítva.

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. November 30. 16:15, Szerda
Nagyszerű, ezt már szeretem :). Remélem betehetem az ismertetők közé is...
Az a Chiaki Kuriyama, aki a Kill Bill-ben Jojo, meg a Battle Royale-ban sem valami kedves teremtés? Romantikus filmben? Hmmm... Ez érdekes :)
A romantikus drámákat annyira nem szeretem, de a misztikus részével fűszerezve érdekesnek tűnik.

  • Karma: 11
2005. November 30. 16:44, Szerda
Idézetet írta: manu
Nagyszerű, ezt már szeretem :). Remélem betehetem az ismertetők közé is...
Persze.... bár a lényeget nem én írtam, a többinek meg nem sok értelme van...   :D
Innen csórtam a leírást.

  • Karma: 36
2005. November 30. 19:38, Szerda
Idézetet írta: Djinn
Idézetet írta: manu
Nagyszerű, ezt már szeretem :). Remélem betehetem az ismertetők közé is...
Persze.... bár a lényeget nem én írtam, a többinek meg nem sok értelme van...   :D
Innen csórtam a leírást.

Minden filmajánlónak örülünk! A lustaság pedig fél egészség, de filmajánlót írni nem munka, hanem szórakozás, úgyhogy lustálkodás közben is lehet csinálni. ;)

  • No avatar
  • *
  • Karma: 76
2005. December 1. 14:41, Csütörtök
Uzumaki

Higuchinskyban úgy néz ki, mindig csalódnom kell. Az, ahogy be vannak harangozva a filmjei, a képi világ, a zene, nagyon megragadó, de sajnos a filmjei nem mondanak sokkal többet, mint a bemutatók. Ez a film is manga alapján készült, melyet Junji Ito neve fémjelez.
Egy japán kisvárosra árok szál, mégpedig az örvényé, amitől teljesen bekattan mindenki, és vagy meghal, vagy csigává változik.
Van benne rémisztő jelenet, egy nagyon szép kiscsaj, néhány látványos jelenet, ami élvezhető is, ha az ember nem nézi meg a trailer-t, ami gyakorlatilag minden poént lelő. Jobb, mint a Long Dreanm, de csak azért, mert mozivászonra és nem tv képernyőre készült. Szerintem sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.

  • Karma: 36
2005. December 2. 23:35, Péntek
Agitator

Takashi Miike kedvenc témájának, a jakuzafilmeknek egy újabb darabja, amely hasonlít is a többire és különbözik is tőlük. Történetileg nem sok újat hoz, a szokásos motívumok bukkannak fel jól átgondolva és profin tálalva: árulások, bandák közti villongások, leszámolások, a jakuza-politika élet-halál játszmái... A karakterek tökéletesek, nem olyan viccesen színesek, mint a Fudoh-ban, hanem visszafogottak és normálisak, de jól eltaláltak, és főleg kemények, mint... mint az élet, amit élnek.
És ezzel el is érkeztünk ahhoz, amiben az Agitator több, mint egy átlagos jakuzafilm. (Mint mondjuk a Kitano-féle Testvér). Az egészet (a durvább jeleneteket is) átható líraiság, a filozófikus hangvétel és az ilyen hangulatú (a film vége felé egyre gyakoribb) jelenetek adnak egyedi ízt a filmnek. Ha a Szellemkutya alcíme: "The way of the samurai", akkor az Agitatoré az lehetne, hogy "The way of the yakuza" (azért angolul írtam, mert a magyar fordítás szerintem némi jelentést veszt). Ahogy minden összeomlik, mint egy kártyavár, a szereplőknek nem csak azon kell elgondolkozniuk, hogy mit kell tenniük a következő pillanatban, hanem bizony egyre komolyabb kérdéseket kell feltenniük maguknak az életmódjukkal, a terveikkel, az életük céljával, az önmagukkal való őszinteséggel kapcsolatban.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a film mégis ízig-vérig jakuzafilm marad, és ha nem így lenne, alighanem fárasztóak lennének ezek a felmerülő kérdések. A filozófikus szálak finoman, visszafogottan kezeltek, aki nem akarja, észre sem veszi. ^^
Szó, mi szó: a kicsit lassan induló történet miatt a film nézése közben nem hittem volna, hogy mire befejezem, Miike legjobb filmjei egyikének fogom tartani az Agitatort. Méltó helye van az Ichi the killer és a Gozu mellett. Megnézését azoknak is ajánlom, akinek más Miike-filmek nem tetszettek, de a jakuza-történeteket kedvelik.