Az NHK 50 részes taigái

NHK taiga drámák (kb. 50 részesek).

 1963-ban indult útjára ez a történelmi témájú drámasorozat füzér. Egy év - egy sorozat, méghozzá január elejétől kezdve minden vasárnap este egy-egy 45 perces (néha a kezdő és záró epizódok hosszabbak) részt sugároznak decemberig.
- http://en.wikipedia.org/wiki/Taiga_drama

 Minden évben új téma van, de van olyan téma amit már azóta többször is feldolgoztak. Jellegzetesség még, hogy néha megszólal egy narrátor is, vagy kerettörténet fűződik a sorozathoz - például Sakamoto Ryoma életében gyakran feltűnik gyermekkori ismerőse, aki később a Mitsubishi cég megalapítója lesz - vagy az Oda sorozatban a keresztény misszionáriusok. Néhány éve a részek után, egy-egy rövidfilm van az aktuális részhez kapcsolódva a helyszínek mai kinézetéről és a történelmi emlékekről. Majd elfeledtem, hagyomány még a taigáknál, hogy a főszereplők fiatal éveit is (pld. Gou, Atsu-hime) a felnőttkori főszereplők játszák el, kicsit fura néha - szokni kell.

 Nem az erőszakos jelenetekre kihegyezett sorozatok, mivel családi műsorsávban sugározzák (vasárnap este 20 óra). Cserében az adott történelmi személy vagy személyek élete sok tekintetben alapos kibontásra kerül(nek). Jómagam 4 taigát néztem végig, 3-at elkezdtem, de nem fejeztem be.

Történelmi időrendben vázolom fel röviden (és remélhetőleg spoilerek nélkül) a 4 sorozatot:

1. Nobunaga (King of Zipangu - ez utóbbi Japán keresztény elnevezése abban a korban)(1992)

Oda Nobunaga élete gyermekkorától haláláig (1534-xxxx). Ez a taiga áll a 4 közül legközelebb a hagyományos szamuráj filmekhez. Oda Nobunaga korának legnagyobb hadura volt, de nem volt az olyan egyszerű, mert az Oda klánt többször is belső és külső konfliktusok veszélyeztették. Jó a film a konfliktusok felrajzolásában és Nobunaga személyiségének ábrázolásában, de van néhány szál ami nem nyerte el a tetszésemet.



2. Gou (2011)

Chacha, Hatsu és Gou (1573-xxxx) (balról jobbra a képen) nővérek, nem is akárkinek, hanem egyenesen Oda Nobunaga lánytestvérének lányai. Gondolhatná az ember, hogy jó dolog egy hadúr unokahúgainak lenni. Azonban - ha a film során elkezdenénk írni, hogy mi történik velük és a családtagjaikkal - egy rémregénnyé állna össze a történet. A film maga persze nem az - egy hatalmas tabló erről a vérzivataros korról közvetlenül a 250 éves béke előtt. Aki nem ismeri ezt a kort, annak bátran ajánlom, mert a 3 nővér személye minden kulcsmomentumnál feltűnik különböző okokból (van egy-két fikciós rész is, de nem estek túlzásba). Természetesen az összes korabeli nagy hadúr (Oda Nobunaga, Toyotomi Hideyoshi, Tokugawa Ieyasu) fontos szerepet kap a filmben a nővérekkel való ilyen-olyan kapcsolatuk okán.

Hatalmas erénye a filmnek ez a tabló, megmutatja, hogy min mentek keresztül a hatalom "csúcsán" állók a különböző szamuráj törvényeken és hozzáálláson alapuló eseményekben - és nem titkoltan rámutat arra, miért akarhatták a Tokugawák az átlagosnál is jobban a békét. Továbbá jót tesz a filmnek, hogy több szereplő is egészen kiválóan alakítja a karakterét. Két hátránya van a sorozatnak, egyrészt hogy bár részben úgymond női szemmel mutatja a történéseket - mégsem érzékelhető igazi érzelmi szál. Persze, ugyanúgy mint Európában - sokszor a női testvér, lány férjhez menetele hatalmi eszköz volt a férfirokon számára. Másrészt néha kissé toporog a történet is, aki teljesen ismeri a kort - az kicsit unatkozni fog ezekben a részekben.

A kép alapján is látható, hogy nemcsak komor tónusú jelenetek vannak benne - a történelem egyik leghumorosabb epizódja is megjelenik majd a vásznon, amin rajtam kivül egy hadúr is hangosan felröhögött.



