Japán filmek

The Tale of Zatoichi

A legenda kezdete, az első Zatoichi film 1962-ből, amit még 25 másik követett 1989-ig. Mindegyikben Katsu Shintarô játssza a főszerepet, és Japánban annyira összefort Zatoichi karaktere a színésszel, hogy sokáig nem hitték, hogy készülhet újabb film. Jellemző, hogy Takeshi Kitano volt olyan bátor - vagy öntelt -, hogy 2003-ban készített egy Zatoichi filmet (és a főszerepet is eljátszotta), amely az első és egyetlen színes film.
Zatoichi egy vak férfi, aki masszőrként dolgozott, ám gyűlöli, amikor fogyatékossága miatt lenézik, és ezért addig gyakorolta a kardvívást, amíg igazi mesterré nem vált. Vándorló életmódot folytat, a filmben gengszternek nevezi magát, de mégis van valami, ami megkülönbözteti a gengszterektől, egy erkölcsi kódex. Egyáltalán nem egy vándorló szent azonban, ravasz és kihasználja az embereket. a The Tale of Zatoichiben egy klasszikus szamurájfilm-alapsztorit kapunk (ami valószínűleg 1962-ben még nem volt olyan klasszikus és megszokott... ^^): két ellenséges gengszterbanda marakodik a városon, és mindkettő megpróbál egy erős szövetségest szerezni a végső háborúhoz. Az egyik bandához Zatoichi szállásolja be magát, és jókat kajál a banda pénzén, napközben meg pecázik, a másik banda pedig egy szintén kiváló kardforgató mestert bérel fel, aki állandóan piál, és halálos beteg. A két banda ugrásra kész, ár csak az alkalmas pillanatot várják, Zatoichi és a másik szamuráj azonban összebarátkozik, és jól megértik egymást. Azonban az eseményeknek nem lehet gátat vetni...
Látszik a filmen, hogy nem mai darab: nem sokat ad a látványra, harcokkal sem szórták tele a filmet (Zatoichi összesen kétszer használja a kardját, és egyik esetben sem sokkal hosszabb ideig, mint a 2003-as Zatoichiben a szamurájjal vívott harc során), a jellemek viszont összetettek, pontosan kidolgozottak, és minden jelenetnek súlya van. A filmnek sajátos, nagyon visszafogott humora van, ami Zatoichi karaktere körül jelentkezik. A film végétől egy kicsit féltem, nehogy sablonos legyen (még ha ő is a sablon, amit azóta sok film másol), de pozitívan csalódtam. Remek film ez.
Végül egy kis összehasonlítás a Kitano-féle Zatoichi-vel, amit sokan láthattak. Nincs jobb közülük, mindkettőnek máshol rejlik az erénye. A Kitano-féle film a látványra gyúr, és nem hiába, gyönyörű szép is lett (nemcsak a harcok). A ritmikusan dolgozó parasztok, a muzsikáló eső és más hasonló jelenetek is zseniálisak és valami pluszt adnak a filmhez. Zatoichi karaktere azonban kevesebb színnel festett, mint a The Tale of Zatoichi-ben, és a történet is egyszerűbb talán, ezért bár a Kitano-félét láttam előbb (és többször), mégis értem és átérzem, amikor azok, akik már megszokták a régi Zatoichit, azt mondják, hogy "jó ez az új film, szép is, de mégsem az igazi Zatoichi". Egyszóval egyiket sem érdemes kihagyni. ^^

Audition-höz miért nincs ismertető? Nem meri senki bevállalni, vagy mindenképp poénlelövős lenne? De akkormeg hogyan fogják megismerni az emberek, merthogy ez szerintem must-see film minden erősebb lelkületű egyén számára

Audition-höz miért nincs ismertető? Nem meri senki bevállalni, vagy mindenképp poénlelövős lenne? De akkormeg hogyan fogják megismerni az emberek, merthogy ez szerintem must-see film minden erősebb lelkületű egyén számára

Itt az idő, hogy írj egyet

Itt az idő, hogy írj egyet

Íme:

Ôdishon (Audition)

Takashi Miike neve általában garancia rá, hogy a film mellé társított "kizárólag felnőtteknek" logo, nemcsak amolyan álszent túlkapása a cenzúrának. Nem kell csalatkoznunk az Ôdishon esetében sem, bár megdöbbentő lehet, hogy amit az első háromnegyed órában kénytelenek vagyunk elviselni az bizony egy romantikus vígjáték.
A film főszereplője, egy filmproducer, aki felesége elvesztésének hetedik évében döbben rá, hogy újra szeretne házasodni, de a helyes választás érdekében, minél több nőt meg akar ismerni, ezért barátja tanácsára meghallgatást tartanak, ahol titkon kedvére felmérheti a fiatal színésznő jelölteket. A választás nem esik nehezére, már az önéletrajzok között megtalálja az igazit. A meghallgatás után randevúra hívja a hölgyet, találkozgatnak, minden szép és jó. De aznap mikor megkérné a kezét, a lány nyomtalanul eltűnik, és ő a keresésére indul.
Ezután viszont, olyan elvont agymenésben lehet részünk, melyet David Lynch csak szeretne vászonra álmodni, Hannibal Lechter ámokfutása pedig szép lassan szombat reggeli matinévá szelídül az emlékeinkben. De nem veszik kárba a film első fele sem, hanem szépen visszaépül a történetbe, más megvilágítást, új értelmet kap. Ez nem horrorfilm, és nem is pszichokrimi, bármit mondanak az "okos" amerikai Online-magazinok, ez a film nem pusztán arról szól, hogy milyen veszélyes ismeretlenekkel randizgatni, és a brutalitása sem öncélú szadizmus, hanem megfogható közelségbe hozott borzalom, amit ha végigbírunk ülni, akkor jutalmul, kissé módosult tudatállapotban nézhetjük végig a történet némileg megnyugvást hozó lekerekítését.
Akik szeretnek egy kicsit a celluloid mögött kutakodni mondanivaló után és erősek az idegeik, azoknak kötelező, a többiek pedig még gyúrjanak rá egy kicsit.

Well done! )

Jah, még ilyet... Sokat

Sir yes sir!  )
Hai, ojosama! (vagy mi... szóval a Főnök (állandóan ezt hallom a jakuzafilmekben   )

Deadly Outlaw Rekka

Takashi Miike extravagány jakuzafilmje ezúttal a szokásosnál jóval több kikacsintást és jakuzafilmeken való élcelődést tartalmaz, mégis jakuzafilmnek is jó. A film Ryuhei Kitamura stílusára emlékeztető jeleneteknek bőviben van. Főleg a film vége felé uralkodik el az Ultimate Versus viccesen beteg hangulata: mindenki őrült és megacool, a vér művészi eszköz, a golyók stilizáltak és közvetlen közelről sem találják el egymást az ellenfelek, hiába lőnek hatalmas kéziágyúval, ha a dramaturgia úgy kívánja és ha az ellenfelek ugyanolyan kemények.
A főszereplő Kunisada, egy koreai fickó, aki egy japán jakuzabanda tagja. Éppen börtönből való szabadulását várja, amikor bandavezérét, akit az apjaként szeret, lemészárolják (hatalmas jelenet...). Ezután természetesen megindulnak az intrikák, az egyezkedések a megmaradt bandák között, mindenki békét szeretne, de ugyanakkor egy kicsivel jobb pozíciót is. Kunisada azonban egy veszett kutya, akit semmi más nem érdekel, csak a bosszú. Az új bandavezér fenyegetésnek érzi őt a terveire, ezért elárulja. Egyedül marad legjobb barátjával, és miután Kunisada életfilozófiáját mindketten teljesen magukévá tették ("Life is'nt just about living long"), hatalmas mészárlást rendeznek.
A film hangulatát a fent említett tényezőkön kívül az iszonyatosan hangulatos metálzene adja (kicsit talán a Black Sabbath-hoz tudnám hasonlítani), és az énekes helyenként teljesen kontrollálatlan, elborult rikoltozása. A komfortérzetet pedig a drabális, borulós poénok teszik teljessé. Csak egy példa: az egyik jakuza barátja halálát egy öreg, félrevonultan élő jakuza úgy kommentálja, hogy nem is olyan nagy baj, mert: "Death is part of a man's training." (Ezt általában börtönbüntetésre, első bekapott golyóra és más ilyesmikre szokták mondani a jakuzafilmekben.) És mintegy illusztrációképpen megjelenik az öreg, hosszú, ősz hajú bandavezér, akit a film elején agyonlőttek, és hatalmas halálfejes gyűrűjét felmutatva megszólal: "Rock and roll!"
Snitt.