3. Ryomaden (2010)

Sakamoto Ryoma (1836-xxxx) élete. Rengeteg filmben feltűnik az alakja - nem véletlenül, amíg a Nobunaga és a Gou a Tokugawa időszak előtti zivataros eseményeket mutatja - a Tokugawa kor végét is majd hasonló erősségű vihar jellemzi, aminek egyik katalizátora Ryoma volt. Rengeteg részlet kiderül a filmből, hogy mi és hogyan történt. Nagyon sok helyszín és szereplő van a filmben, és akárcsak a 3 lánytestvér a Gouban - itt Ryoma köt össze néhány Japán történelmében igen kritikus szálat Choshu, Tosa, Satsuma politikusai valamint Katsu Kaisho között. Izo (Hitokiri-Tenchu (1969)) itt másképp (ahhoz képest nagyon lágyan) van jellemezve, viszont vezetőjének Takeichi Hanpeita-nak az alakja jobban ki van fejtve. A legnagyobb alakítás Tosa (Ryoma, Izo és Takeichi Hanpeita is tosai) daimyo -jának (urának) megformálása mind rendezői, mind színészi oldalról - hihetetlenül jól van érzékeltetve, hogy még ebben a változás alatt levő korban is milyen elképesztően erős a társadalmi poziciójuk, tekintélyt parancsoló a megjelenésük és még van hatalmuk. A film kis hibája, hogy az első két harmada lassabb folyású, és csak a végén vett fel élvezhető tempót.



4. Atsu-hime (2008)

Bizony ezt Magyarországon is vetítették nemrég Acu hercegnő címmel. Azonban senki ne a szinkronos változatot nézze meg ha kedvet kap hozzá - mert bár nem érheti szó azt, de ég és föld a különbség az eredetihez képest, egész egyszerűen a két nyelv különbségének okán.

Acu (1836-xxxx) élete. Két okból is kilóg a története az előzőekhez képest, egyrészt fokozottabban nőies film, a másrészt viszont spoiler lenne, ezért nem írom le. A nőiesség nem hátrány, mert Aoi Miyazaki nagyszerű színésznő. A spoileres másik oldal meg hozzá tartozik a történelemhez. Ezektől függetlenül a Ryoma okán emlegetett viharos korba egy másik szemszögből a nagy szerepet játszó satsumai Shimazu klán oldaláról pillantunk bele, és kapunk egy ***spoileres*** szemszöget is. Szintén feltűnik Katsu Kaisho, valamint a Tom Cruise féle Utolsó szamurájnak két ellentét mintája: Saigo és Okubo (a Ryomadenben is szerepelnek, csak itt a korábbi történetük is megjelenik) - akik fontos szereplői voltak nemcsak ebben az időszaknak, hanem a későbbi Meiji-restaurációnak is. Sakamoto Ryoma is szerepet kap a filmben a satsumai kapcsolatai miatt. A Ryomadenhez képest itt több a jó színészi játék, de maga a történet itt kevésbé szamurájos. A politikai részek jók és érthetőek, legalábbis a második megnézés alkalmával.



Ezeken kivül elkezdtem nézni a Toshie to Matsu -t(2002), de túl lassú folyású volt számomra. Az AOI Tokugawa Sandai-t (2000) a kerettörténet nagyon furcsa volta miatt nem bírtam elviselni - viszont az első két részt érdemes lehet megnéznie annak, akit érdekel a Sekigaharai (1600) sorsdöntő csata. A Shinsengumi!-t (2004)-t nézném, csak nagyon nehezen bogozom ki az angol feliratot - az átlagosnál jobb angol tudás kellene hozzá.

5. Yae no Sakura (2013)

Yae (1843-xxxx) egy lőfegyver oktató szamuráj családban nő fel. Természetesen a film nemcsak az ő életéről szól, hanem mint Acu hercegnő esetében is, a klánjának a Japán történelmével összefüggő eseményeivel.


Aizu klán - a Tokugawa sógunátushoz (1601-) leghűségesebb klán. Így most a Ryomadenhez és az Atsu-himéhez képest látjuk a másik oldal egyik legerősebb klánjának a történetét, ami végkifejletében igen megrendítő. Yae sorsa sem mindennapi. Maga a filmérdekes hatással volt rám, sokáig teljesen átlagos, nézhető filmnek hatott, majd az Aizu klán sorsával kapcsolatban nagyon erős hatásúvá vált - ezután különböző dramaturgia hatásokkal élt, amiből néhány nagyon szépre és megrázóra sikeredett, de sajnos néhány gyenge vonalvezetés is akadt.