(Ui.: Szeretnék végre egy rossz Miike-filmet látni. ^^)

Megj: kezd kihalni az usteam-es filmes topik.    

Ah, ilyen hangulatos kis ajánlók után mostazonnalnekiállnékmegnézni valamit, csak sajnos dolgozom   . Ezért inkább én is megpróbálkozok valamivel a korea topicban

Last Life in the Universe

Kenji, egy Bangkokban élő japán könyvtáros. A szabadnapjain állandóan azon mesterkedik, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban öngyilkos. Miért akarja megölni magát? Igazából, ő maga sem tudja... Az egyik nap beállít hozzá a bátyja és annak egyik haverja. A csávó egyszercsak valamin bekattan és megöli Kenji testvérét.  Kenji is épp hogy megússza, és sikerül lelőnie a pasast. A bátyja tragikus halála után Kenji ismét azon morfondírozik, hogy megöli magát. Éppen el akar ugrani egy hídról, amikor egy autó halálra gázol egy fiatal thaiföldi lányt, Nid-et. A lány a baleset előtt a nővérével, Noi-jal veszekedett, mert Nid lefeküdt Noi fiújával.
Talán a sors iróniájának köszönhető, hogy ez a két elveszett lélek, Kenji és Noi ilyen  szomorú esemény után talál egymásra. Úgy döntenek, hogy elmennek Noi kissé roskadozó tengerparti házába. Néhány kezdeti nézetkülönbség és kommunikációs nehézség után, elég gyorsan megtalálják a közös hangot egymással. A japán főszereplő Tadanobu Asano (Ichi The Killer). Egyébként a könyvtárban, ahol Kenji dolgozik, egyszer látható egy ichi the killer filmplakát, sőt a filmben feltűnik Takashi Miike, a rendezőzseni is.
Érdekes volt még az is, hogy a szereplők néha thai-ul, néha pedig japánul beszélnek egymással.

ez én voltam, csak elfelejtettem belépni.  

Last Life in the Universe

Kenji, egy Bangkokban élő japán könyvtáros. A szabadnapjain állandóan azon mesterkedik, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban öngyilkos. Miért akarja megölni magát? Igazából, ő maga sem tudja... Az egyik nap beállít hozzá a bátyja és annak egyik haverja. A csávó egyszercsak valamin bekattan és megöli Kenji testvérét.  Kenji is épp hogy megússza, és sikerül lelőnie a pasast. A bátyja tragikus halála után Kenji ismét azon morfondírozik, hogy megöli magát. Éppen el akar ugrani egy hídról, amikor egy autó halálra gázol egy fiatal thaiföldi lányt, Nid-et. A lány a baleset előtt a nővérével, Noi-jal veszekedett, mert Nid lefeküdt Noi fiújával.
Talán a sors iróniájának köszönhető, hogy ez a két elveszett lélek, Kenji és Noi ilyen  szomorú esemény után talál egymásra. Úgy döntenek, hogy elmennek Noi kissé roskadozó tengerparti házába. Néhány kezdeti nézetkülönbség és kommunikációs nehézség után, elég gyorsan megtalálják a közös hangot egymással. A japán főszereplő Tadanobu Asano (Ichi The Killer). Egyébként a könyvtárban, ahol Kenji dolgozik, egyszer látható egy ichi the killer filmplakát, sőt a filmben feltűnik Takashi Miike, a rendezőzseni is.
Érdekes volt még az is, hogy a szereplők néha thai-ul, néha pedig japánul beszélnek egymással.

Király, megy az ismertetők közé

Edit: nah, kész is

kiyoshi kurosawa-t ki szereti?!  

Seance

Adott egy házaspár, a férj, Sato hangmérnök, mikrofonokkal járja Tokió környékét, hangot kever, és rebbenéseket rögzít, a feleség, Junco médium és halottlátó. A férj kellékes fémdobozába véletlenül egy szatír elől menekülő kislány bújik be, és ott is marad napokig. Mit ad Isten, a rendőrség épp Junco-t kéri, hogy képességeivel segítse munkájukat, jöjjön rá, hogy hol a lány. Persze, a férje dobozában, de a rendőrök előtt erről hallgat, sőt a maga hasznára fordítaná a történteket: a kislányt kiengedik a dobozból, és azt találják ki, hogy elviszik máshová, aztán a rendőrségnek elmondják, hogy hol találhatják meg a lányt. Ezzel Junco könnyen bebizonyíthatná – valóban létező – médiumi képességeit. A terv majdnem tökéletes, illetve csak lenne, mivel Sato véletlenül megöli a kislányt. Majd nem sokkal később, annak szelleme visszajár kísérteni, a férj önmagával is találkozik, majd fog egy benzines kannát, leönti és felgyújtja (mármint saját magát, illetve nem saját magát, hanem azt, aki vele szemben ül, és aki pontosan úgy néz ki mint ő). Nyugalom, ezt a jelenetet én sem értettem, de tényleg így történt. Aztán Sato egy ördögűzőhöz fordul segítségért, de hamar rájönnek, hogy ez nem működött… Ez egy tévéfilm, moziban sosem mutatták be.

Kairo/Pulse

Michi, a fiatal lány egy botanikus üzletben dolgozik. A lány az egyik barátjáról már napok óta nem tud semmit, ezért úgy dönt, hogy elmegy hozzá. A srác a lány szeme láttára felakassza magát. A holttest helyén pedig egy égésnyomszerű fekete folt marad. Ezután Michi többi barátja is elkezd furcsán viselkedni, majd mindegyikük eltűnik, és ő utánuk is csak egy fekete folt marad. Ez alatt, Kawashima, az egyetemista srác otthon internetezik. Egyszer csak, a böngésző betölt egy ismeretlen oldalt, amin az jelenik meg, hogy "akarsz szellemekkel találkozni?" A fiú kicsit megijed és kikapcsolja a gépet. A pc viszont magától elindul, és ismét betölti azt a weboldalt, de most egy webkamera képét mutatja. Kawashima nem igazán érti, hogy mi történik, ezért elmegy az egyetem informatikai laborjába, ahol találkozik egy lánnyal, Harue-vel. A lány érdeklődését felkelti a dolog, ezért felajánlja a segítségét a fiúnak... Aztán, létezik egy leragasztószalagozott titkos szoba, amely csak annak tárja fel titkát, aki szembenéz a weben, majd a fizikai síkon is alakot öltő árnyakkal.

kiyoshi kurosawa-t ki szereti?!  
Kairo/Pulse

Kiyoshi Kurosawa rulez! Van is neki topik! Viszont ez a Kairo van meg felirat nélküli dvd-s verzióban...   Grrr... ) Na majd leszedem aviban.

Akira Kurosawa jöhet...? gondolom, igen...

Seven samurai

Egy kis falut minden aratás után kifoszt 30 bandita. A megrémült falusiaknak elegük van abból, hogy éhezniük kell, ezért úgy döntenek, hogy felbérelnek néhány szamurájt a falu védelmezésére. Viszont, ezek a parasztok nagyon szegények és csak ételt tudnak felajánlani a szamurájoknak a munkáért. Négyen elindulnak a városba, hogy szamurájokat keressenek, de eleinte nem járnak sikerrel. Aztán egy nap találkoznak egy szamurájjal, aki kimenekít egy gyereket egy tolvaj fogságából. A falusiak megkérik őt, hogy segítsen nekik. Kambei elvállalja, hogy embereket toboroz. Néhány napon belül már heten vannak, de mivel kevés az idő, ezért elindulnak vissza a faluba, hogy felkészítsék a parasztokat a csatára. A történet gondolom ismerős.. Ez nem véletlen, hiszen ennek a filmnek a remake-je a hét mesterlövész című western film. Alapmű! Ez Akira Kurosawa talán legismertebb filmje. Érdemes megnézni, még annak is, aki látta a hét mesterlövészt.