-------------------
Satsuma (Atsu-hime), Tosa (Ryomaden), Aizu (Yae no Sakura) - 3 meghatározó klán az 1853 utáni Japán megújulásában, és mi van a 4. ilyen klánnal a Chosu -ival ? 2015-ben választ kaphatunk erre is: jön a a Hana Moyu taiga.

6. Gunshi Kanbei (2014)

Kuroda Kanbei (1546-xxxx) japán katonai stratéga. 2014-es taiga, időben nagy átfedésekkel az Oda és a Gou közt játszódik. Szintén fontos szerepet kap mindhárom korabeli nagy hadúr a történetben, Japánban nem spoiler, hogy ő volt Toyotomi Hideyoshi legtöbb katonai sikerének a kovácsa.



Harima tartománynak nincs nagyura, tucatnyi szamurájcsalád osztozik a területen, hosszú, elhúzódó háborúkat folytatnak egymással. A Kuroda család az egyik ilyen család vazallusa. A tartományt azonban a belső villongások után (ahol néhányszáz fős seregek csapnak össze), hamarosan eléri a Japán feletti hatalomért vívott háború véres sodra. Itt már nem kis területek miatt kell dönteni, hanem élet és halál közt - kinek az oldalán lehet túlélni. Árulások a köbön, szinte mindent a túlélésért. Nagyon szép íve van a film első felének - sőt izgalmasnak is nevezhető. Az Araki Murashige történetszál utólag nézve és utána olvasva is hihetetlen, de valószínüleg igaz.

A film második fele a Japán történelmet ismerőnek vagy a Gou-t megnézőknek már ismerősebb lehet, ezért kevesebb érdekességet rejt. Viszont egy-két szereplő egész más színben tűnik fel, mint mondjuk a Gou -ban (Gou nővére Chacha is ilyen). Nyilván sok mindent homály fed, hiszen sokszor csak a történéseket és legendákat lehet tudni valamilyen eseményről, de a valódi mozgatórugókat nem - ezért ez nyitott pálya a dráma és forgatókönyvíróknak.

Szép a Kuroda család belső érzelmi kapcsolatainak a megjelenítése, valamint a különböző szamuráj családfők viselkedésének bemutatása amikor saját, a családjuk és a vazallusaik sorsáról kell dönteniük. A szereposztást egy kicsit gyengébbnek találtam mint a Gou-nál, de volt egy-két színész akinek az alakítása nagyon tetszett.

Az Azumi mozikban pedig mit csináltak Kanbei karakteréből... Ha reinkálódna, annyi lenne a filmeseknek...

7. Tenchijin (2009)

Higuchi (Naoe) Kanetsugu (1559-xxxx) Uesugi kormányzójának élete. Bár azt írtam korábban, hogy 3 nagy hadúr követte egymást ebben a korban - ez valójában kicsit félrevezető, hiszen Oda Nobunaga felemelkedése előtt a keleti régiókban 4 nagy tartomány urai harcoltak a hatalomért - Takeda Shingen, Uesugi Kenshin, a Hojo-k és az Imagawa-k. Több mozifilm is megörökíti ezt, pld. Akira Kurosawa Kagemusha (1980) című filmje Takeda Shingen -ről szól. A legnagyobb szabású szamuráj csatajelenetek pedig a Takeda Shingen és az Uesugi Kenshin közti kawanakajimai csatát megörökítő Heaven and Earth (1990) filmben vannak.

A sorozat az előbb említett csatát követően indul és nagyjából a Gou sorozattal egyező az időbeni átfedés. A filmet sokféle stílus jellemzi, ami egy kicsit a hátrányára válik - és hasonlóan a Gunshi Kanbee-hez, itt is sorozat első fele az érdekesebb az Uesugi klán belső életével. A második felében rengeteg az átfedés a korszak hasonló filmjeivel - ugyanis szintén a nagypolitika színtere kerül előtérbe - sok, a többi taigából már ismert eseménnyel.

Feltűnnek azért olyan személyek is a filmben, akik csak részben vagy egyáltalán nem szerepeltek a többiben, Sanada Yukimura vagy Date Masamune. A kerettörténetet pedig egy kitalált Sanada hercegnő adja. Itt is érdekes, hogy sok személy különböző megítélésű lesz mint egy másik taigában, itt Mitsunari és Lady Yodo (Chacha) nem negatív szereplők, ellentétben a Gunshi Kanbee -beli szerepükkel.