Yojimbo

Egy idegen szamuráj érkezik a kis városba, ahol a selyemkereskedő bandája és a szakékereskedő bandája állandóan háborúskodik egymással. Ennek a háborúskodásnak az az oka, hogy mindkét banda uralkodni akar a városon. Sanjuro, néha az egyik, néha pedig a másik bandátnak segít. Viszont, akármelyik bandaverérnek segít éppen, a szolgálataiért cserébe elég sok pénzt csal ki a bandáktól. Sanjuro nem nagyon akar beleavatkozni a harcokba, persze, ez nem mindig sikerül neki...
Ez is egy remek film Akira Kurosawa-tól. A film remake-je a Bruce Willis főszereplésével készült Az utolsó emberig (The Last Man Standing), amelynek a forgatókönyvét szintén Kurosawa írta. Sőt, nem csak remake-je van a filmnek, hanem egy anime-sorozat is készült, aminek szintén ez az alapja. A címe Bodyguard Of The Wind. Az amine-t még nem láttam, ezért nem tudom, hogy tartalmilag mennyire egyezik a filmmel.

Sanjuro

Kilenc szamuráj úgy dönt, megpróbál tenni valamit a klánjukon elhatalmasodó korrupció ellen, de átverik őket. Szerencsére Sanjuro jókor van jó helyen, és megmenti őket a biztos haláltól. Kiderül, hogy a lázadó klántagok vezérének nagybátyját, Mutsuta kamarást és családját elrabolták. Megpróbálják rávenni a kamarást arra, hogy írjon egy beismerő vallomást arról, hogy korrupt. Sanjuro úgy dönt, segít kiszabadítani a kamarást és a két nőt. A Yojimbo folytatása...

The Hidden Fortress

A film két balfácánról szól, akik lekésik a háborút és a katonák azt hiszik, hogy a legyőzött csapatokhoz tartoznak, ezért velük ásatják el a halottakat. Az egyik haza akar menni, viszont a másik nem hajlanó üres kézzel hazatérni, ezért különválnak. Szerencsétlenségükre mindketten fogságbaesnek és ismét találkoznak. A rabok fellázadnak, és a lázadást kihasználva, a két idióta megszökik. Megtudják, hogy Yuki, az Akizuki klán hercegnője szökésben van, 3 arany jár a nyomravezetőnek és 10 annak, aki elfogja. Elindul hát ez a két hülye, hogy megtalálják a hercegnőt, akit meg is találnak... Ismét egy király Kurosawa-film. Jókat lehet rajta nevetni.
Egyébként, ez George Lucas egyik kedvenc filmje. Erről a két idiótáról mintázta R2D2 és C3PO karakterét.

Rashomon

Rashomon kapujánál két ember, egy buddhista pap és egy favágó várja, hogy elálljon az eső. Hamarosan egy közember érkezik a kapuhoz. A közember felfigyel a pap és a favágó furcsa viselkedésére. A favágó csak azt mondogatja, hogy "nem értem! sehogy sem értem!" A közember érdeklődésére a pap elmondja, hogy egy különös történetet hallottak a rendőrségen. Aztán a favágó elkezdi mesélni a történetet. Három nappal ezelőtt a favágó amikor tüzifáért ment talált egy női kalapot, egy kötelet és a fák között pedig egy halott férfit. A favágó azonnal rohant a rendőrségre. A pap is vallomást tett, mert ő is látta a halott férfit egy nővel ugyanazon a napon. Aztán a bíróságon megjelenik egy férfi, aki elfogta Tajomarut, a banditát. Azt állítja róla, hogy ő a gyilkos. Tajomaru beismeri, hogy ő ölte meg a férfit. Csakhogy a bíróságon vallomást tesz a halott férfi felesége, és ő teljesen másképp meséli el a történteket...

Uh, Kurosawa-t már milyen régen néztem...
Én a Ran-t, meg a Vihar kapujában-t szerettem nagyon tőle...
A"szem ma is frissítenem kell az ismertetőket
Más:
Bemutatják a magyar mozikban Hirokazu Kore-eda (Distance, After Life, Maborosi) Nobody Knows (Anyátlanok) c. filmjét, amit mindenkinek teljesen nyugodtan ajánlok, mert szvsz zseniális dráma, nagyon sajátos hangvétellel. Meg Kore-edát úgy általában ajánlom, mert nagyon sajátos, eredeti alakja a japán filmnek