A képeken: szamuráj klán költözik egy másik tartományba.

8. Toshiie to Matsu (2002)

Toshiie Maeda (1538-xxxx) és felesége Matsu (1547-xxxx). Az Oda és Gou sorozatokkal van történelmi átfedésben. A legunalmasabb taiga amit láttam, sokszor bele is tekertem, mert több rész is tele volt lassú folyású szobában játszódó jelenettel. Két dolog miatt nem nyerte el a "rossz" jelzőt - egyrészt sokszor megkapóan jöttek át a megható és drámai jelenetek - másrészt betekintést ad az Oda majd a Toyotomi vazallusok belső kapcsolataiba, amik mint tudjuk nem voltak felhőtlenek.

9. Takeda Shingen (1988)

 A Gou, Oda, Tenchijin taigákkal van átfedésben, de ennek a története kezdődik és végződik a legkorábban. Takeda Shingen (1521-xxxx) Kai tartomány urának volt az elsőszülött fia. Kelet nagy hadurainak egyikévé vált Uesugi Kenshin, a Hojo -k és az Imagawá-k mellett. A film hagyományosabb filmes eszközöket vonultat fel a sorozat elején, aztán egyre több lélektani dráma uralja a vásznat - néha hosszú percekig. A Gou-ban is látszódott, hogy a klánok közti érdekházasságok gyakran érnek tragikus véget - ebben a filmben hihetetlenül precíz ennek a bemutatása, lévén tragédiák sorozata sújtja szinte minden említett nagy hadúr kapcsolatait.

 Természetesen Takeda Shingen háborúi is megjelennek, a legrészletesebben Japán történelmének egyik legvéresebb csatája a 4. Kawanakajima-i ütközet amit Uesugi Kenshin ellen vívott. A sorozat anyagi korlátai miatt ez természetesen "light"-osra sikeredett, ezért ajánlom a Heaven and Earth (1990) mozifilm megtekintését (ami valószínüleg ennek a taigának a hatása alapján készült), ahol ez a csata monumentális megjelenítésben több ezer statisztával, döbbenetes látványt nyújt.

 Az egyik legérdekesebb taiga amit láttam, talán nem véletlenül lett a második legnézettebb a sorozatok közül.

10. Aoi Tokugawa Sandai (2000)

"Az első három Tokugawa shógun" - maga a történet a sekigaharai csatával indul, majd az azt megelőző két év eseményeivel folytatódik. Sok más taigával van átfedésben, természetesen a Gou-val a legtöbbet. Talán ezt érdemes utoljára megnézni az ebben a korszakban játszódók közül. A film szokásos kerete 3 fél idióta személyen alapul, amit vagy megszok az ember, vagy megszökik. Szerencsére a filmre kevésbé jellemző ez a hangulat, sok jelenet vagy rész egész jóra sikeredett. Mindenesetre nem teljesen egységes a sorozat, ennek ellenére az e történelmi kor kedvelői sok érdekességre bukkanhatnak a filmben.

Itt is jellemző, hogy sok esemény teljesen másképp jelenik meg mint egy másik taigában - pld. az oszakai nyári hadjáratot lezáró tragikus esemény. A szekigaharai ütközetet és előzményeit kb. 10 rész tárgyalja, látjuk hogy Ieyasu látogatása az ütközet előtt Hatsu (Yodo és Gou középső lánytestvére) férjénél mennyire gondosan megtervezett lépés volt Ieyasutól. Ieyasu többi gyermeke is aprólékosan be van mutatva a 3 Tokugawa ház megalkotásával egyetemben.

Az Azumi mozikban pedig mit csináltak Kanbei karakteréből... Ha reinkálódna, annyi lenne a filmeseknek...

Amikor először láttam az Azumit, akkor még nem ismertem a japán történelem ezen részét, el is felejtettem hogy milyen nagyurakat emlegettek - most hogy újranéztem, persze már másképp van - nyilván teljesen túlzó filmtörténelmi szempontból is, meg amúgyis.

11. Hana Moyu (Burning Flower 2015)

Acu hercegnő, Ryomaden, Yae no Sakura - ezekből megismerhettük a 1868-as évek körüli nagy változásokat a Satsuma, Tosa és Aizu klánok szemszögéből. 2015-ben Choshu került sorra. A sorozat felépítése szinte teljesen a Yae no Sakura-t követi - azonban másképp. Spoiler nélkül csak annyit, hogy a főszereplőnő (Fumi) maga nem aktív (pontosabban nem sorsdöntő) résztvevője az eseményeknek, viszont ő az egyik szervezője annak az iskolának, aminek a tagjai közül sokan vezető szerepet játszanak a változásokban.

A sorozat eleje nagyon lassú folyású, szinte családias. Fumi bátyja Yoshida Shōin (1830-) nagy tehetség, már fiatalon a klán katonai stratégája - 1851-ben két évvel Perry hajóinak érkezése előtt megszegi a klán szabályait és Japán északi részére megy, hogy az orosz flotta mozgását tanulmányozza. Ő az aki később Perry hajójára lopózik, hogy Amerikába mehessen - kérését azonban a fedélzeten visszautasítják. Büntetésként börtönbe, majd háziőrizetbe kerül, ahol húga rendhagyó módon szerez tanítványokat számára, nemcsak szamurájok, de közemberek is tanulhatnak nála. Az iskola tagjai Yoshida Shōin nem konvencionális gondolatainak hatására az ifjúi lelkesedéstől fűtve döntő változásokat hoznak Japán történelmében.

12% - ez a Hana Moyu nézettségi indexe, ami a legalacsonyabb a taigák közül, de ez ne tévesszen meg senkit. Igaz, az első tizenvalahány rész valóban izgalommentes, bár nem érdektelen.

Azonban ezekután több mint 10 részen keresztül nagyon drámai események szemtanúi lehetünk, bizony nem egyenes és kikövezett út vezetett Japán újkori történelme felé. Ezen részek miatt szinte kötelező megnézi a sorozatot, nemcsak "vad", hanem elgondolkodtató is.

Ui.: Az iskola egyik tagja lesz a Japánban végigmenő változások DÖNTŐ résztvevője, ugyanis ő nemcsak elviekben módosítja Choshu hozzáállását az eseményekhez (aki látta a többi e korszakban játszódó taigát, biztos nem értette, hogy miért állt be a choshuiak felfogásában a változás), hanem hatalmas bátorsággal neki is kezd az ehhez vezető tettekhez.

12. Komyo ga Tsuji (2006)

Eredetileg a Saka no Ue no Kumo (Clouds Over the Hill) volt betervezve erre az évadra, de a forgatókönyvíró halála miatt az csak rövidítve és később került bemutatásra (és nem taigaként). Valószínüleg sietve elővették a Toshiie and Matsu receptjét (amit én nem találtam izgalmasnak, de Japánban viszonylag sikeres volt), és Yamauchi Kazutoyo (1546-xxxx) és feleségének Chiyonak a története került terítékre. Yamauchi Kazutoyo nem kulcsszereplője ennek az időszaknak, de mint Toyotomi Hideyoshi közvetlen vazallusa sok eseménynek vált tanújává vagy aktív résztvevőjévé, később ő lett Tosa tartomány ura (nem spoiler, a film elején közlik velünk).

Igazából rendhagyó film, mert a sorozat második fele tetszett jobban, ellentétben a többi ebben a korban játszódó taigával - talán hozzájárult ehhez az is, hogy az ismert ok miatt sietni kellett az elején és csak később jutott idő egy kis plusz hozzáadására. A szamuráj házaspár életén kivül még bővebben bemutatásra kerül Akechi, Ichi (a Gou három nővérének anyja), és Hosokawa Gracia története is. Jól van megírva Lady Yodo (Chacha) és Lady One (Nene) kapcsolata, egyik sincs se tisztán feketén vagy fehéren ábrázolva. De Kuroda Kanbei és a korszak 3 egymást követő nagyura is természetszerűleg megjelenik a filmben.

Szokás szerint lesznek események amik másként lesznek ábrázolva, mint más taigában - például Ichi és a kis zsák esete, illetve Akechi tettének újabb oka kerül elő, vagy hogy Ichi miért haragszik meg Toyotomi Hideyoshira.

Tosa kapcsán van kapcsolat az 1800-as években játszódó Ryomaden taigával, megtudjuk, hogy az alacsony és magas rangú szamurájok milyen 'ősi' okból álltak 250 évvel később is hadilábon egymással ebben a tartományban. Bizony Yamauchi Kazutoyonak itt is rengeteg fekete pötty jutott osztályrészül.

Összeségében inkább csak nézhető és csak néhány részletében izgalmas taigát takar a sorozat. A képen a Gou tragédiái közt meg sem jelenő esemény: a 3 nővér idősebb fiú féltestvérének kivégzése.